Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Hírlevél popup

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Az üres paragrafusok és fejezetek a hatályon kívül helyezett részeket jelzik.

Sárga kiemeléssel tüntettük fel a vidékfejlesztési miniszter a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete, vagyis a végrehajtási rendelet (vhr.) vonatkozó paragrafusait.


Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntarth

ató hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

 

I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek - különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók - jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

(2)

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;

3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap;

3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;

5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése (elvitele);

7. halastó: olyan - elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó - haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;

9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;

9a. halfogásra alkalmas állapot: a választott horgászmódszernek megfelelően előkészített horgászkészség vagy a választott halászmódszernek megfelelően előkészített halászeszköz, amely az adott állapotában, módosítás nélküli használatával alkalmas a hal fogására;

10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;

11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;

12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;

13. haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése, amely

a) extenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett hozamfokozó módszer,

b) félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő takarmány,

c) intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány

felhasználásával történik;

14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek - ideértve a halkeltető állomást -, továbbá a település belterületén vagy tanya földterületén fekvő állóvizet (kerti tó vagy tanyató), amennyiben azt haltermelési céllal hasznosítják;

15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;

16a. horgászati célú halgazdálkodás: olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása;

17. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;

17a. horgászszervezet: a horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete, cégbíróságon bejegyzett, horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja, továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgászegyesület;

17b. horgászszövetség: a Magyar Országos Horgász Szövetség mint a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet;

18. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz;

19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;

21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;

22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;

23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;

24. turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;

25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;

26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos - de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt - halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;

27. vízfolyás: Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;

28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;

29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;

30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;

31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő-, dobó- vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;

2. bemutatási célú halászat: a hagyományos halászati eszközök és módszerek gyakorlati bemutatását szolgáló, hagyományőrző halászati rendezvényhez, bemutatóhelyhez kapcsolódó halászati tevékenység;

3. bemutatási célú horgászat: a horgászszervezet által végzett oktatási tevékenység (így például: szakkör, tábor, egyéb rendezvény) keretében - a hal kifogása (elvitele) nélkül - a gyermek horgászok számára a horgászatot megismertető, népszerűsítő, a jogszerűen használható horgászati eszközök bemutatása és azok állandó felügyelet mellett történő gyakorlati használata;

4. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;

5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező személy;

6. halgazdálkodásra jogosult: az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására - a Hhvtv.-ben meghatározott módon - jogosult természetes vagy jogi személy;

7. ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő; nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú felsőoktatási tanulmányokat folytató személy esetében 22 év alatti, valamint az adott naptári évben 22. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával rendelkező, horgászegyesületi tagsággal rendelkező személy;

8. nyilvántartott horgász: a horgász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami horgászjegy kiváltására jogosult gyermek horgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, valamint a turista állami horgászjegyet kiváltó horgász;

9. nyilvántartott rekreációs halász: a rekreációs halász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami halászjegy kiváltására jogosult rekreációs halász;

10. ökológiai célú, szelektív halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy inváziós idegenhonos halfajok állományának felmérése és gyérítése, továbbá őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata;

11. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul, és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel.

3. Alapvető rendelkezések

3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

4. § (1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.

(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.

5. § (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

6. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.

(2) A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez

2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

a) a rekreációs célú halászat,

b) a bemutatási célú halászat,

c) az ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

d) a haltermelés,

amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy

b) a Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

II. FEJEZET
A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

4. A hal élőhelyének védelme

7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.

8. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.

(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a halgazdálkodási hatóság végezteti el.

9. § (1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.

(3) A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.

10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának

a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve

b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére

kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha

a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,

b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,

c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.

(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés - különösen az ökológiai célú, szelektív halászat - elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.

11. § (1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:

a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,

b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,

c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,

d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,

e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,

f) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.

(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.

(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.

3. A hal élőhelyének védelme alcímhez

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

(2) A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembe venni:

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására;

d) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanul meghaladják-e.

(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezheti ki.

(4) Halmentési tevékenység a halgazdálkodási hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

(4a) A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést a (4) bekezdéstől eltérően elvégezheti.

(5) A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a mentésre jogosult személy neve;

b) az ivadék-, illetve halmentés okai;

c) a mentés helye, időpontja;

d) az alkalmazott eszközök és módszerek;

e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;

f) az áttelepítés helye és ideje.

(6) A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.

(7) Az (5) bekezdés szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtilthatja, illetve a megkezdett tevékenység leállítását elrendelheti.

(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.

(9) Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a halgazdálkodási hatóságnak a halmentést követő 15 napon belül.

(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.

4. §

5. §

6. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:

a) a gyérítést a hivatásos halőrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a halgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá

b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.

(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.

7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül meg kell kezdenie.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

a) a tetemek eltávolítása,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint

c) a megsemmisítés költségeinek viselése

a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.

(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.

(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (3) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.

(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

5. A halak és a halállományok védelme

12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tilos.

12/A. § Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek nem minősülő vízterületen haltelepítés nem végezhető.

13. § (1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak - a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.

(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból - a halgazdálkodási hatóság engedélyével - helyezhetők ki.

14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.

(2) Haltermelési létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.

(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelési létesítménybe történő telepítése

a) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK tanácsi rendelet),

b) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke, valamint

c) az e törvény végrehajtására kiadott rendelet

alapján végezhető.

(4) A 708/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére - a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel - engedély csak akkor adható, ha

a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy

b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.

(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelési létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha

a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,

b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,

c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,

d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,

e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy

f) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása

érdekében indokolt.

16. § (1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,

c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,

d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,

e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy

f) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a halfajt és az egyedek számát,

b) a fogás módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően

a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,

b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy

c) jelentős sportesemény megrendezése

érdekében is meghozhatja.

(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből

a) a génállomány megőrzése érdekében

b) kiemelkedő természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,

c) oktatási és kutatási célból, vagy

d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.

18. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett tömeges hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulást köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.

(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.

(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítésének megvalósítása a halgazdálkodásra jogosult feladata. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személy által fizetendő kártérítés összege a halgazdálkodásra jogosultat illeti meg. A halgazdálkodásra jogosult a károkozó által megfizetett kártérítés teljes összegét köteles a hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulással kapcsolatosan jelentkező kiadások - beleértve az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítését is - finanszírozására fordítani.

19. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve - legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.

(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.

(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során - az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével - köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.

(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.

4. A halak és a halállományok védelme alcímhez

9. §

10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.

(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.

(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést - a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - a halgazdálkodási hatóság a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.

(4) A halgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.

(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.

(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható, ha:

a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,

b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy

c) a horgászszövetség az alhaszonbérbe adott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan vagy a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogását kívánja elvégezni.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés

a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,

b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá

c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.

(7a) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítőanyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal - a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével - kizárólag élelmezési célra használható fel.

(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét helyi horgászrendjében rögzíti.

11. § (1) Tömeges hal-, illetve más hasznos víziállat-pusztulás (a továbbiakban együtt: halpusztulás) észlelése esetén a halgazdálkodási hatóság értesíti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság). A tömeges halpusztulásról a vízvédelmi hatóságot is tájékoztatni kell.

(2) A növény- és talajvédelmi hatóság vízmintavételt végez. Ha a halpusztulás feltételezhető oka felszíni vízbe való szennyvízbevezetés, a szennyvízből, illetve a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(3) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szarvasi telephelyének laboratóriuma látja el.

(4)

(5) Fertőző halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(6) Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma végzi.

12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó - azon kívül fogott vagy termelt - halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.

III. FEJEZET
HALGAZDÁLKODÁS

6. Haltermelés, akvakultúra

20. § (1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.

