2024.04.20–21. Országos Felnőtt Feeder Bajnokság elődöntő
Nagykanizsa, Csónakázó-tó

Fekete Sándor

2024-ben új helyszínként került be az országos versenynaptárba a Nagykanizsai Csónakázó-tó. Egy method- és hosszúelőkés OB-elődöntő, valamint egy method-középdöntő is megrendezésre került itt.

Mivel teljesen ismeretlen tóról volt szó, minden ismerőstől próbáltam információt és segítséget kérni. Többnyire sokhalas, pontyos irányú javaslatokat kaptam. Az időjárás tavasziasan változékony volt áprilisban, amikorra kiírták a hosszúelőkés feeder OB-t.

Két héttel előtte volt egy helyi egyesületi verseny (Nagykanizsa Olajipari Horgász Egyesület), amely szabad nevezésű és freestyle formában került meghirdetésre. Részt vettem ezen a versenyen, hogy felmérjem a lehetséges halfajokat és méretüket. A nevezett 32 horgászból a 9. helyet sikerült elérnem 7820 gramm fogott tömeggel, amelyet főként keszegfélék (bodorka, karika, dévér) tettek ki.

Több távolságot kipróbáltam, de a 35–45 méter közötti zóna bizonyult a leghatékonyabbnak. Pontyot sajnos nem sikerült fognom, így a frissen telepített pontyokra sem lehetett alapozni az OB kapcsán.

Az OB hete
A három edzésnap és a két versenynap alatt kellett megoldani a pecát. A szabad edzésnapokon kizárólag a kijelölt pályaszakaszokat próbáltam feltérképezni, és a leghatékonyabb etetőanyag-keveréket teszteltem. Ahogy egyre több versenyző horgászott, növekedett a fogott mennyiség is.

A kötelező edzésnapon a pálya kevésbé látogatott, 14-es helyét kaptam. Itt a túlpart maximum 120 méterre van. Néhány versenyzőt megzavart a szemből horgászó bojlis horgász, aki 90 méterre dobált, így a versenyoldaltól mindössze 30 méterre. Ez éppen az a távolság volt, ahol az apróbb fehér halak jobban foghatóak lettek volna, ami némi konfliktust is okozott.

Az edzésnapon az addigi legjobb mennyiséget sikerült fognom. Termetes bodorkák és 20 dkg körüli dévérek tették ki a fogás java részét. Sajnos snecik is akadtak, de mivel ezek 2024-től nem érvényesek a feeder szabályzat szerint, ki kellett kerülni őket. Az összfogásom körülbelül 10 kg volt.

Az első versenynap
Az első nap enyhén felhős időben zajlott. Az „A” szektor 6-os helyére sorsoltak. Az előző napi sikeres taktika sajnos nem működött, és nem találtam megoldást. Az első napot így a 10. hellyel zártam a szektorban, 1725 gramm fogással.

A második versenynap
A második napra a pálya másik szélére, az „E” szektor 2-es helyére sorsoltak. Itt a túlpart több száz méterre volt, a helyiek rendszeresen horgászták. Az előző napi kudarc miatt kevés ötletem volt, de mivel sok csonti maradt, ragasztva kezdtem használni egy helyi horgászboltos javaslata alapján.

Hogy ez vagy az időjárás javulása hozta meg a halak kapókedvét, nem tudom, de kiegyensúlyozott 48 méteres horgászattal a szektor 4. helyét sikerült megszereznem 4350 gramm fogással. Az első három helyezett versenyző mind fogott kis pontyokat, de ők sem jutottak 7000 gramm fölé.

Összegzés
Az OB-t 14 ponttal a 35. helyen zártam, ami nem volt elegendő a középdöntőbe jutáshoz. Jövőre ismét versenyre fel!

Peteh István

Az idei hosszúelőkés OB-t felkészülési verseny nélkül kellett megkezdenem. Egy hosszabb betegség miatt nem tudtam részt venni barátommal és csapattársaimmal az OB helyszínén megrendezett Olajipari Egyesület versenyén, amely az OB előtt két héttel zajlott.

Az OB hetére meggyógyultam, de még nem voltam erőm teljében. Csak a kötelező edzésen tudtam részt venni, így a többi csapattársam tapasztalatára hagyatkozva kezdtem meg a felkészülést. A pálya középső részére sorsoltak, ahol egy rövid, 20 méteres távot és a megbeszélt 35–40 méteres távolságot horgásztam.

