Elfogadta a 2022. május 21-i Küldöttgyűlés

---

A teljes Alapszabály letölthető itt

Az Alapszabály elfogadásáról szóló határozat itt megtekinthető

---

Tartalomjegyzék

PREAMBULUM
1. § A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE
2. § A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
3. § A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
4. § A SZÖVETSÉG TAGJAI, A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
5. § A SZÖVETSÉGI TAGSÁGBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
6. § A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETSZABÁLYOZÁSI RENDSZERE
7. § SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK
8. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS
9. § AZ ELNÖKSÉG
10. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
11. alap§ AZ ETIKAI ÉS EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG
12. § A JELÖLŐ BIZOTTSÁG
13. § A SZAKBIZOTTSÁGOK
14. § A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
15. § A SZÖVETSÉG ELNÖKE
16. § A SZÖVETSÉG TISZTELETBELI ELNÖKE
17. § A SZÖVETSÉG ALELNÖKE
18. § AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ
19. § A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE
20. § ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
21. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. számú melléklet: A Szövetség tagegyesületeinek a felsorolása
2. számú melléklet: A Szövetség telephelyeinek felsorolása

---

PREAMBULUM

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséget az illetékességi területén működő horgászegyesületek, mint tagegyesületek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagegyesületek) a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük segítésére, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásukból hozták létre.

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (területi szövetség, a továbbiakban: Szövetség) jogelődjeinek hagyományait követve az alábbi Alapszabályát fogadja el.

1. § A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE, JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI ÉS KÉPVISELETE

 (1)

A Szövetség elnevezése:	Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
A Szövetség rövid neve:	RDHSZ
A Szövetség székhelye:	2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 94.
A Szövetség levelezési címe:	2301 Ráckeve, Pf.: 35

(2) A Szövetség jogállása:

a) A Szövetség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ectv.) alapján működő civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
b) A Szövetség a Magyar Országos Horgász Szövetség (Horgászszövetség, a továbbiakban: MOHOSZ) tagszervezete.
c) A Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló érdekvédelmi és érdekképviseleti szakmai szövetség, amely tevékenységét a jogszabályok, a MOHOSZ szabályozások (határozatok, irányelvek, szabályzatok, szerződések és szerződési feltételek), valamint a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: SZMSZ) és belső szabályzatai szerint önállóan végzi.
d) A Szövetség a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) alapján horgászati célú halgazdálkodást folytató társadalmi szervezet.
e) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap és nem is fogad el. A Szövetség európai, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem is támogat.
f) A Szövetség Ectv. szerinti hatóköre, egyben fő tevékenysége szerinti illetékességi területe a tulajdonában, kezelésében, hasznosításában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, haltermelési létesítmények és egyéb területek.
g) A Szövetséget a Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Törvényszék) tartja nyilván, illetve gyakorolja felette a törvényességi felügyeletet is.

(3) A Szövetség alapadatai:

a) A Szövetség Ectv. szerinti típusa: Egyesület.
b) A Szövetség TEÁOR’08 besorolása: 9319 – Egyéb sporttevékenység.
c) A Szövetség alapításának ideje: 1993. 06. 14.
d) A Szövetség hivatalos jelképe: Címerpajzson fogassüllő rajza, felső részén a magyar zászló, külső köriratban „Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség”.
e) A Szövetség pecsétje: Köriratban „Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség”, középen egy horog rajza.
f) A Szövetség hivatalos honlapjának címe: www.rdhsz.hu.

(4) A Szövetség képviselete:

A Szövetséget a Szövetség elnöke képviseli, képviseleti joga általános és önálló.

2. § A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI

(1) A Szövetség elsődleges célja a halgazdálkodás és a halvédelem, benne a horgászat és a horgásztatás általános feltételrendszere biztosításának elősegítése, érdekeinek előmozdítása és megvédése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően (illetékességi területén) a Szövetség céljai és egyben fontosabb tevékenységei:

