RDHSZ Fórum
Hozzászólás előtt kérjük, hogy olvassa el az RDHSZ fórum szabályzatát !
Konkrét kérdés esetén érdemes átböngészni a Gyakran Ismételt Kérdések oldalt.
A hozzászólásokon belüli keresésre használja az oldal keresőjét.
Profilkép (avatar) hozzárendelése e-mail címhez itt: gravatar.com
Hivatkozás beszúrása szöveggel: [url=http://valami.com]szöveg[/url]
Hozzászólások
Viszont köztudottan jó időjósok, Punxsutawney Phil is biztos egy DTCS csatornaszökevény
Mellesleg, valahol a XXX-as csatornán Bugyi környékén láttam egy - bocs ha nem a megfelelő kifejezéseket használom, nem vagyok szakember - zsilipet ahol a zsilip "ajtaja" fából készült és a hód már megrágta a tetejét, így a víz átbukott rajta. Gondolom az már okozott kár.
A hód védett állat, emiatt - és mert a mérete miatt itthon nincs természetes ellensége - már-már úgy terjeszkedik, mintha invazív faj lenne. Az RDHSZ tógazdaságaiban is egyre komolyabb károkat okoznak ezek a rágcsálók.
A jogi környezet szokás szerint több éves lemaradásban van hód-ügyben. Bő két éve teszi lehetővé jogszabály a hód gyérítését és/vagy riasztását, de egyben nagyon szigorú követelményeket is előír. Csak a téli időszakban, és csak akkor engedélyezhető a védett állatok gyérítése, ha az közegészségügyi okokból, légiközlekedés-biztonsági okokból, erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása végett, valamit közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében indokolt, természetvédelmi érdekeket nem sért (ilyen szempontból nem aránytalan) és más célravezető megoldás nincs. A horgászat lehetővé tétele sajnos nem tartozik ezen indokok közé.
Másik fontos feltétel, hogy ólomsörét nem használható gyérítésre, az összes többi fajta töltény pedig csak többszörös áron szerezhető be, és a célzás pontossága sem az igazi ezekkel.
Fentiek miatt a vadásztársaságok sem szeretik túlzottan a hódgyérítést, aminek az is lehet az oka, hogy a hód húsa értéktelen, pedig állítólag nem is rossz az íze, csak valami miatt itthon nincs kultúrája. Talán azért, mert rágcsáló? Nem kell messzire menni: a szomszédos Ausztriában pl. kedvelik a hódhúst, komoly felvevőpiac is lehetne. Nem vagyok vadászati szakértő, lehet hogy teljes blődséget írok, de talán azzal lehetne motiválni a vadásztársaságokat, hogy osztrák vendégvadászokat hozzanak hódgyérítésre.
A vadásztársaságokon kívül még a KDVVIZIG irányába lehetne elindulni, ha eddig még nem történt meg. De ők is csak akkor intézkedhetnek, ha a hód kártétele veszélyezteti a csatornák vízkormányzását.
Az ellenérzéseidet megértem egyébként, mert nekem is jópár horgászatomat tönkretették már, de ezzel sajnos meg kell barátkoznunk. Egészen pontosan milyen problémát okoznak nálatok?
Gratulálunk mindenkinek!
Adatlapok itt!
- Befektetési csalás
- Kedvező ajánlat, vagy átverés?
- Külföldi álommunka?!
- Meghívó álláskeresőknek
Az amur legkisebb kártétele a sok közül pont ez. Sokkal kisebb táplálékkonkurenciát jelent a hazai pontyféléknek. Ennyiben mindenképpen jobb a többi idegenhonos pontyfélénél, meg abban, hogy egyelőre nem mutatkoznak jelei annak, hogy túlszaporodja az őshonos halakat, de ahogy a busánál is kialakult a szaporodó állomány, ez az amurnál is bőven benne van a pakliban. Attól viszont még való igaz, hogy jobb volna, ha nem volna.
A pontyok állandó túrása miatt víz-zavarosodásnak is hasonló hatása van.
Nagy tömegben tehát semmiképp nem jó az amur, ez az, amibe a horgászok 90%-a soha nem gondolt még bele. Ők csak azt látják, hogy remek sporthal, finom a húsa, és eltünteti a hínárt, amitől kényelmetlen a horgászat.
Sőt, mivel nem invazív halfaj (?!)) , ezért C&R horgászat esetén akár vissza is engedhető.