(1a) Idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelési létesítményben végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti.

(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

21. § (1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés - beleértve a horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett haltermelést is - a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.

(1a) Tilos nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén más vízterületből származó hal tárolása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében - a horgászat kivételével - az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.

(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.

(4) Horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehet folytatni.

21/A. § (1) A horgászati célú halgazdálkodás keretében kizárólag horgászattal hasznosított halastó üzemeltetője nem minősül a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály szerinti önellenőrzésre köteles kibocsátónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének.

7. Halgazdálkodási jog

22. § (1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.

(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:

a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,

b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,

d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő,

e) a kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.

(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles

a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,

b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,

c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,

d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,

e) a halőrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,

f) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontokat figyelembe venni, és

g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.

(5) A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.

(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.

23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz típusú nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.

23/B. § Az állam tulajdonában álló művelés alól kivett területnek minősülő földrészletnek vagy ilyen földrészlet állami tulajdonban álló tulajdoni hányadának eladása esetén, ha a földrészleten nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg

a) a halgazdálkodásra jogosultat a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonkezelő kivételével;

b) a horgászszövetséget.

23/C. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.

23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más által, ellenszolgáltatás ellenében tervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, más horgászati célú szolgáltatás, valamint horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával végezhető.

4/A. A halgazdálkodási jog alcímhez

12/A. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászállás, egyéb horgászati célú létesítmény, vízilétesítmény - a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeken túl - csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával létesíthető.

8. A halgazdálkodási jog átengedése

24. § (1) Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető

a) a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel

aa) költségvetési szerv részére,

ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy

b) az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel

ba) a miniszter általi kijelölés útján a horgászszövetség részére,

bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére.

(2) A horgászszövetség a halgazdálkodási jogot a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezet részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti a horgászszövetségnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

(3) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszüntetését.

25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.

(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.

26. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a (2) bekezdésben szereplő kivétellel - nyilvános pályázat útján történik.

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.

(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.

27. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.

(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.

(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére - a 24. § a) pontjára figyelemmel - új haszonbérleti szerződés nem köthető.

27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételétől számított - egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.

(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter - a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva - a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket - ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is - meghaladó részére tarthat igényt.

28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,

b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,

c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és

d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

29. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki, amelyről köteles a horgászszövetséget egyidejűleg írásban értesíteni.

(2) A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.

(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.

(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy

d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon:

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában - három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti

a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

c) a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

4/B. A halgazdálkodási jog átengedése alcímhez

12/B. § A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.

9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

33. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését;

b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát;

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát;

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;

g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;

k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a halgazdálkodásra jogosult kéri - a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti a halgazdálkodási hatóságot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

5. A halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása alcímhez

13. § (1) Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a halgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

14/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.

(2) Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irányadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb része található.

(3) A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát, és ez alapján veszi nyilvántartásba.

10. Halgazdálkodási vízterületek

34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére - az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - veszi nyilvántartásba.

(3)-(5)

(6) A halgazdálkodási vízterületek és jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.

35. § (1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.

(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder - mint halgazdálkodási vízterület - részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.

(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog

36. § (1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - beleértve a területi jeggyel történő horgászati tevékenységet is -, amennyiben e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek, tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. A halfogásra jogosító okmányok

37. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység

a) bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén halászati engedéllyel,

b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy

c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel

e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

(2a) A 15. életévét be nem töltött gyermekekkel végzett bemutatási célú horgászat esetében az (1) és (2) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.

(4) A haltermelési létesítményen a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

38. § (1) A halászati engedély kizárólag azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésére, amelyre kiadásra kerül.

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,

b) alkalmazható halászeszközökről, azok

ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.

(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(7)

39. § (1) Az állami halászjegyet és a halász fogási naplót a horgászszövetség, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adhatja ki. Az állami halászjegy rekreációs halászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Az állami halászjegyet és a halász fogási naplót kiadó szervezet nyilvántartást vezet az általa kiadott állami halászjegyről és halász fogási naplóról.

(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Rekreációs célú halászat és horgászat egy feljogosított személy által egy időben nem végezhető.

40. § (1) Az állami horgászjegyet és a horgász fogási naplót a horgászszövetség, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adhatja ki. Az állami horgászjegyet és a horgász fogási naplót kiadó szervezet nyilvántartást vezet az általa kiadott állami horgászjegyről és horgász fogási naplóról. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki harmadik életévét betöltötte, rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állampolgársággal és állandó lakóhellyel, valamint magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.

(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában is kiadható.

(4) Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja. Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

(6)

(7) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül azon vak vagy gyengénlátó személy, aki ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja.

(8) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló összevont halfogásra jogosító okmányként is kiadható. Az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy és az állami halászjegy, valamint a horgász fogási napló és a halász fogási napló, továbbá a területi jegy elektronikus formában is kiadható.

(9) Az állami horgászvizsgáztatást a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet végzi.

(10) Az állami horgászvizsga díjmentes.

(11) Állami horgászvizsgát betöltött 10. életévtől lehet tenni.

41. § (1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.

(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

a) a 70. életévét betöltött,

b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező gyermekhorgász,

c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és

d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos,

e) a vak vagy gyengénlátó

személy.

(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.

42. § (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről - a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

b) a jogosult jogi személy

ba) cégnevét;

bb) székhelyét;

c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;

d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;

e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;

f) a fogási napló leadásának időpontját;

g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;

h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.

(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából - összesíti.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben

igényelhetnek adatot.

(7) A horgászszövetség a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezeteken keresztül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyek, a turista állami horgászjegyek, az állami halászjegyek és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés a), c) e) és f) pontja szerinti adatok tekintetében - a halászati engedély kivételével - közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak és biztosítja számára az elektronikus nyilvántartási rendszeréhez való hozzáférést.

(7a) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség állami horgászjegyek, turista állami horgászjegyek, állami halászjegyek kiadásával, valamint horgászvizsgáztatással kapcsolatos közfeladat-ellátása érdekében, a kiadás és a vizsgáztatás jogszerűsége, a halfogásra jogosító okmányok kiváltására jogosult személyek adatait tartalmazó nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a közfeladat-ellátáshoz szükséges, (2) bekezdésben felsorolt adatokat - a halfogásra jogosító okmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokkal kiegészítve - rendszeresen átadja a horgászszövetség részére.

(8) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

43. § (1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy nem adható annak a személynek - a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára -, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.

(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.

(4) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

(4a) Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni a (3) bekezdés szerinti szervezetnek. A horgászszövetség a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

(5) Az állami horgászjegy, horgász fogási napló, az állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja

a) a horgászszövetség által a forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került, vagy

b) ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászjegy vagy az állami halászjegy forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek

haladéktalanul köteles bejelenteni.

(6)

6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez

15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.

16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül

a) a halász szakmunkás végzettség,

b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, amely halászati munkakört tartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyel igazolható,

c) a Hhvtv. hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy

d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.

17. § (1) Halászati engedély

a)

b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése

céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.

(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.

(4) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.

(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és

b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.

(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.

(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.

(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.

(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.

(10) A bemutatási célú halászat esetében halászatra csak a rendezvény időtartama alatt van lehetőség. A bemutatási célú halászat időtartama - beleértve a passzív halászeszközök alkalmazását is - nem haladhatja meg a 3 naptári napot.

(11) A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végző azonosítására.

(11a) A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.

(11b) A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:

a) a hal megfogására vagy kifogására vonatkozó hozzájárulást,

b) a halászati tevékenységhez használható halászeszközök méretét és darabszámát, amelynek során legfeljebb annyi halászeszköz használata engedélyezhető, amennyi elengedhetetlenül szükséges a bemutatás céljának eléréséhez.