Csak kisebb dévérek (úgynevezett babérlevél méretűek) érkeztek. A pontyozásban reménykedtem, de pályaszinten is csak néhány példány került horogra. Az etetőanyagom túl száraz lehetett, mert snecik lepték el, és folyamatosan dobhattam vissza őket. Hiába nedvesítettem újra az etetőanyagot, ez nem oldotta meg a problémát. A nap végére körülbelül 4 kg halam volt.

Első forduló
A „C” szektor 5-ös helyén kezdtem. Az etetőanyagom kapott egy kevés agyagot, és nedvesebbre kevertem, hogy a sneciáradat ne ismétlődjön meg. A nap remekül indult: egy ponty akadt a horgomra, de rövid fárasztás után elszakadt az előkém. Visszadobtam ugyanoda, de hosszú csend következett, még mozdítás sem volt.

Csalit cseréltem, és finoman kezdtem horgászni. Az első órában nem volt hal a szákom. Csak apró babérkeszegek érkeztek, viszont sneciből kevesebb volt. Néha egy-egy méretesebb keszeg is horogra akadt, de ez nem volt kielégítő. Az utolsó órában a szomszédoktól ellesett módszerrel sikerült néhány méretes kárászt fogni, ami megmentette a napot. 6. helyen zártam 4325 grammal.

Második forduló
A második fordulóban a pálya legelejére, az „E” szektor 44-es helyére sorsoltak. A sorsolás közben a többi versenyzővel konzultálva távoli pecára készültem. 60 méterre húztam be a botokat, remélve, hogy pontyokat tudok fogni. Sajnos ugyanazok a babérkeszegek jöttek, néhány nagyobb, 15 dkg körüli példánnyal kiegészülve.

A verseny közepén egy erőteljesebb kapásból sejteni lehetett, hogy termetesebb hal érkezett, de ez sem lett meg. Horgot cseréltem nagyobbra, és tovább próbálkoztam. Az utolsó fél órában két 10 dkg körüli pontyocskát sikerült fognom.

A nap végére az összfogásom 2725 gramm volt, ami a szektor 7. helyére volt elég. A két forduló során összesen 13 pontot gyűjtöttem, ami több, mint a középdöntőbe jutáshoz szükséges maximum. Az összesítésben a 30. helyre soroltak.

Összegzés
A Nagykanizsai Csónakázó-tó jó adottságokkal rendelkező víz, de a tavaszi változékony időjárás és a megfázásom hátráltatta a teljesítményemet. Várom a következő versenyt, az RDHSZ egyéni feeder viadalt!

Jámbor Krisztián Jácint

Április 19-én reggel 8 órára érkeztem meg a Nagykanizsai Csónakázó-tóra.
Itt került megrendezésre a 2024. évi Országos Hosszúelőkés Feeder Bajnokság selejtezője.
Idén rendeztek ezen a vízen először ilyen nagyszabású horgászversenyt, így sokaknak, köztük nekem is, ismeretlen volt ez a vízterület.
Voltak, akik hetekkel a verseny előtt le tudták tesztelni a vizet. Tőlük azt az információt kaptam, hogy sok 1-1,5 kilós pontyot fogtak.

Amikor péntek reggel a kötelező edzésnapra leértem, első utam Szépligeti Ferenchez, a Magyar Országos Horgász Szövetség halgazdálkodási koordinátorához, a Csónakázó-tó hivatásos halőréhez vezetett. Tőle azt az információt kaptam, hogy inkább a nagytestű keszegekkel lehet majd érvényesülni a verseny alatt. Ezt az edzésnap tapasztalatai részben alátámasztották.
Egész nap nyomát sem láttam a pontyoknak, de sajnos az említett nagytestű keszegeknek sem.
Egész nap gyors ütemben jöttek a keszegfélék, de azok sajnos alig voltak nagyobbak, mint egy küsz. Az egyedsúly nem nagyon akart növekedni.

Másnap, a verseny első fordulójára, kicsit bátrabban, aromásabbra, füstölősebbre kevertem a bevitt etetőanyagot, ez meg is hozta az eredményt. Darabosabb keszegeket sikerült szákba terelni, de nem sikerült egy állandó ütemre beállni. Folyton eltűntek a halak az etetésről, és az ott ólálkodó pontyot vagy rablót sem sikerült magamhoz édesgetni. Az első forduló mérlegelt súlya 3 925 gramm volt, ami a szektor 3. helyére volt elegendő.

Másnap, a verseny második fordulójára, érkezett a fekete leves számomra.
Egy elég erős szektort sorsoltak ki nekem előző nap, én pedig talán a legrosszabb fizikai adottságokkal rendelkező helyet húztam ki, ami a pályán volt.
A helyem teljes szélességében, a partvonaltól a meder irányába, 3 méteren át egy pad volt előttem, amit maximum 5 cm víz fedett.
Így nemcsak a halfogással, de még a kifogott és haltartóba tett halak életéért is küzdenem kellett.