a) a Szövetség tagegyesületeinek, valamint a tagegyesületek horgász tagjainak (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: horgászok) területi érdekképviselete és védelme, a tagegyesületek tevékenységének támogatása, a tagegyesületek és a horgászok közötti együttműködés elősegítése, a kapcsolatok koordinálása;
b) a halgazdálkodási hasznosítási jogok megszerzése, fenntartása és e jogok birtokában a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek tartós és felelős hasznosítása, a tagegyesületek segítése e jogok megszerzésében, fenntartásában és gyakorlásában, a horgászérdekek hatékony érvényesítése érdekében;
c) a horgászat és a horgászsport társadalmi népszerűsítése, a sporthorgászat elveinek, a halfogás sportszerűségének, a kulturált vízparti magatartásformáknak széles körű elterjesztése;
d) a horgászat és a halgazdálkodás hagyományainak megőrzése és ápolása;
e) a Szövetség gazdaságának fejlesztése, a horgászati célú halgazdálkodás gyakorlati folytatása az értékmegőrzés fenntartásával;
f) a horgászturizmus fejlesztése a fenntartható horgászturisztikai szolgáltatások kialakításával, végzésével, fejlesztésével;
g) részvétel a szövetségi célokkal és tevékenységekkel összefüggő területi, helyi szakmai szövetségek és egyéb szervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: területi civil szervezetek) tevékenységében;
h) területi illetékessége figyelembevételével részvétel az interregionális, határmenti, nemzetközi, horgász-, sporthorgász-, horgászsport-, horgászturisztikai- és halgazdálkodási szövetségek és egyéb szervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: nemzetközi szervezetek) tevékenységében, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok kialakítása, fejlesztése más országok szövetségi célokkal és tevékenységekkel megegyező feladatokat ellátó – horgász és szakmai szövetségeivel, egyéb szervezeteivel;
i) a horgászattal, a természet és a vizek védelmével, az egészséges életmóddal kapcsolatos gyermek- és ifjúságnevelés, ismeretterjesztés, oktatás, a horgász- és a versenyzői utánpótlás biztosításának elősegítése;
j) elsődlegesen horgászati célú, komplex és ökológiai szemléletű halgazdálkodás, benne a horgásztatás, valamint a szabadidős sporthorgászat és a horgász versenysport területi szervezése és fejlesztése;
k) kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése és fenntartása a Szövetség által hasznosított vízterületek, vízparti területek tulajdonosaival, a vizek és a vízparti területek társhasznosítóival, kezelőivel, az érintett önkormányzatokkal;
l) közreműködés a természet és a vízi környezet védelmében, a halgazdálkodási feladatellátáshoz kapcsolódóan a vízpartok rendben tartása, környezetvédelmi tevékenység végzése, a horgászat, a területi horgászsport szervezése és fejlesztése oly módon, hogy annak gyakorlása során a természet- és környezetvédelmi érdekek lehetőleg ne sérüljenek;
m) a halállományok mennyiségi és minőségi növelése, tárgyi lehetőség esetén a telepítésekhez és visszatelepítésekhez őshonos halfajok és -fajták szaporítása, nevelése, tenyésztése;
n) kedvező és a horgászok számára kedvezményes horgászati és horgászturisztikai feltételek biztosítása a Szövetség kezelésében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken;
o) a vízterületek renaturálása, revitalizálása saját vagy pályázati forrásból, szakmai partnerségre való törekvéssel, a Szövetség és a tagegyesületek tulajdonában, bérletében, illetve hasznosításában lévő vizek rehabilitációja, a rehabilitációs tevékenység előkészítése és támogatása területi érdekképviseleti és szövetségi pályázati eszközökkel;
p) MOHOSZ szerződés alapján az állami és MOHOSZ-, valamint horgászszervezeti halfogásra jogosító okmányrendszer [Magyar Horgászkártya, állami horgászjegy, fogási napló, területi jegy (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együttesen: halfogásra jogosító okmányok)] horgászok részére történő kiadása;
q) MOHOSZ szerződés alapján az állami horgászvizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
r) a Szövetség lehetőségeinek és a tagegyesületek igényeinek megfelelően kedvező halgazdálkodási és ügyviteli szolgáltatások lehetőségének biztosítása a tagegyesületek számára.

(3) A Szövetség alapcél szerinti tevékenységként végzi a következőket:

a) területi érdekvédelmi tevékenysége keretében a halgazdálkodással kapcsolatos jogszabály tervezeteket a MOHOSZ-on keresztül, a tevékenységével kapcsolatos önkormányzati rendelet tervezeteket lehetőség szerint véleményezi, kezdeményezően lép fel a halvédelmet, a halgazdálkodást, a horgászsportot és a horgászturizmust érintő önkormányzati szabályok és területi, helyi önkormányzati, területi civil szervezeti, nemzetközi szervezeti pályázatok előkészítő munkálataiban;
b) a halgazdálkodás, a szervezett horgászat és horgásztatás, a horgászturizmus érdekeinek megfelelő, rendszeres és transzparens érdekegyeztetést végez a területileg illetékes állami, önkormányzati és más szervekkel, illetve civil szervezetekkel, társaságokkal, velük tartós partnerségi viszonyt épít;
c) javaslatokkal, kezdeményezésekkel fordul a MOHOSZ-hoz és a területi, helyi önkormányzati szervekhez, hatóságokhoz a horgászérdekek érvényesítése érdekében, véleményt nyilvánít a halgazdálkodást érintő térségi, területi és helyi kérdésekben;
d) figyelemmel kíséri a halgazdálkodással, a horgászattal és horgásztatással, a halegészségüggyel, a természet-, környezet- és vízvédelemmel kapcsolatos, valamint az egyesületi szervezeti élethez kapcsolódó szabályozási, nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, valamint jogi kérdéseket és feladatokat, ezekről és a bekövetkező változásokról rendszeres tájékoztatást, s egyben szakmai segítséget nyújt a tagegyesületeknek;
e) a tagegyesületek és a horgászok érdekeinek megfelelő, rendszeres tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet folytat és szervezi a kölcsönös információcserét;
f) a horgászati, a halgazdálkodási- és horgászturisztikai-, valamint a horgászathoz kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos területi, helyi kiállításokat, fórumokat, bemutatókat, szakkonferenciákat, továbbképzéseket szervez és azokat lebonyolítja;
g) területi célszerűség, illetve MOHOSZ előírás esetén megalkotja, majd MOHOSZ jóváhagyásra beterjeszti a tagegyesületek helyi horgászrendjeire és a horgászokra, vagy azok egy csoportjára kötelező érvényű Területi Horgászrendet, benne a horgászetikai és területhasználati szabályokat;
h) ellátja a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokból rá háruló – az alhaszonbérleti jogviszonyú halgazdálkodási vízterületeknél a MOHOSZ által szerződésben meghatározott – feladatokat, kezeli és hasznosítja a kezelésében lévő vízterületeket, e feladatai keretében természet-, víz- és környezetvédelmi feladatokat is ellát;
i) feladatátvállalásra irányuló tagegyesületi felkérésre önköltség alapú, díjköteles ügyviteli támogató szolgáltatásokat végez;
j) tógazdaságaiban, haltermelési létesítményeiben, vagy a MOHOSZ által e tevékenységre kijelölt vízterületein horgászati célú haltermelést folytat, gondoskodva a hasznosításába tartozó vízterületeken az előírás szerinti megfelelő mennyiségű, minőségű, fajú és fajtájú hal utánpótlásáról, a haltelepítésekről;
k) támogatja az őshonos halfajok és -fajták visszatelepítését, illetve állományuk erősítését;
l) gondoskodik a tulajdonában, kezelésében, illetve hasznosításában lévő vízterületek hatékony halőrzéséről, a horgászat szabályainak betartásáról, ennek érdekében együttműködik a területi halgazdálkodási hatósággal és a területi, helyi rendvédelmi-, valamint a vízügyi igazgatás szerveivel, a területi, helyi önkormányzatokkal, a polgárőrség illetékes szerveivel;
m) a tulajdonában, kezelésében, illetve hasznosításában lévő ingatlanokat, tárgyi eszközöket elsődlegesen horgászati, horgászturisztikai célra, illetve a horgászati célú halgazdálkodási feladatok támogatásának céljára hasznosítja;
n) területi illetékessége alapján nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn, s azokat a horgászszervezetek és a horgászok javára hasznosítja;
o) MOHOSZ szerződés, illetve egyéb MOHOSZ szabályozások alapján a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) előírásainak megfelelve illetékességi területén szervezi és irányítja a horgász versenysporttal, a sportág szabadidős sporttevékenységével, valamint a fogyatékosok sportjával kapcsolatos tevékenységet;
p) szervezi a területi gyermek-, ifjúsági- és szabadidős sporthorgászatot, ennek megvalósítása keretében gyermek- és ifjúsági táborokat, vetélkedőket, halfogó és más versenyeket rendez;
q) támogatja és elősegíti a horgászati ismeretek terjesztését és az érdekképviseleti munka megismertetését, ennek érdekében a MOHOSZ hivatalos lapjában, a Magyar Horgászban rendszeresen beszámol a tevékenységéről, szövetségi kiadványokat ad ki, valamint üzemelteti a Szövetség elektronikus információs felületeit.