(11c) A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás - ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is - biztosítása céljából szükséges.

(11d) A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.

(12) A bemutatási célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak

a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,

b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.

(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.

(14) A bemutatási célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)-(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.

(15a) Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen.

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.

(17) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

(18)-(20)

(21) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

18. § (1) Az állami halászjegyet a horgászszövetség adja ki.

(1a) Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(2) Az állami halászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(3) Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas - vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett - jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:

a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;

c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;

d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;

g) a halak tartósításának módjairól;

h) a halőrzés ismeretéről, továbbá

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

(6) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a halgazdálkodási hatóság bevonásával állítja össze.

(7) Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet.

(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

19. § (1) Az állami horgászjegy kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(2a) A halgazdálkodásra jogosult, illetve horgászatra hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi horgászrendben engedélyezheti legfeljebb három - egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt - horgászkészség használatát.

(2b) A horgászszövetség haszonbérletében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a (2a) bekezdés szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki azzal, hogy az engedély megadása esetén az őshonos halfaj egyede nem fogható ki, azok minden esetben visszahelyezendők.

(3) Az állami horgászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(4)

(5) A gyermek horgász, továbbá az ifjúsági horgász a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes állami horgászvizsgadíjra jogosult.

19/A. § (1) Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami halászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját gyermek és ifjúsági horgász részére, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(1a) Horgász fogási napló elektronikus formában is igényelhető. Elektronikus horgász fogási napló igénylése esetén - annak érvényességi idejére - papíralapú horgász fogási napló nem állítható ki.

(2) A 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjat a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.

(3)

(4) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(5) A turista állami horgászjegy díját a horgászszövetség részére kell befizetni.

(6) A 12. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti díjat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig át kell utalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

20. § (1) A horgászszövetség a honlapján az állami horgászjegy forgalmazási pontok címeit és elérhetőségi adatait, valamint azok nyitvatartási idejét köteles közzétenni.

(2) A forgalmazással megbízott horgászszervezet a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy kiadását megelőzően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltak szerint, haladéktalanul rögzíti a horgászszövetség a nyilvántartásában. Kivételt képeznek az előre nem látott és a forgalmazással megbízott horgászszervezetnek fel nem róható helyzetek, amelyekről a horgászszövetséget haladéktalanul értesítenie kell.

(3) A horgászszövetség, illetve forgalmazási pontja köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá az előző évi fogási naplók összesített fogási adatait az informatikai rendszerében rögzíteni minden év május 1-jéig nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti forgalmazói feladat végrehajtása nem történik meg, akkor a horgászszövetség 30 napon belül köteles a fogási naplók adatainak feldolgozására, és jogosult a feldolgozás megbízási szerződésben meghatározott költségeinek megtéríttetésére.

(5) Azzal a horgászszervezettel, amely az állami horgászjegy, fogási napló forgalmazásával e rendeletben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával összefüggésben a horgászszövetség további forgalmazási szerződést a tárgyévet követő 3 évig nem köthet.

(6) A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, illetve a horgászszövetség számára betekintést biztosítani.

(7) Az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy elektronikus formában is kiadható.

(8) Állami horgászjegy forgalmazására csak a 22. § (1) bekezdés szerinti regisztrációt is biztosítani tudó horgászszervezetek jogosultak.

21. § (1) Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(2) A horgászszövetség kizárólag olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely

a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,

b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,

c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettség vagy halőri vizsga igazolja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez kell benyújtani.

(4) A horgászszövetség a horgászszervezettel köteles írásbeli megállapodást kötni a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a horgászszövetség évente felülvizsgálja.

(5) A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve az időpontokról értesíteni a horgászszövetséget és a halgazdálkodási hatóságot.

(6) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. A horgászvizsga felkészítő anyagát, elektronikus támogatású vizsga esetén a vizsgaszoftverben szereplő vizsgakérdéseket, illetve a kérdésekre adott válaszok pontozását, valamint a sikeres vizsgához szükséges minimális pontszámot a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(7) A vizsgalapot a horgászszövetség 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon vagy iratbetekintés keretében tekinthető meg.

(8) Az állami horgászvizsga követelményrendszerét a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(9) A sikeres állami horgászvizsgát követően a horgászszövetség által vizsgáztatásba bevont horgászszervezet a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

(10) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a horgászszövetség a halgazdálkodási hatóság által meghatározott forma szerint számítógépes rendszerében rögzíti.

(11) A horgászszövetség az elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítványt - nyilvántartása adatai alapján - megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesen pótolja.

(12) A horgászvizsga alóli mentességet az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját igazoló igazolás benyújtásával kell igazolni.

22. § (1) A horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.

(2) A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatokat az állami horgászjegy forgalmazással megbízott horgászszervezeteken keresztül biztosítja.

(3) A regisztrációt és a nyilvántartást támogató informatikai rendszer fenntartása és üzemeltetése - az online regisztráció lehetőségének biztosítása mellett - a horgászszövetség feladata.

(4) A nyilvántartásba vétel az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy kiadásának feltétele.

(5) A nyilvántartásba vétel során a Hhvtv. szerinti kötelező horgászszervezeti tagság is rögzítésre kerül.

(6) A regisztrációt követően kerül sor a nyilvántartásba vételre és a Magyar Horgászkártya kiadására.

(7) A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát és díját a horgászszövetség honlapján teszi közzé.

(8) A Magyar Horgászkártya érvényességi ideje öt év, az érvényességi időn belül - a nyilvántartott személynek felróható okok miatt - történő csere díjköteles.

23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) A turista állami horgászjegy kizárólag az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online horgászszövetségi értékesítési rendszerben értékesíthető.

(4) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel együtt jogosít horgászatra.

(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a turista állami horgászjegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, akkor turista állami horgászjegyét annak érvénytelenítése mellett díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a horgászszövetség bármely forgalmazási pontján. A halfogásra jogosító okmány cseréje nem érinti a 35. § (7) bekezdés szerinti kötelezettséget.

24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy - legfeljebb háromágú - horoggal felszerelt horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

25. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy az állami horgászjegy díjának megfizetése alóli mentességét (a továbbiakban: mentesség) az állami horgászjegy váltásakor az állami horgászjegy forgalmazását végző horgászszervezet számára a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolás benyújtásával igazolja. A mentesség jogosulatlan igénybevétele esetén az állami horgászjegy jogosultja a díj pótlólagos befizetésére köteles.

26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába - ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés véglegessé válását megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta - a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

26/A. § (1) A horgászszövetség az állami halászjegy vagy a halász fogási napló elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. melléklet szerinti díj megfizetése ellenében intézkedik az okmány pótlásáról. A Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes.

(2) A megsemmisült vagy elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a horgászszövetség forgalmazási pontja a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja. A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre jogosult részére az okmány pótlása is díjmentes. A díjfizetésre a 19/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami horgászjegy vagy horgász fogási napló kiadásával - a halgazdálkodási jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában - az adott nyilvántartott halgazdálkodási területre kiadott éves területi jegy helyi horgászrendben megállapított engedélyezett éves kifogási (elviteli) mennyiségei időarányosan értelmezendők.

13. A területi jegy

44. § (1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.

(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

(3) A területi jegy csak

a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,

b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy

c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(4a) A horgászszövetség nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek jogosultsági típusait.

(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a hivatásos halőr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.

(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles

a) a halgazdálkodási hatóságnak és

b) - a (6a) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - a tagszervezeti, speciális jogállású tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek

a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.

(6a) A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve, a nyilvántartásba vétele során a horgászszövetség által képzett azonosító száma;

b) a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;

c) a területi jegy sorszáma;

d) a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;

e) a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;

f) a területi jegy érvényességének időtartama.

(7) A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.