Ez halfaj táplálékkonkurense nemzeti kincsünknek, a ráckevei pontynak.
Ezért semmilyen fogási korlátozását nem tartom indokoltnak.
Részemről ennyi.
De legyen így, válaszolok.
Az előttem szólóval maximálisan egyetértve, az amurtelepítést az RDHSZ sem támogatja, az RSD-ben meglévő csekély állományt viszont talán érdemes lenne fenntartani. Nagyon jól látszik pl. a rekordlistán is a nagy amurok számának csökkenése. A horgászok mint bármilyen szabály bevezetésekor, természetesen lázadoznak emiatt is, de valójában nincs túl sok jelentősége ennek az új méretkorlátnak, hiszen az RSD-n már jó ideje 15 kg a rekordlistára kerülés alsó mérethatára, ezért a többség eddig is visszaengedte a 15 pluszos példányokat.
Az amur kártételére most nem térnék ki, pedig komoly ismerethiányban szenvednek a hazai horgászok e témában.
A Balázs által említett alsó-felső méretkorlát pedig a Dunán érvényes, az RSD-n és az ország legtöbb vizén szóba sem került. Némi ferdítéssel úgy adta elő, mintha ez országos szabály lenne, amiről szó sincs, és remélhetőleg nem is lesz.
Nagyon sok igazság van Balázs megnyilvánulásaiban, de gyakran elmegy a szélsőségek felé, így előbb-utóbb mindenkivel összeveszik. Volt olyan hozzászólása, amit magam töröltem az RDHSZ facebook oldaláról. Kicsit diplomatikusabb hozzáállással jóval többet el lehetne érni, ehelyett egy sok százezres közösséget, köztük volt kenyéradóit is magára haragítja. Mint a legtöbb témában, az igazság itt is valahol középtájon van.
A nagy mennyiségű ponty valóban ökológiai károkat okozhatNA, ha nem fognák ki a horgászok mind egy szálig a betelepített halat. 2023-ban csak az RSD-n 100 tonna pontyot fogtak ki a leadott fogási naplók szerint! Ha hozzáadjuk a be nem írt mennyiséget és a természetes fogyást, valamint figyelembe vesszük, hogy az RSD-n a pontyszaporulat a zéróhoz közelít, hamar ott vagyunk a betelepített éves 180 tonna közelében. Talán a világon nincs még egy olyan ország, ahol a teljes lakosság arányában ilyen sok horgász szabadul rá ilyen kevés természetes vízre. Ez a legtöbb probléma okozója, és emiatt sántít minden olyan összehasonlítás is a fejlett Nyugattal, amit fel szoktak hozni a horgászok.
A témafelvetés nagyon jó, napokat lehetne róla beszélgetni. Vártam is a további gondolataidat a témában, nagyon kíváncsi volnék azokra is.
Magam részéről nem volnék boldogtalan, ha holnaptól egy pikkelynyi amur sem volna a magyar vizekben. Sőt, a pontyinvázió (aminek a legékesebb példája pont az RSD) is már az ökológiailag egészségtelen szint határát súrolja, vagy át is lépett rajta. Sokszor megy a dünnyögés például a ragadozók gyengülő állománya miatt, de tudni kell, hogy az elég nagy mértékben a ponty túltelepítésének a "mellékhatása", az amur pedig ilyen szempontból még kártékonyabb. Itt van azonban a gordiuszi csomó, hogy ameddig a magyar vizek halállományának fenntartását a horgászok fizetik, igenis az ő igényeiket is figyelembe kell venni valamilyen mértékben. Az nem lehet, hogy a horgászok fizetnek, aztán lápi pócot meg tüskés pikót kapnak cserébe. Ha többségnek pontyra van igénye, akkor pontyot is kell telepíteni. Én az amurnál meghúznám a határt, nem engedném a telepítését, ha van rá igény, ha nincs. És bár nem értek egyet azzal sem, hogy a mohosz próbálkozik a falon lévő rések tágításával, de sajnos olyan szempontból van legitimációja, hogy valós és széles bázisú igényen alapul.
Ami az RDHSZ portáján történik (ha jól tippelek, erre próbáltál kilyukadni), azaz a 15 kg feletti amurok védelme nálam nem veri le a lécet. Bár ezek a halak sem kívánatosak, a kis egyedszám miatt óriási kárt nem tesznek, viszont turisztikai szempontból lényeges lehet, hogy ilyenünk is van.