(4) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat az alábbi tevékenységekkel:

a) a tulajdonába, kezelésébe, illetve hasznosításába tartozó ingatlanok (például szolgáltatási pontok, horgásztanyák, horgászboltok) horgászturisztikai célú üzemeltetése, bérbeadása;
b) a tulajdonába, kezelésébe, illetve hasznosításába tartozó csónakkikötők, víziállások és versenypályák üzemeltetése, az itt létesített kikötő- és horgászhelyek bérbeadása;
c) vízparti, horgászturisztikai és horgászati, valamint kereskedelmi szolgáltatást nyújtó eszközök (például csónakok, kerékpárok, sátrak, camping- és horgászcikkek, jegy- és italautomaták), kihelyezése, értékesítése, bérbeadása;
d) a halgazdálkodást, a vizek és vízpartok gondozását, a vízparti infrastruktúra karbantartását segítő eszközök bérbeadása;
e) halgazdálkodási, horgászturisztikai és horgászvezetői szolgáltatások nyújtása, azok értékesítése;
f) a szövetségi kiadványokban hirdetési felületek értékesítése;
g) a szövetségi elektronikus szolgáltatási felületeken szolgáltatások és hirdetési felületek értékesítése;
h) a halgazdálkodással, horgásztatással és horgászattal, természet-, víz- és környezetvédelemmel, horgászturisztikával és horgászcikk kereskedelemmel, szállásadással és vendéglátással összefüggő szövetségi kiadványok, termékek (kisfilmek, videók, könyvek, újságok, poszterek, térképek, emléktárgyak, egyéb használati tárgyak és termékek) készítése és terjesztése;
i) a szövetségi üzemeltetésű haltermelési létesítményekből, valamint szerződött haltermeléséből származó, a Szövetség telepítési szükségletein felüli haltételek elsődlegesen tagegyesületeknek történő piaci értékesítése.
j) könyv, lap és internetes sajtótermék kiadása.

(5) A MOHOSZ közfeladatokban történő közreműködés speciális szabályai:

a) a Szövetség a Hhvtv. és végrehajtási rendeletei alapján a MOHOSZ közfeladatait a tárgyi és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott személyi és szervezeti-, valamint tevékenységi körre kötelező érvénnyel, vagy a közfeladat-ellátással érintett, halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet hozzájárulása esetén látja, láthatja el;
b) a MOHOSZ a közfeladatait kizárólagos joggal látja el, de e feladatok ellátásába a Szövetséget szerződés alapján, tételesen meghatározott feladatokra közreműködőként bevonhatja;
c) a Szövetség további közreműködőt csak a MOHOSZ előzetes engedélyével vonhat be és az általa bevont további közreműködő teljesítéséért a Ptk. általános szabályai szerint úgy felel, mintha saját maga teljesített volna;
d) a MOHOSZ, valamint a MOHOSZ közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága a területi közfeladat-ellátást irányítja és felügyeli, ennek keretében a MOHOSZ szabályozások keretein belül közvetlen utasítási joggal rendelkezik, pénzügyi és egyéb szankciókat alkalmazhat;
e) a Szövetség közreműködői tevékenységét az egyéb tevékenységei nem veszélyeztethetik és folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható közfeladat-ellátási közreműködői tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
f) általánosan ellátható közreműködői feladatok a horgásznyilvántartás (regisztráció) lebonyolítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártya igénylésének támogatása, a horgász- és egyesületi tagi nyilvántartás biztosítása, az állami horgászjegyek és fogási naplók értékesítése, a papíralapú okmányok kiadása, pótlása, a horgász halfogások halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül faj szerinti nyilvántartása, az éves horgásznapok kimutatása, a területi Állami Horgászvizsga Bizottságok megalakítása és bizottsági tagok képesítési, személyi nyilvántartása, a vizsgaidőpontok közzététele és nyilvántartása, az állami horgászvizsga területi, helyi megszervezése, lebonyolítása, a vizsgázottak és vizsga alól mentesítettek nyilvántartása, a papíralapú vizsgaokmányok kiadása, a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésének területi koordinációja és az e feladatokkal kapcsolatos, folyamatos adatszolgáltatás a MOHOSZ, valamint a területi vagy a kijelölt halgazdálkodási hatóság részére.