(8) A horgászszövetség a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közfeladatai ellátása céljából, az adatszolgáltatástól számított három évig kezelheti.

7. A területi jegy alcímhez

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

b) az engedélyes családi és utónevét,

c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,

d) a területi jegy érvényességének időtartamát,

e) azt, hogy a területi jegy kizárólag csak horgászatra vagy csak rekreációs célú halászatra jogosít, horgászat esetében az engedélyezett készségek számát és a csalihalfogó emelőháló használatára vonatkozó rendelkezést, rekreációs célú halászat esetében az e rendelet szerint alkalmazható halászeszköz vagy eszközök megnevezését, használható darabszámát és méretét,

f) a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrendben megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogási korlátozást,

g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,

h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,

i) a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,

k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódja (vagy víztérkódjai) megyekódot jelentő első két számjegyét, és a kötőjelet követő 0 elhagyásával a következő három számjegyet, valamint

l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

(2) A kizárólagosan papír alapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

(2a) Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és megegyező másolati mentésűnek kell lennie, a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását a területi jegyet előállító informatikai programnak teljeskörűen biztosítania kell.

(2b) A horgászszövetségnek kell biztosítani a horgászszervezetek részére a területi jegyet előállító informatikai programot.

(3) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként - elektronikus vagy nyomtatott formában - kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

(3a) Elektronikus tájékoztató kiadása esetén a területi jegyen az erre történő hivatkozást és a távoli elérést biztosító QR kódot is fel kell tüntetni.

(4) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.

(5) Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnak ki.

(6) Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség ad ki.

(7) Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)-(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.

(8) Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen - ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását - egy darab éves területi jegy adható ki.

27/A. § (1) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által kiadható területi jegyek személyi jogosultságra, valamint az engedélyezett horgászmódszerre és a horgászkészségek számára vonatkozó típusait a horgászszövetség határozza meg és tartja nyilván. A területi jegyek típusait a horgászszövetség a honlapján köteles közzétenni.

(2) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek területi jegyet a horgászszövetség jóváhagyásával elektronikus formában is kiadhatnak.

14. A horgászat és a halászat rendje

45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott

aa) bemutatási célú halászat, ökológiai célú, szelektív célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,

ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,

ac) horgászat esetén a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót;

b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót,

c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet,

d) horgászszervezet által hasznosított haltermelési létesítményen az ac) pont szerinti okmányokat

(a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok) -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(1a) Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.

(2) A halfogásra jogosító okmányok csak arcképes személyazonosító okmánnyal együttesen jogosítják az okmányok birtokosát halfogásra.

(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.

(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.

(5) A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani

a) a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;

b) az őshonos halfajokra vonatkozóan

ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),

bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),

bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

(6) A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

46. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül

a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,

c) robbanóanyag alkalmazása,

d) szúrószerszám alkalmazása,

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,

f) gereblyézés alkalmazása,

g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő vagy rugó elven működő önakasztós halfogási módszer alkalmazása,

h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,

i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint

j) az a)-h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.

(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.

(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.

(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a miniszternél nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező, kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal megfelelőnek nyilvánított egyenáramú elektromos eszközzel végezhető.

(7a) Az (5) bekezdés szerinti engedélyt kérelmező a (7b) bekezdésben foglalt adatokat - az egyenáramú elektromos eszköz megfelelőségét igazoló minősítési-üzembehelyezési vizsgát és az érvényes elektromos érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgát igazoló irat egyidejű benyújtásával - köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(7b) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a kérelmező nevét és címét;

b) az egyenáramú elektromos eszköz tulajdonosának nevét és címét;

c) az egyenáramú elektromos eszköz gyártmányát, típusát, gyártási számát;

d) az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgájának helyét és időpontját;

e) az egyenáramú elektromos eszköz elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat helyét és időpontját;

f) az egyenáramú elektromos eszköz nyilvántartásba vételi határozat iktatószámát.

(7c) Az (5) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező a (7b) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a miniszternek.

(7d) A halgazdálkodási hatóság az elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal nem megfelelőnek nyilvánított, üzemen kívül helyezett, elveszett, megsemmisült vagy elkobzott elektromos eszközt törli a nyilvántartásból. Az elektromos eszköz soron következő elektromos érintésvédelmi felülvizsgálata - a sikertelenség kivételével - a nyilvántartást nem érinti.

(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

47. § (1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:

a) kutatási vagy oktatási célból,

b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,

c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,

d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,

e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy

f) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége,

g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából,

h) folyóvíz hosszirányú átjárhatóságának akadályozottsága esetén a halállomány áttelepítéséhez szükséges befogási célból.

(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljából alkalmazzák.

(4) A 46. § (5) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be a miniszternek.

(5) A horgászszövetség által - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon - kialakított, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott országos versenyszabályzatok alapján tartott sportesemény a 16. § (1) bekezdésében foglalt engedély hiányában is megtartható. A sporteseményt annak megtartása előtt 8 nappal be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnál és a horgászszövetségnél.

8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a  tartalmazza.

(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság - hivatalból vagy a jogosult kérelmére - határozatában eltérhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves - a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves - időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.

(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt - beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is - nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot - a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat - a (13) bekezdés esetét is ideértve - korábban kifogottal kicserélni tilos.

(11) Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 3 kg-ot foghat ki.

(12) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 2 kg-ot foghat ki.

(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat - a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével - azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

(15) Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.

(16) Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.

(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat - a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

(19) A vermelő halállományok védelme érdekében a halgazdálkodásra jogosult köteles vizsgálni a szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a naptári évre vagy annak részidőszakára vonatkozóan. A szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a helyi horgászrendben rögzíteni kell.

(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Vízi járműből történő horgászat esetén a vízi jármű indulása minősül a horgászat megkezdésének.

(20a) Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.

(21) A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) 4 számjeggyel (00:00 formátumban) is beírandó.

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

(23) A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.

(24) Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősül vízhasználatnak.

(25) A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.

28/A. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.

(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.

(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.

(4) A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.

28/B. § (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.

(2) A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.

(3) A haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kell rögzíteni.

29. § (1) A halgazdálkodási hatóság által a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelmények meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra szóló megállapítását a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen vagy az annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is fel kell tüntetnie.

(2) Nyakzóhálónak - a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti - a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

30. § (1) Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a halgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:

a) a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét megelőzően benyújtja,

b) a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását, és

c) a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

30/A. § (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.

(2) A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.

(3) A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban vagy elektronikus úton kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló tagszervezetei nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül is megteheti.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hivatkozott, jóváhagyott országos versenyszabályzat megnevezését, annak jóváhagyási időpontját,

b) az országos versenyszabályzat alapján megtartandó horgászverseny megnevezését,

c) a horgászversenynek helyet adó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját,

d) a horgászverseny pontos helyét, kezdő és befejező időpontját.

(5) A horgászszövetség a 30/A. § szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.

30/B. § A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.

15. A halgazdálkodás tervszerűsége

48. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és méretű halállomány tartósan fennmaradjon.

49. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen horgászati célú haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(2) Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

(3) A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

e) a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,

g) az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,

h) a halállomány őrzésének módját, a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított, illetve az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszony keretében történő átengedésére irányuló pályázatban vagy szerződésben a kötelezőn felül vállalt minimális létszámát,

i) a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,

j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek - ha erre jogszabály lehetőséget ad - a jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik,

k) a helyi horgászrendben, illetve helyi halászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre való hivatkozást.

(4) Halgazdálkodási tevékenység csak a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján, a halgazdálkodásra jogosult által folytatható.