Mindkét etetett távomat ellepték a küszök, amelyek igen nagy számban vannak jelen a tóban, és igen nehéz lerázni őket.
A horog és a csali növelésével a küszökkel együtt a nagyon finoman kapó, óvatos leveles keszegeket sem tudtam horogra csalni, így mást kellett megpróbálnom.
Elkezdtem kicsit túlvizezni az etetőanyagot, és minden töltött kosárról bedobás előtt rövid vízbemerítéssel próbáltam eltávolítani a küszmágnest. Ez a taktika némiképp működött is, de akkorra már teljesen szétesett a horgászat üteme számomra.

Így a kifogott halaim súlya 2 575 gramm lett, ami a szektor utolsó előtti, 9. helyére volt elegendő, és ezzel a továbbjutás is elmaradt.

Balázs Zsolt

Második alkalommal indultam a Feeder OB elődöntőjében. Idén a Nagykanizsai Csónakázó-tavat választottam, ahová három csapattársammal együtt látogattam el. Mivel még nem ismertem a tavat, három nappal a kötelező pénteki edzés előtt érkeztem, hogy alaposan felderítsem a terepet. Kedden délután már körbejártam a tavat, beszélgettem a helyi horgászokkal, és gyűjtöttem információkat.

Másnap, szerdán már mindannyian a parton voltunk, hogy a pálya minél nagyobb részét megismerjük. Különböző taktikákat próbáltam ki, főleg a dévérkeszegre koncentráltam, de a távolabbi részeken pontyozással is kísérleteztem. Örömömre szolgált, hogy naponta fogtam néhány kisebb pontyot különböző helyeken. A pénteki kötelező edzésen egy rövid távon kialakítottam egy eredményes bodorkázós pecát. A kisebb-nagyobb bodorkák és vörösszárnyú keszegek mellett néhány 25-30 dekás példány is akadt, ami bizakodásra adott okot. A sorsolt helyen a versenynapon jól tudtam alkalmazni az edzésen megszerzett tapasztalatokat.

A második napon a C10-es helyre sorsoltak. Ez a szektor kevésbé volt ismerős számomra, hiszen az előző napokban nem horgásztam ezen a részen. A sűrű töklevél a part közelében jelentős kihívást jelentett a horgászat során. Az időjárás szerencsére kedvező volt, váltakoztak a napos és borús időszakok.

Kezdetben 25-30 méteres távokon próbálkoztam, de csak kisebb karika keszegek jöttek. Váltogattam a csalikat, majd a távolabbi, 50-60 méteres zónát is kipróbáltam pontyra, azonban eredménytelenül zárult a próbálkozás. A szomszédaimmal szoros verseny alakult ki, ők elsősorban a keszegekre koncentráltak. Én viszont észrevettem, hogy a rövidebb távon szép bodorkák foghatók, így erre a taktikára váltottam. A töklevél miatt nehezen tudtam a nagyobb halakat kihúzni, de sikerült néhány szép bodorkát fognom. Végül a szektorban a hetedik helyen végeztem, 4200 grammal. Bár a pontyok hiányoztak, a jó hangulat és a kihívások miatt élvezetes nap volt. A másnapi versenyre koncentrálva zártam a napot.

A második napra a meteorológusok hidegfrontot és erős szelet jósoltak. A reggeli sorsolás során az E8-as helyre kerültem, ami a pálya széléhez közel volt, és a sűrű töklevél miatt nehezen megközelíthetőnek tűnt.

Kezdetben 25-30 méteres távolságra dobáltam, de csak kisebb keszegek jöttek. A szél erősödésével és a beboruló éggel a halak aktivitása is csökkent. A távolabbi, 50-60 méteres zónában pontyra próbálkoztam, de eredménytelenül zárult a próbálkozás. Mivel a rövidebb távon a bodorkák jobban fogtak, erre a taktikára váltottam. A töklevél és a nádas miatt nehezen tudtam nagyobb halakat fogni. Végül a középtávolságon sikerült néhány karika keszeget fognom.

A szektorban a hetedik helyen végeztem. A pontyok hiánya és a nehéz körülmények miatt csalódott voltam az eredményben. A vasárnapi verseny nem úgy alakult, ahogy terveztem.

Köszönettel tartozom a régi csapattársaimnak a segítségért, valamint az RDHSZ-nek a támogatásért és a bizalomért. A jövőben szeretném az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva még jobb eredményeket elérni a 2025-ös Feeder OB-n.