(6) A MOHOSZ sportági szakszövetségi feladatokban történő közreműködés speciális szabályai:

a) a MOHOSZ a magyarországi horgászsport, mint sportág bejegyzett sportszövetsége, e feladatait a tárgyi jogszabályokban meghatározott személyi és szervezeti-, valamint tevékenységi körre kötelező érvénnyel és kizárólagos joggal látja el, de e feladatok ellátásába a Szövetséget MOHOSZ szerződés, illetve egyéb MOHOSZ szabályozások alapján, tételesen meghatározott feladatokra közreműködőként bevonhatja;
b) a MOHOSZ sportszervezeti rendszerében a Szövetség az Stv. szerinti sportszövetségnek minősül, a szövetségi tagegyesületek horgászsport sportegyesületnek minősülnek;
c) a sportág területi versenyrendszerében kizárólag az Stv. szerinti amatőr sportolók (versenyzők) szerepelhetnek, minden területi bajnokságon induló amatőr sportoló egyéb feltételek mellett horgászegyesületi tagságra és – MOHOSZ elrendelés esetén – versenyengedély kiváltására kötelezett;
d) a Szövetség folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható sportszervezeti tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

3. § A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

(1) A Szövetség alapcél szerinti és gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatva a vagyonával és a bevételeivel éves költségvetése alapján, önállóan gazdálkodik az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása és feladatainak, valamint közreműködőként ellátott MOHOSZ feladatainak ellátása érdekében.

(2) A Szövetség tartozásaiért a saját vagyonával felel.

(3) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenysége csak céljainak elérése érdekében folytatható.

(4) A tagegyesületek a Szövetség tartozásaiért – a már befizetett, illetve esedékes tagdíjon, előírt és elfogadott tagegyesületi, illetve egyéb tagi szövetségi hozzájárulási kötelezettségen túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek, kivéve, ha a szövetségi vagyonban történő károkozásban bizonyítottan vagy bizonyíthatóan közreműködtek.

(5) A Szövetség vagyonát az Ectv. szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.

(6) A Szövetségnek a MOHOSZ által közfeladat-ellátásból, illetve szakszövetségi tevékenységből biztosított bevételeit és az e feladatokkal kapcsolatos közreműködői ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartania.

(7) A Szövetség bevételeinek forrásai:

a) a tagdíjak;
b) a halgazdálkodással kapcsolatos szövetségi szolgáltatások díjai és jutalékai;
c) a halfogásra jogosító állami okmányok kiadásával, értékesítésével kapcsolatos, a közfeladat-ellátási közreműködés pénzügyi fedezetét biztosító közreműködői bevételek, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos MOHOSZ és szövetségi szolgáltatások díjai és jutalékai;
d) a szövetségi halfogásra jogosító okmányok kiadásával, értékesítésével kapcsolatos saját bevételek, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos szövetségi szolgáltatások díjai és jutalékai;
e) jogszabály alapján, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel, illetve normatív módon kapott hazai költségvetési és MOHOSZ támogatások;
f) a horgászsport területi bevételei;
g) más hazai szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatások, adományok;
h) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
i) az Európai Unió költségvetéséből, alapjaiból, pályázataiból juttatott támogatások;
j) az Alapszabály szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységekből, a kezelt ingatlanok, vízterületek hasznosításából származó bevételek, díjak, jutalékok;
k) a szövetségi tulajdonban, résztulajdonban lévő gazdasági társaságok befizetései;
l) befektetési tevékenységből származó és pénzforgalmi jellegű banki bevételek;
m) egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt bevételek.

(8) A Szövetség vagyonának alkotóelemei:

a) ingatlan- és ingó vagyon,
b) készletek (saját termelésű, vásárolt),
c) üzletrészek, vagyoni értékű jogok,
d) követelések,
e) állampapírok és értékpapírok,
f) folyószámlákon lévő pénzösszegek, bankbetétek,
g) készpénz.

(9) A Szövetség kiadásainak, ráfordításainak elsődleges csoportosítása:

a) az alapcél és az egyéb célok szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) a MOHOSZ közfeladat-ellátásban történő közreműködéshez kapcsolódó költségek,
d) a MOHOSZ szakszövetségi feladatellátásban való közreműködéshez kapcsolódó költségek,
e) a Szövetség szerveinek, szervezeteinek, egyéb testületeinek a)–d) pont szerinti, illetve fel nem osztható működési költségei,
f) az a)–e) pont szerinti tevékenységekhez, vagy azok egy részéhez egyaránt használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
g) egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt költségek.