49/A. § (1) A 24. § (2) bekezdése, valamint a 26. § (2) bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén a haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az alhaszonbérbe adás a haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul, ebben az esetben a halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az alhaszonbérlőt terheli. E rendelkezés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halőrzését nem érinti, annak működését biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a haszonbérleti szerződés és az alhaszonbérleti szerződés hatálybalépése közötti legfeljebb 60 napos időtartam alatt az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység - a haszonbérlő hozzájárulásával - a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó szabályok szerint végezhető.

50. § A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.

51. § (1) A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben határozza meg. E halfajok hasznosítása a miniszter által rendeletben kiadott országos fajmegőrzési tervek keretében végezhető.

(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

a) a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a halgazdálkodási hatóság számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,

b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,

c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy

d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.

(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.

(3) A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóság felé.

(3a) Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.

(4)

(5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(6) Halgazdálkodási tevékenységet - az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével - kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagy végeztethet.

(7) A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetség feladata.

31/A. § (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

a) halászati szak-üzemmérnök,

b) halászati szakmérnök,

c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,

d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,

e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy

f) felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti - képzettségének igazolásával - a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

33. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglalt, a halgazdálkodási hatósági eljárások során vizsgálandó szakkérdések tekintetében a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosítás jelentős változásának minősül az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legújabb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.

(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése

52. § (1) A halgazdálkodásra jogosult - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - minden tervezett haltelepítését köteles a telepítés napját megelőzően legalább 3 nappal megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, valamint a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül a telepítést megelőző bejelentéssel megegyező formában és módon realizációs bejelentésben köteles beszámolni.

(2) A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.

(2a) A horgászszövetség a tagjának vagy a horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet, amelynek szabályait belső szabályzatban kell meghatározni.

(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén

a) állatjóléti,

b) állategészségügyi, vagy

c) természetvédelmi

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

(4)

53. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, a horgászszövetség az állami horgászjeggyel, az állami halászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.

(2) A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el halász fogási naplóval a halászati engedélyt kérelmezőket, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami halászjegyet, állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátó horgászszövetség, illetve a horgászszervezeti forgalmazók látják el az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel és a turista állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell leadni.

(3) A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.

(4) A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási hatóságnak.

54. § (1) A miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) létesít és működtet.

(2) A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látja el.

(3) Az Adattár részét képezik

a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,

b) a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök nyilvántartása,

c) a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozó adatok,

d) a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiség adatai,

e) a kiadott halászati engedélyek és engedélyesek adatai, a kiadott fogási tanúsítvány tömbök adatai,

f) a halászati engedély, állami halászjegy, illetve állami horgászjegy alapján végzett halfogások adatai,

g) a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.

(4) Az Adattár működtetése céljából:

a) a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)-e) pontja,

b) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatai, és

c) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott állami halászjegyes fogási naplók, a halgazdálkodási hatóság pedig a leadott halászati engedélyes fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj szerinti összesített adatai

tekintetében adatot szolgáltat.

(5) Az Adattár

a) (3) bekezdés a) pontja szerinti adatainak a közérdekű adatok körén kívül eső adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek,

b) halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok,

c) (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatai jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében igényelhetők,

d) a)-c) pontban nem említett adatai közérdekű adatnak minősülnek.

(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik

a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv az adatok teljes köre,

b) a halgazdálkodási hatóság az adatok teljes köre,

c) a horgászszövetség a közfeladat-ellátását érintő adatok, és

d) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó adatok

tekintetében.

(7) Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideig kezelhetők.

(8) A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodás helyzetéről.

(9) Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(10) Az Adattárban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók.

55. § Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2)

(3)

(4) A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.

35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót az állami horgászjegy jogosultja legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a horgászszervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló határidőben történő leadása a kiváltás szerinti szervezet címére tértivevény-szolgáltatással is teljesíthető. Az állami horgászjegy jogosultja köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a horgászszervezet az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja új állami horgászjegyét kiváltani.

(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a horgászszervezet a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.

(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén - a gyermek horgászok kivételével - az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni, és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.

(5) Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén vagy halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt - a fogást vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően -, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5a) A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

(5b) Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.

(5c) A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(5d) Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.

(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.

(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

(8) A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

(9) Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(10) A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,

b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,

c) a bemutatási, valamint az ökológiai célú, szelektív halászat keretében kifogott hal,

d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a halgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság- a miniszter szakmai iránymutatásai alapján - működteti.

(2a) A miniszter ellátja az Adattár fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, valamint a Hhvtv. 54. § (6) bekezdése alapján az Adattár felhasználásával értékeléseket végez.

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

(5) A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített megyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.

(6) Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja - ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kell megfizetni.

(7) Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti megyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztérium részére.

37. §

38. §

17. A halőrzés

56. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről - hivatásos vagy társadalmi halőr útján - gondoskodni. Hivatásos halőr halastavon is foglalkoztatható. Hivatásos halőrt a halgazdálkodásra jogosult megbízása alapján a horgászszövetség, valamint több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A hivatásos halőr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.

(1a) A horgászszövetség vagy annak halgazdálkodásra jogosultnak minősülő tagszervezete által foglalkoztatott hivatásos halőr illetékessége a megbízó szervezet által hasznosított valamennyi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiterjed.

(2) A hivatásos halőr a halgazdálkodási hatóságnál - a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halőrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből - hivatásos halőri vizsgát köteles tenni. A hivatásos halőr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A hivatásos halőr a halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

(2a) A (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsga érvényességét a hivatásos halőr működési helyének, illetve illetékességének megváltozása nem érinti.

(3) A hivatásos halőrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.

(4) A halőrzés módját, továbbá a hivatásos halőr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a horgászszövetség, illetve a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel, illetve nyilvántartásból való törlés céljából haladéktalanul bejelenteni.

(5) A hivatásos halőr működési területét a megbízó határozza meg, amelyet köteles a halgazdálkodási hatóság felé bejelenteni. A hivatásos halőr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.

(6) Állami halőr

a) feladat- és hatáskörében országos illetékességgel eljárhat,

b) a hal származását bármely természetes vagy jogi személynél - beleértve a hal forgalmazásával, fuvarozásával, étkezési célú feldolgozásával és értékesítésével foglalkozókat is - ellenőrizheti, valamint a tevékenység végzésének helyére beléphet, és

c) feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést - beleértve a forgalomtól elzárt területeket is - engedély nélkül használhatja.

(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

a) azt a személyt, aki halgazdálkodási vízterületen, haltermelési létesítményen, vagy azok partján halászik, horgászik, halfogásra alkalmas állapotban lévő halászeszközzel vagy horgászkészséggel tartózkodik, illetve egyéb, hal fogására irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, valamint más hasznos víziállatot gyűjt, a személyazonosságot igazoló és a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott, illetve birtokolt halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint elvenni,

d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet vagy helyi halászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki

ea) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,

eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,

ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ee) védett hal egyedét kifogja,

ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik,

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi, vagy

eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja,

f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, illetve a helyi horgászrendben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy e lehetőség hiányában elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesen leölni.

(7a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:

a) azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

c) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki

ca) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, vagy

cb) védett hal egyedét kifogja.

(7b) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hivatásos halőr jogosult a (7) és (7a) bekezdésben foglalt intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

(7c) A hivatásos halőr feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést - beleértve a forgalomtól elzárt területeket is - engedély nélkül használhatja.

(8) A hivatásos halőrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el.

(9) Az állami halőrökről, hivatásos halőrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság - az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és az állami halőr, a hivatásos halőr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az állami halőr, a hivatásos halőr és a társadalmi halőr

a) nyilvántartásba vételének időpontját;

b) családi és utónevét;

c) anyja leánykori családi és utónevét;

d) születési helyét, idejét;

e) lakóhelyét;

f) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;

g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;

h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;

i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;

j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;

k) alkalmazási jogviszonyának típusát;

l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(11) A hivatásos halőrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(12) A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezelik.