(10) A Szövetség a bevételeit és a kiadásait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint az egyéb számviteli jogszabályi előírások szerint tartja nyilván. A Szövetségnek a (7) bekezdésben meghatározott közvetett költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A Szövetség a tevékenységével összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint veszi figyelembe.

(11) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét, az ebből származó eredmény megállapítását kiemelten a civil szervezetek, illetve közhasznú szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló, valamint a Sztv. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályok alapján végzi.

(12) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja. A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti és közfeladat-ellátási közreműködői, valamint szakszövetségi közreműködői tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A Szövetség önkormányzati szerveinek és Ügyintéző Szervezetének közös feladata a működőképesség fenntartása és fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

(13) Banki aláírási jogosultság

Banki aláírásra jogosultak az elnök, az ügyvezető igazgató és a főkönyvelő.
A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az aláírásra jogosultak közül két személy együttes aláírása szükséges.

4. § A SZÖVETSÉG TAGJAI, A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(1) A szövetségi tagsági jogviszony írásos tagfelvételi kérelem alapján, a kérelemnek a Szövetség Küldöttgyűlése által történő határozati elfogadásával jön létre. A tagok személyére vonatkozó adatok nyilvánosak.

(2) A Szövetség tagja lehet a szövetségi illetékességi területen működő horgászegyesület, vagy előzetes MOHOSZ engedély alapján más horgászegyesület. A tagegyesületek listája jelen Alapszabály elválaszthatatlan része, annak 1. számú melléklete.

(3) A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani. A kérelem tartalmát a SZMSZ tartalmazza.

(4) A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével,
b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával,
c) a tag Küldöttgyűlés általi kizárásával,
d) a tag jogutód nélküli megszűnésével (törlés).

(5) A Szövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépési szándékot legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig, írásban kell bejelenteni a Szövetség felé.

(6) A tag a Szövetségből akkor zárható ki, ha:

a) a Szövetség céljait és érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, vagy veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósítását, Alapszabály szerinti tevékenységének ellátását;
b) a jogszabályokkal, vagy a MOHOSZ Alapszabályával, illetve a tagegyesületekre kötelező érvényű egyéb MOHOSZ szabályozásokkal ellentétes tevékenységet folytat;
c) a Szövetség Alapszabályával és a tagokra kötelező érvényű egyéb szabályzataival, határozataival ellentétes tevékenységet folytat;
d) a küldöttgyűlési határozatban megállapított és szerződésben vállalt kötelezettségeit felszólításra sem teljesíti;
e) tagdíjfizetési és egyéb befizetési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget;
f) olyan etikai normasértést tanúsít, amely alapján tagsági jogviszonya nem tartható fenn.

(7) A (6) bekezdés a)–e) pontokban meghatározott tagi magatartásból eredő, a Szövetségnek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért az ezeket megvalósító tag teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Szövetség felé.

(8) A kizárási eljárást bármely szövetségi önkormányzati szerv, a Szövetség vezető tisztségviselője, továbbá a Szövetség tagszervezete egyaránt kezdeményezheti. A tagot a Szövetségből kizárni csak a jelen Alapszabályban meghatározott eljárást követően lehet. A kizárási eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

(9) A kizárással kapcsolatos döntést a Küldöttgyűlés kizáró határozatával hozza meg, melyet az átvételt is igazoló módon, 8 napon belül kell postára adni az érintett tagnak, továbbá a kizárást indítványozónak.

(10) Kizárás esetén a tagi jogviszony az erről szóló küldöttgyűlési határozat meghozatalával, az abban meghatározott időpontban szűnik meg, illetve Törvényszék előtti megtámadás esetén pedig a Törvényszék határozatának jogerőre emelkedésével.

(11) A tag megszűnése, továbbá megszűnésének megállapítása, feloszlatása, vagy felszámolása esetén a szövetségi tagsági jogviszony a tag alapszabálya, alapító okirata szerinti határozat, vagy egyéb – törvényszéki, cégbírósági, hatósági – határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg szűnik meg.

(12) A tagi jogviszony megszűnése esetén a megszűnt tagot szövetségi vagyonrész nem illeti meg.

(13) A tagi jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

5. § A SZÖVETSÉGI TAGSÁGBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

(1) A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

(2) A tagegyesület jogosult

a) a szövetségi és tagegyesületi alapszabályoknak megfelelően a hivatalból küldöttgyűlési tagsággal rendelkező, illetve megválasztott küldöttek útján részvételre a Küldöttgyűlés munkájában, választás, megbízás, illetve delegálás útján tagszervezeti képviseleti részvételre a Szövetség egyéb szerveinek, szervezeteinek, szakmai testületeinek munkájában;
b) javaslatok, indítványok előterjesztésére, tájékoztatás igénylésére a Szövetség bármely tevékenységével kapcsolatban;
c) konkrét ügyekben érdekvédelmi képviselet igénybevételére a Szövetségtől;
d) tanácsadás igénybevételére a horgászszervezeti halgazdálkodási-, helyi közfeladat-ellátási közreműködői, helyi szakszövetségi közreműködői, pénzügyi- és egyéb ügyviteli feladatok szervezéséhez, teljesítéséhez;
e) a Szövetség tagegyesületei számára biztosított szolgáltatásainak igénybevételére, a szövetségi rendezvényeken való részvételre;
f) a Szövetség közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködésének támogatására;
g) MOHOSZ, szövetségi és egyéb pályázatokon történő részvételre;
h) a horgászsport országos szakszövetségi versenyrendszerében történő részvételre;
i) a Szövetséggel jegyforgalmazási szerződés megkötésére;
j) a MOHOSZ és a Szövetség meghirdetett normatív támogatásainak igénylésére és igénybevételére;
k) a tagegyesületekben regisztrált horgászok számára kialakított kedvezményes horgászati és szolgáltatási lehetőségek igénylésére.
l) A Szövetség önkormányzati szervei által hozott jog- vagy Alapszabálysértő határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A per a Törvényszék hatáskörébe tartozik. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a Törvényszék azonban indokolt esetben, a tag kérelmére a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti.
m) A Szövetség működésének törvényessége érdekében bármely tag jogosult törvényességi felügyeleti intézkedés kezdeményezésére az Ügyészségnél.

(3) A tagegyesület köteles

a) a halgazdálkodási és horgászati jogszabályokat, a MOHOSZ szabályozásokat, kiemelten a MOHOSZ Alapszabályát, SZMSZ-ét és általános szerződési feltételeit, a Választmány-, valamint az Elnökség határozatait, továbbá az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ szövetségi szabályzatait betartani;
b) a Szövetség Alapszabályát, SZMSZ-ét, a Küldöttgyűlés-, valamint az Elnökség határozatait, az Ügyintéző Szervezet ügyviteli szabályzatait betartani, a Küldöttgyűlésekre a jogosult számú küldöttet biztosítani;
c) A Szövetség Etikai Kódexében rögzített normákat betartani;
d) az a)-c) pontok szerinti szabályozásokat a tagegyesület tagjaival betartatni;
e) a Szövetség eredményes működését előmozdítani, a szövetségi célok megvalósításában folyamatosan, jogszerűen és tevékenyen közreműködni, a MOHOSZ és a Szövetség érdekvédelmi tevékenységéhez, valamint a MOHOSZ közfeladat-ellátásához szükséges, az SZMSZ-ben ¬¬¬meghatározott információkat és statisztikai adatokat gyűjteni, nyilvántartani, azokat határidőben szolgáltatni;
f) a MOHOSZ és a szövetségi kommunikációs tevékenység sikeres és megfelelő reakcióidővel történő folytatásához szükséges horgász- és horgászszervezeti információkat, adatokat szolgáltatni;
g) a térségi, helyi tevékenységről szóló folyamatos kommunikációt biztosítani a szövetségi tagsági és szervezeti előnyök, a szakmai együttműködések előtérbe helyezésével;
h) a tagszervezeti tagdíjat, valamint az Alapszabályban, az SZMSZ-ben, illetve a MOHOSZ-szal megkötött alhaszonbérleti szerződésében és a Szövetséggel megkötött forgalmazási szerződésében meghatározott forgalmazási, értékesítési bevételeket és díjakat ütemezetten megfizetni;
i) a tagszervezeti éves tagdíjat megfizetni, a Szövetség bankszámlájára történő banki átutalással, a tárgyhónapot követő második hónap 10 napjáig történő esedékességgel [a tagszervezeti éves tagdíj mértéke a tárgyévet megelőző év tagegyesületi horgászlétszám és az egységes szövetségi hozzájárulás (ESZH) szorzatának az 1%-a].

6. § A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETSZABÁLYOZÁSI RENDSZERE

(1) A Szövetség – önálló jogi személyiség nélküli – önkormányzati szervekre és Ügyintéző Szervezetre tagolódik, továbbá munkáját szakmai testületek segíthetik.

(2) A Szövetség önkormányzati szervei:

a) a Küldöttgyűlés,
b) az Elnökség,
c) a Felügyelő Bizottság,
d) az Etikai és Egyeztető Bizottság
e) a Jelölő Bizottság.

(3) A Szövetség általános ügyintéző és a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban, valamint szakszövetségi feladatellátásban közreműködő szervezete az Ügyintéző Szervezet.

(4) A Szövetség gazdasági szervezetét az Ügyintéző Szervezet e feladatra az SZMSZ-ben kijelölt vezetői és munkavállalói együttesen alkotják.

(5) Az Ügyintéző Szervezet jog- és hatáskörét, feladatait, valamint vezetői és önálló munkaköreinek, szervezeti egységeinek megnevezését és azok fő feladatait az SZMSZ tartalmazza.

(6) A szövetségi munka támogatására szakmai testületként a Küldöttgyűlés az SZMSZ-ben meghatározott állandó szakbizottságokat, az Elnökség eseti bizottságokat hozhat létre.

(7) A szakmai testületek megnevezését, valamint ezen szakmai testületek jog- és hatáskörét, feladatait az SZMSZ tartalmazza.

(8) Az Alapszabály a Szövetség jogállását, valamint létrehozásának, szervezetszabályozásának, cél szerinti tevékenységének és működésének, továbbá megszűnésének fő kereteit meghatározó okirat, melyet a Törvényszék tart nyilván. Az Alapszabály nyilvános okirat, melyet a Szövetség a honlapján tesz közzé.

(9) Az SZMSZ a Szövetség Alapszabályban meg nem határozott alapadatait, hazai és nemzetközi szervezeti kapcsolatait, továbbá az alapszabályi logikai rendszer szerinti sorrendiségben szervezetét, szervezeti felépítését és kapcsolatait, operatív irányításának rendszerét, az Ügyintéző Szervezet általános működését és szervezeti egységeinek munkamegosztását, valamint vezető beosztású munkavállalók számára adható egyes juttatásokat, továbbá a kötelező szabályozási ügyköröket meghatározó általános szabályzat.