(13) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halőr a jogellenes halgazdálkodási tevékenység felderítése érdekében próbavásárlást végezhet. A próbavásárláshoz az állami halőr közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő halgazdálkodási hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre a halgazdálkodási hatóság ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(14) Próbavásárlás esetén az állami halőr az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.

56/A. § (1) A hivatásos halőr a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzése érdekében az 56. § (7) bekezdés f) pontja szerinti tevékenysége során a kép-, video-, illetve hangrögzítő készüléket a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltetheti:

a) a kép-, video-, illetve hangfelvétel rögzítése a jogsértő cselekmények megelőzését vagy bizonyítását szolgálja,

b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,

c) a készülék alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

(2) Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételhez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és a halgazdálkodási hatóság férhet hozzá, az más részére nem továbbítható.

(3) Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt tárolni kell abból a célból, hogy az a rögzítés helyszínén elkövetett jogsértő cselekmény miatt indult eljárásban bizonyítékul felhasználható legyen. A megismert adatokat és a felvételeket a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és az eljáró halgazdálkodási hatóság 5 évig kezeli, ezt követően a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy az többé ne legyen helyreállítható.

(4) Bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából előterjesztett, az (1) bekezdés alapján rögzített felvétel megismerésére irányuló megkeresésére a rögzített felvétel másolatát a megkereső szerv számára haladéktalanul meg kell küldeni.

57. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére - ha a halőrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt - a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

(2) Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) a halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében hivatásos halőri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és

b) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hivatásos halőri vizsga érvényességét a társadalmi halőr működési helyének megváltozása nem érinti. Az a társadalmi halőr, aki az 56. § (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsgával rendelkezik, a (2) bekezdés a) pontjában előírt hivatásos halőri vizsga letételére nem köteles.

(3) A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni.

(4) A társadalmi halőr jogosult

a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a hivatásos halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a hivatásos halőr vagy a rendőrség megérkezéséig,

c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén

ca) a hal visszatartására a hivatásos halőr megérkezéséig, vagy

cb) a hal visszaengedésére.

(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

11. A halőrzés alcímhez

39. § (1) Halőrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik, illetve az, akivel szemben három éven belüli halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.

(3) A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(4) A hivatásos halőr kétévente köteles, a társadalmi halőr jogosult a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartamú vizsgabizonyítványt állít ki.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik.

(6) A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő két évig érvényes.

(7) Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő két évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy alkalmazható.

40. § (1) A vizsgát tett halőr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. A halőri eskü szövegének adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.

(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.

41. § (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

(2) Az esküt tett hivatásos halőr és társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú szolgálati naplót ad ki.

(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(5) A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halőr részére - a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg - átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény körözését.

(7) A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki, és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.

(8) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.

(9) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.

(10) Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvénye visszavonható.

(11) A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)-(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)-(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a (2)-(6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látja el.

(12) A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.

42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halőrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagy megbízására:

a) 50-100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,

b) 100-2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,

c) 2000-4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,

d) 4000-6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,

e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.

(4) A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.

43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetség gondoskodik.

44. §

18. Halak és haltermékek kereskedelme

58. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minősül.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét.

(3) A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás minden szakaszában ellenőrizheti.

(4) A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és megsemmisítteti.

(5) E § alkalmazásában nem minősül hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba hozatalának a falusi vendégasztal szolgáltatást nyújtó által jogszerűen kifogott hal étkezési szolgáltatásként történő értékesítése.

59. § (1) Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.

(2) A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak elkülönítetten tárolható.

IV. FEJEZET
A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

60. § (1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.

(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

60/A. § A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Balatoni Halászati Zrt. tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a miniszter gyakorolja.

61. § (1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.

(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során

a) külön térítés fizetése nélkül bármely ingatlanra beléphet;

b) az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;

d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;

e) a halgazdálkodás állapotáról megfigyelést végezhet;

f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;

g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;

h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott vagy a nem jogszerűen birtokolt halat, más hasznos víziállatot, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;

i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;

j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;

l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;

m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;

n) azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja;

o) vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halkereskedelemmel, haltermékekkel összefüggő dokumentumokban, számlákon szereplő adatok, valamint a hal és haltermék nyomon-követhetőségének ellenőrzéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól adatokat kérhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően - a hal vagy halterméket forgalmazó, előállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.

(6) Az átvett adatokat a halgazdálkodási hatóság ellenőrzés céljából 5 évig kezelheti.

61/A. § Ha a halgazdálkodási hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a halgazdálkodási hatóság

a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet, valamint

b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

62. § A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

19/A. Egyes eljárási rendelkezések

62/A. § Halgazdálkodási hatósági ügyben

a) a kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő,

b) legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásra felhívásnak.

62/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság felfüggeszti az eljárását, ha a halgazdálkodási hatósági ügy előkérdését más szerv büntetőeljárásban folytatott eljárása képezi.

(2) A halgazdálkodási hatóság a határozatát hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja illetve szakhatóságként a döntést hozó hatóságnál kezdeményezheti a közreműködésével kiadott határozat módosítását vagy visszavonását abban az esetben, ha az őshonos halállomány fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását, a hal és élőhelyének védelmét akadályozó szempontok azt szükségessé teszik.

(3) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóság.

19/B. A horgászszövetség egyes állami feladatok, mint közfeladatok ellátására történő kijelölése

62/C. § (1) A horgászszövetség e törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott feladatok közfeladatként való ellátása mellett

a) az általa vagy a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által haszonbérelt, illetve horgászati célú halgazdálkodásra vagy horgászati célú haltermelésre hasznosított állami, vagy a többségi állami tulajdonú, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken (e § alkalmazásában a továbbiakban: vízterületek) a (2) és (3) bekezdésben, valamint

b) a horgászokra, a rekreációs halászokra, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetekre kiterjedően a (4) bekezdésben

meghatározott közfeladatokat látja el.

(2) A vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme érdekében előírt feladatok:

a) az őshonos halfajok állományi védelmének elősegítése,

b) a nem fogható vagy veszélyeztetett, hasznosítható őshonos halfajok és vad típusú fajták szaporításának támogatása,

c) az eltűnt őshonos halfajok és vad típusú fajták, halállományok szükség és lehetőség szerinti visszatelepítése,

d) halpusztulás esetén a vízterületre jellemző őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

e) a halgazdálkodási hasznosítás keretében végrehajtott haltelepítések halegészségügyi biztonság és minőség szerinti ösztönzése,

f) a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok és más hasznos víziállatok mentésének elvégzése,

g) az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása.

(3) A hal élőhelyének védelme, a hal természetes táplálékszerzésének és szaporodásának elősegítése érdekében előírt feladatok:

a) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek nyilvántartása, megőrzése, rekonstrukciója,

b) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

c) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

d) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása.

(4) A horgászat és horgászturizmus, valamint rekreációs célú halászat fejlesztése érdekében előírt feladatok:

a) a horgásznyilvántartás biztosítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártya kiadása,

b) a rekreációs halásznyilvántartás biztosítása,

c) a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésének koordinációja,

d) a horgászsport versenyek általános szabályozása,

e) a halgazdálkodási jogosultak által ellátott halőrzés fejlesztése, a tevékenység összehangolása, minőségének fejlesztése,

f) a horgászati és horgászturisztikai szolgáltatások értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és üzemeltetése,

g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket érintő horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, azok összehangolása.

(5) A horgászszövetség a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az adott vízterület vonatkozásában a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulása alapján végezheti.

(6) A horgászszövetség közfeladat-ellátására vonatkozóan a miniszterrel közfeladat-ellátási szerződést kell kötni.

20. A halgazdálkodásból származó bevételek

63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

a) az állami és a turista állami horgászjegy díja,

b) az állami halászjegy díja,

c) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,

d) a fogási napló díja,

e) a fogási tanúsítvány díja,

f) a pályázati regisztrációs díj.

(2) Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.

(2a) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevétel a horgászszövetség működési bevétele, mint a horgászszövetség közfeladatai ellátásának pénzügyi fedezetét biztosító bevétel.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:

a) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása, továbbá halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

b) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,

c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok, más hasznos víziállatok szaporítása, visszatelepítése,

d) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

e) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

f) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

g) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve

h) halőrzés támogatása, fejlesztése,

i) a hal gazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,

j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

k)-m)

n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,

q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,

r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása,

s) a halfogyasztást ösztönző nemzeti program kialakítása, halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti minőségrendszerek, illetve védjegyek támogatása,

t) halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató intézmények, épületek, létesítmények létrehozásának támogatása,

u) halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,

v) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások támogatása,

w) a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország tagságának támogatása,

x) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy halvédelmi érdekből, adásvételi szerződéssel állami tulajdonba történő átruházása,

y) horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztés, tudatformálás támogatása.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság bevétele, amelyet a halgazdálkodási nyilvántartások karbantartására, fejlesztésére fordít.

(5) A horgászszövetség a (2a) bekezdésben meghatározott bevételét kizárólag a következőkre fordíthatja:

a) a közfeladatai ellátását érintő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken és vízpartokon a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek esetében

aa) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

ab) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, az ökológiai célú, szelektív halászat országos, készenléti jellegű biztosítása,

ac) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,

ad) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

ae) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

af) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

ag) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása,

ah) halőrzés támogatása, fejlesztése,

ai) halgazdálkodási vízterület és a vízpart természeti környezetének, állami, vagy horgászszervezeti tulajdonban álló, illetve horgászszervezet által hasznosított épített környezetének, infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fenntartási támogatása, fejlesztése,

aj) horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása,

ak) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások és kutatás-fejlesztések támogatása

b) központi ügyvitele, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében

ba) országos horgászutánpótlás-nevelési és oktatási program fenntartása és fejlesztése, ennek keretében horgászati szakkörök és horgásztáborok szervezése, támogatása,

bb) a horgászat és a halak megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

bc) a magyar halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az étkezési célú halfeldolgozás helyes technikájának megismertetése érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

bd) a horgász versenysport koordinációs és országos sportági szakszövetségi feladatainak ellátása, a szervezett horgászversenyek támogatása,

be) horgászati és halgazdálkodási tárgyú kiadványok, iskolai és horgászszervezeti horgászati képzési segédanyagok, vizsgaanyagok kiadásának, elkészítésének támogatása,

bf) halat, horgászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,

bg) halat, horgászatot bemutató gyűjtemények, létesítmények létrehozásának támogatása,

bh) az egységes horgászinformatika és ügyvitel kialakításának, a Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy kiadásának, valamint a horgásznyilvántartásba-vétel és az állami horgászvizsga lebonyolításának támogatása,

c) a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott egyéb feladatok ellátása.

63/A. § A halgazdálkodási hatóság a 63. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjbevételéről és annak a 63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.

63/B. § A horgászszövetség a 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevételéről és annak a 63. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

64. § (1) A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;

d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;

e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

f) elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, zár alá vételét, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;

g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;

h) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, zár alá vehet, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

65/A. § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt - ha az erről szóló döntés véglegessé válásának vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa - a halgazdálkodási hatóság köteles hasznosításra felajánlani az eljárásban érintett halgazdálkodásra jogosult részére, valamint a felajánlás elfogadása hiányában jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;

g) megszegi a hivatásos halőrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat;

h) a 10. § (3) bekezdés szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kezdi meg.

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az

a) a halászati őrzéssel,

b) a haltelepítéssel, vagy

c) a halállomány védelmével

kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.

(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó;

b) a jogosulatlanul halászó;

c) a fogási napló vezetését elmulasztó;

d) nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

i) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

j) halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő horgászkészséggel haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító;

m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;

n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget vagy aktív halászeszközt annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó;

o) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halat a vízpartról nem leölve elszállító;

p) a kifogott halat korábban kifogottal kicserélő;

q) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott halat megtartó

személlyel szemben.

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.

(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(4) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki az igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi személlyel szemben.

(5) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély 38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezését megsértő természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben.

68. § (1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(1a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halgazdálkodási bírság kiszabása során

a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,

b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,

c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,

d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti területeit,

h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott hivatásos halőrök számát

veszi figyelembe.

(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság kiszabásakor

a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,

b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,

c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,

e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,

h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét

veszi figyelembe.

(2) Három éven belüli ismételt halgazdálkodási, halvédelmi jogsértés elkövetése esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, de legfeljebb az e törvényben foglalt kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3)

69/A. § A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5 évig kezeli.

69/B. § A halgazdálkodási vagy halvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek halasztó hatálya van.

70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

b) halfogásra jogosító okmányok nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,

c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy

d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el,

e) a haltermelési létesítményen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét vagy turista állami horgászjegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát.

12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez

45. § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

45/A. § A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.

21/A.

70/A. §

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;

2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;

3. határozza meg az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;

4. határozza meg a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;

5. határozza meg a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait.

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;

2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;

3. az állami halászvizsgára és az állami horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;

4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;

5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;

6. az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;

7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;

9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó szabályokat;

10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a papíralapú és az elektronikus fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;

11. a bemutatási célú horgászat részletes szabályait;

12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelési létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;

13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;

15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;

16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;

17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;

19. a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a hivatásos halőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;

21. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;

22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;

23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;

24. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, a horgászfogásokról és a rekreációs célú halászat fogásairól készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;

25. a veszélyeztetett őshonos halállományok mentésének részletes szabályait és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;

26.

27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;

28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő halászatra vonatkozó fogási jelentés tartalmi elemeit;

29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit;

30. a papíralapú és az elektronikus fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;

31. a halgazdálkodási hatóság vagy a horgászszövetség által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;

32. a horgásznyilvántartásba-vételre, valamint a Magyar Horgászkártya tartalmára, igénylésére, díjára és érvényességére vonatkozó szabályokat;

33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;

34.

35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és

36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat;

37. az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit;

38. az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszonyának időtartama alatti, a tulajdonosi ellenőrzésre, valamint haszonbérlői adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat;

39. az akvakultúrás termeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre, továbbá az adatok gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;

40. a halgazdálkodási vízterületről kifogott halak és más hasznos víziállatok haltermelési létesítménybe történő telepítésének részletes feltételeit;

41. az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosult szervezeteket;

42. az idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának szabályait;

43. az állami halőri szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

44. az idegenhonos inváziós halfajok visszaszorítására alkalmas program feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

1.

2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés

73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.

(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.

(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(4a) A (4) bekezdés szerinti jogosult halgazdálkodási jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával lemondhat.

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.

(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli, amennyiben meghaladja az 50%-ot, a miniszter által meghatalmazott személy képviseli.

(8)

(9) Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében, melyen a haszonbérleti szerződés 2015. december 31-ig megszűnik és az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő haszonbérbe adása, vagy vagyonkezelési szerződés útján történő átengedése nem valósul meg, - amennyiben a haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezi a haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mond le - a haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbított hatálya 2016. december 31. A meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan a haszonbérlő halgazdálkodási terv készítésére kötelezett.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

75. § A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

76/A. § Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

76/B. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27.

77. §

13. Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a halgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.