(10) Az SZMSZ kötelező melléklete a szervezeti felépítés ábrája, a szervezetszabályozási rendszer ábrája, valamint a Szövetség cél szerinti és közfeladat-ellátási, szakszövetségi közreműködői tevékenységeit meghatározó jogszabályok, továbbá a kötelező Szövetségi szabályzatok jegyzéke.

(11) Az Alapszabály módosítására az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés jogosult. Az SZMSZ módosítására az Elnökség jogosult.

(12) A Felügyelő Bizottság Ügyrend készítésére kötelezett, Ügyrendjét önállóan készíti és fogadja el. Az Alapszabályban felsorolt további önkormányzati szervek és szakmai testületek Ügyrend készítésére nem kötelezettek.

(13) A Küldöttgyűlés – a tagegyesületekre kötelező érvényű – határozatok, az Elnökség a tagegyesületekre és az Ügyintéző Szervezetre kötelező érvényű elnökségi határozatok, az Etikai és Egyeztető Bizottság tagegyesületi ügyekben I. fokú etikai határozatok kiadására jogosult.

(14) A MOHOSZ Etikai és Egyeztető Bizottsága a Szövetség és tagegyesülete, vagy tagegyesületek vitájában az érintettek felkérésére szintén jogosult etikai és egyeztető eljárás lefolytatására.

(15) Az ügyvezető igazgató – a közfeladat-ellátási és a szakszövetségi közreműködés területén – a tagegyesületekre kötelező érvényű területi ügyviteli szabályzatok kiadására jogosult.

(16) A területi ügyviteli szabályzatok kiterjednek a belső pályázati támogatási rendszerek működtetésére, törvényességének biztosítására is.

  7. § SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

(1) Az önkormányzati szervek ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és a meghívottakon kívül más személyek csak az önkormányzati szerv külön engedélyével, illetve erről lefolytatott szavazás eredményeként vehetnek részt.

(2) Az ülések pontos helyét és időpontját, annak tervezett napirendjét a tagokkal írásbeli meghívóban, az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal kell közölni. A meghívó kézbesítésétől vagy annak hivatalos közlésétől, közzétételétől számított 5 napon belül a tagok az ülést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ülést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az ülést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a testület a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően ügyrendi kérdésként külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(3) A Küldöttgyűlések írásos napirendi előterjesztéseit hivatalosan közzé kell tenni úgy, hogy lehetőség szerint legalább 8 nap álljon rendelkezésre azok megismerésére, megvitatására, vélemény, javaslat kialakítására, a tagegyesületek közötti egyeztetésre. Írásos és 15 napon belül kiküldött előterjesztés hiányában érvényesen nem tárgyalható meg a Szövetség Alapszabálya és pénzügyi beszámolója.

(4) Az önkormányzati szervek ülései akkor határozatképesek, ha azon tagjaik több mint fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredetileg napirendre felvett kérdésekben a – 15 napon belülre – másodszorra összehívott (megismételt) ülés a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes.

(5) Megismételt Küldöttgyűlésen és elnökségi ülésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, s az a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Küldöttgyűlés vagy elnökségi ülés időpontját és helyét a meghívó tartalmazta.

(6) Megismételt Küldöttgyűlésen a jelenlévők új Alapszabály elfogadásáról vagy az Alapszabály módosításáról érvényesen nem hozhatnak határozatot.

(7) Szabályszerű összehívás hiányában a Küldöttgyűlés döntést csak akkor hozhat, ha minden tagja jelen van és egyetért az ülés megtartásával és napirendi pontjaival.

(8) Az önkormányzati szervekben a tagokat egyenlő jogok illetik meg, minden tagnak egy szavazata van.

(9) A Küldöttgyűlés esetében szavazati joggal rendelkező képviselőnek (küldöttgyűlési tagnak) tekintendő az a személy

a) aki az Alapszabály alapján hivatalból a Küldöttgyűlés tagja és megválasztását, illetve kinevezését a tagegyesület előzetesen, írásban igazolta;
b) akit a tagegyesület – saját alapszabálya szerint – küldöttnek megválasztott és mandátumát a küldő tagegyesület előzetesen, írásban igazolta.

(10) Az önkormányzati szervekben a szavazati jog meghatalmazás útján nem gyakorolható.

(11) A határozathozatal valamennyi kérdésben nyílt szavazással történik.

(12) A (11) bekezdéstől eltérően a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában, továbbá tisztségviselő által kezdeményezett bizalmi szavazás esetén titkos szavazás elrendeléséről, továbbá ezen esetekben és vagyoni kérdésekről név szerinti szavazásról is lehet dönteni.

(13) Amennyiben valamely okból a Szövetség önkormányzati szerveinek 6. § (2) bekezdés jelenléti ülése nem tartható meg az önkormányzati szerv ülése elektronikus úton is megtartható.

(14) Az elektronikus szavazás lehetőségét és szabályait az SZMSZ határozza meg azzal, hogy a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában, továbbá tisztségviselő által kezdeményezett bizalmi szavazás, a minősített-, valamint kétharmados többséget igénylő döntés esetén elektronikus szavazás nem lehetséges.

(15) Az önkormányzati szervek határozataikat általánosan egyszerű szótöbbséggel (a határozatképes ülés jelenlévő tagjai több mint felének igenlő szavazata) hozzák meg.

(16) Érvényes döntéshez minősített többség (a tagok több mint felének igenlő szavazata) szükséges

a) szóbeli előterjesztéssel történt napirend tárgyában határozat meghozatalához,
b) az előterjesztési szabályoktól való eltéréshez,
c) a nyílt szavazás elvétől való eltéréshez.