(3)-(5)

48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

49. §


 

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja

Kistermetű fajok
FajnévTudományos név100 gramm egyedsúly alatt
Ft/db
100 gramm egyedsúly felett
Ft/kg*
bodorka Rutilus rutilus 20 1000
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus 20 1000
domolykó Leuciscus cephalus 20 2000
jászkeszeg Leuciscus idus 20 1000
szélhajtó küsz Alburnus alburnus 10 1000
karikakeszeg Blicca bjoerkna 10 1000
dévérkeszeg Abramis brama 10 1000
laposkeszeg Abramis ballerus 10 1000
bagolykeszeg Abramis sapa 10 1000
szilvaorrú keszeg Vimba vimba 20 1000
paduc Chondrostoma nasus 100 1000
garda Pelecus cultratus 100 2000
compó Tinca tinca 200 3000
széles kárász Carassius carassius 200 3000
sebes pisztráng Salmo trutta 200 3000
menyhal Lota lota 200 3000
sügér Perca fluviatilis 50 2000
vágó durbincs Gymnocephalus cernuus 50 1000
kősüllő Sander volgensis 100 3000
Nagyobb termetű fajok 
FajnévTudományos név100 gramm alatt
Ft/db
100 gramm egyedsúly felett
Ft/kg*
kecsege Acipenser ruthenus 500 4000
angolna Anguilla anguilla - 3000
balin Aspius aspius 100 2000
márna Barbus barbus 100 2000
ponty Cyprinus carpio 100 1000
harcsa Silurus glanis 100 2000
csuka Esox lucius 200 3000
fogassüllő Sander lucioperca 200 3000
* Megjegyzés: A méret- vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse, ponty esetében tizenötszöröse."
 

 


2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész

Fogási tanúsítvány adattartalma

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján

1. Név (cégnév)

2. Lakóhely (székhely)

3. Halászati engedély száma

4. Kiállítás helye, időpontja

5. Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Fogási tanúsítvány belső lapjain

1. Fogási tanúsítvány

2. Belföldi halértékesítéshez

3. Bizonylat száma

4. Halászati engedélyes

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

c) halászati engedélyének száma

5. Vásárló

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja

7. Értékesített halfaj

a) megnevezése

b) mennyisége (kg)

c) mennyisége (db)

8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja

9. Halászati engedélyes aláírása

10. Vásárló aláírása

II. rész

A halászati engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - a következőket kell tartalmaznia

1. Halászati engedély időbeli hatálya

2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése

3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható km szelvények

4. Alkalmazható halászeszközök

a) megnevezése

b) darabszáma

c) szembősége

d) egyedi jelölése

e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)

5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya

6. Halászati engedély azonosító száma


3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez



6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész

Őshonos halfajok

magyar névtudományos névfoghatónem foghatóközösségi jelentőségű fajveszélyeztetett faj
kecsege Acipenser ruthenus   X X X
angolna Anguilla anguilla X      
bodorka Rutilus rutilus X      
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus X      
domolykó Leuciscus cephalus X      
jászkeszeg Leuciscus idus X      
balin Aspius aspius X   X  
szélhajtó küsz Alburnus alburnus X      
karikakeszeg Blicca bjoerkna X      
dévérkeszeg Abramis brama X      
laposkeszeg Abramis ballerus X      
bagolykeszeg Abramis sapa X      
szilvaorrú keszeg Vimba vimba X      
garda Pelecus cultratus X   X  
paduc Chondrostoma nasus X      
compó Tinca tinca X     X
márna Barbus barbus X   X  
széles kárász Carassius carassius   X   X
ponty Cyprinus carpio X      
harcsa Silurus glanis X      
csuka Esox lucius X      
sebes pisztráng Salmo trutta X      
menyhal Lota lota X      
sügér Perca fluviatilis X      
vágó durbincs Gymnocephalus cernua   X    
fogassüllő Sander lucioperca X      
kősüllő Sander volgensis X     X

II. rész

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar névtudományos névinváziósspontán jövevényfaj
lénai tok Acipenser baeri    
lapátorrú tok Polyodon spathula    
amur Ctenopharyngodon idella    
fekete amur Mylopharingodon piceus    
razbóra Pseudorasbora parva X  
ezüstkárász Carassius gibelio X  
busa Hypophthalmichtys sp. X  
törpeharcsa Ameiurus nebulosus X  
fekete törpeharcsa Ameiurus melas X  
pettyes harcsa Ictalurus punctatus    
afrikai harcsa Clarias sp., Heterobranchus sp.    
pataki szajbling Salvelinus fontinalis    
szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss    
tüskés pikó (beleértve a nyugati pikót is) Gasterosteus aculeatus (in. G. gymnurus)    
naphal Lepomis gibbosus X  
pisztrángsügér Micropterus salmoides    
amurgéb Perccottus glenii X  
folyami géb Neogobio fluviatilis   X
csupasztorkú géb Neogobius gymnotrachelus   X
Kessler-géb Neogobius kessleri   X
feketeszájú géb Neogobius melanostomus   X
tarka géb Proterorhinus marmoratus   X
kaukázusi törpegéb Knipowitschia caucasica   X

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi és éves kifogható darabszáma

magyar névfajlagos tilalmi időszakkifogható halak mérettartományanaponta kifogható darabszám
csuka 02. 01 - 03. 31. legalább 40 cm 3 db
balin 03. 01 - 04. 30. legalább 40 cm 3 db
sügér 03. 01 - 04. 30. legalább 15 cm *
fogassüllő 03. 01 - 04. 30. legalább 30 cm 3 db
kősüllő 03. 01 - 06. 30. legalább 25 cm 3 db
garda 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm  
domolykó 04. 15 - 05. 31. legalább 25 cm *
jászkeszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm  
szilvaorrú keszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm  
paduc 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm  
márna 04. 15 - 05. 31. legalább 40 cm 3 db
ponty 05. 02 - 05. 31. legalább 30 cm 3 db
compó 05. 02 - 06. 15. legalább 25 cm 3 db
harcsa 05. 02 - 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm 3 db
sebes pisztráng 10. 01 - 03. 31. legalább 22 cm 3 db
menyhal - legalább 25 cm *

A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki.

* Menyhal, sügér és domolykó esetében a naponta kifogható mennyiség darabszámtól függetlenül 3 kg


10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Horgászati, halászati tevékenységekhez kapcsolódó díjak

1. Állami halászjegy díja 2 000 Ft
2. Állami horgászjegy díja 2 000 Ft
3. Turista állami horgászjegy díja 2 000 Ft
4. Állami halász és állami horgász fogási napló díja 200 Ft
5.  Állami halászvizsga díja 7 000 Ft
6. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja 2 000 Ft

13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlája:

10032000-00289782-00000000

2. Halgazdálkodási hatóságok illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatalok bankszámlaszámai:

 A)B)
 Halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatalSzámlaszám
1. Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00300953-00000000
2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 10025004-00299657-00000000
3. Békés Megyei Kormányhivatal 10026005-00299578-00000000
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 10027006-00302797-00000000
5. Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00302618-00000000
6. Fejér Megyei Kormányhivatal 10029008-00302694-00000000
7. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00299633-00000000
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 10034002-00301789-00000000
9. Heves Megyei Kormányhivatal 10035003-00302065-00000000
10. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal 10036004-00301404-00000000
11. Nógrád Megyei Kormányhivatal 10037005-00302072-00000000
12. Pest Megyei Kormányhivatal 10023002-00302223-00000000
13. Somogy Megyei Kormányhivatal 10039007-00301105-00000000
14. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 10044001-00302230-00000000
15. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 10045002-00301806-00000000
16. Tolna Megyei Kormányhivatal 10046003-00302412-00000000
17. Vas Megyei Kormányhivatal 10047004-00301370-00000000
18. Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-00000000
19. Zala Megyei Kormányhivatal 10049006-00302993-00000000
Weblapkészítés és -üzemeltetés: Profit-X Kft.