(17) A (15) bekezdéstől eltérően, érvényes döntéshez a jelen lévő tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges:

a) az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
b) az SZMSZ elfogadásához, módosításához,
c) a közfeladatok és szakszövetségi feladatok ellátásában való közreműködés Szövetség által kezdeményezett megszüntetéséhez,
d) a Szövetség megszűnésének kimondásához,
e) a megismételt ülésen történő érvényes szavazáshoz.

(18) A Szövetség tisztségviselőinek megbízatása ötévi időtartamra (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ciklus) szól. Amennyiben a tisztség betöltésére megüresedés, vagy bármely ok folytán ciklus közben kerül sor, a választás a ciklus még hátralévő időtartamára szól.

(19) A Szövetség elnökét, alelnökét és elnökségi tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, az Etikai és Egyeztető Bizottság elnökét és tagjait, továbbá a Jelölő Bizottság elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja meg, kivéve az ügyvezető igazgatót.

(20) A (19) bekezdés szerinti tisztségekre jelöltet a Jelölő Bizottság, illetve a Küldöttgyűlés bármely tagja is állíthat. A rendes jelölést a tisztújító Küldöttgyűlés, vagy a (18) bekezdés szerint megüresedett tisztség esetén a betöltésről döntő Küldöttgyűlés előtt legalább 15 nappal a Jelölő Bizottság tudomására kell hozni, a jelölt szakmai bemutatása és alkalmasságának írásos indoklása mellett. A Jelölő Bizottság a Küldöttgyűlés időpontjáig a beérkezett javaslatokat teljes terjedelmében köteles a küldöttgyűlési tagok tudomására hozni. Jelölt az lesz, aki a Jelölő Bizottság javaslatát követően megkapja a jelenlévő küldöttgyűlési tagok egyharmadának, vagy valamely küldöttgyűlési tagnak az ülésen tett rendkívüli jelölési javaslatát követően a jelenlévő küldöttgyűlési tagok felének támogatását.

(21) Az önkormányzati szervek határozati döntéseit az azok meghozatalától számított 30 napon belül valamennyi tag tudomására kell hozni.

(22) Jelen Alapszabály alkalmazásában hivatalos közzétételnek számít a Szövetség hivatalos honlapján való megjelenítés.

8. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS

(1) A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely a jelen Alapszabályban megjelölt ügyekben dönthet. Határozatai az önkormányzati szervekre és az Ügyintéző Szervezetre, valamint azok tisztségviselőire, továbbá a tagegyesületekre is kötelezőek.

(2) A Küldöttgyűlés tagja hivatalból a Szövetség elnöke, alelnöke, a Szövetség ügyvezető igazgatója, a tagegyesületek elnökei, továbbá a tárgyévet megelőző év utolsó napján 300 (háromszáz) – a HORINFO szakrendszerben regisztrált – horgász taglétszámot meghaladó tagegyesületek esetében további 1 (azaz összesen kettő), illetve az 1000 (ezer) – a HORINFO szakrendszerben regisztrált – horgász taglétszámot meghaladó tagegyesületek esetében pedig 2 (azaz összesen három), tagegyesületi alapszabály szerint megválasztott küldött.

(3) A Küldöttgyűlés tagegyesületi tagjainak megbízatása a Szövetség-, illetve a tagegyesület alapszabálya szerinti két tisztújító ülés időpontja közötti időszakra, de legfeljebb öt évre, azon belül a hivatalból küldötti pozíciót betöltők esetében a jogosító tisztség betöltésének időszakára, továbbá a választott küldöttek esetében a megválasztást megalapozó horgász taglétszám biztosításának időszakára, a választott küldötti létszámot érintő negatív változás esetén a tárgyévet követő év végéig szól.

(4) A Küldöttgyűlésnek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottja a MOHOSZ képviselője.

(5) Amennyiben küldött-mandátummal nem rendelkeznek:

a) Az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Egyeztető Bizottság, a Jelölő Bizottság elnökei és tagjai, valamint a MOHOSZ küldöttek,,
b) a Szakbizottságok vezetői,
c) a Szövetség Ügyintéző Szervezetének vezető állású alkalmazottai,
d) a Szövetség könyvvizsgálója,
e) a Szövetség eseti meghívottai, akik az adott tárgykörben érintettek.

(6) A Küldöttgyűlés az egyes napirendi pontokhoz bármely kérdésben jogosult tanácskozási joggal szakértőt vagy szakértőket meghívni.

(7) A Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább kétszer, április/május hónapban és november/december hónapban össze kell hívni.

(8) A Rendkívüli Küldöttgyűlés

a) Rendkívüli Küldöttgyűlést legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, ha azt:

aa) a Törvényszék elrendeli,
ab) a Szövetség Elnöksége elrendeli,
ac) a Szövetség Elnöke elrendeli,
ad) a MOHOSZ kezdeményezi,
ae) a Küldöttgyűlés tagjainak legalább egyharmada azt az ülés céljának és okának megjelölésével kezdeményezi,
af) a Felügyelő Bizottság kezdeményezi.

b) Az összehívás indoka lehet:

ba) a Szövetség céljainak elérése, fő feladatainak, vagy közfeladati és szakszövetségi közreműködésének ellátása veszélybe került;
bb) a Szövetség vagyona az esedékes fizetési kötelezettségeket már nem fedezi, illetve előreláthatólag nem is lesz képes azokat az esedékességkor teljesíteni.

(9) A Küldöttgyűlés összehívása és a Küldöttgyűlés vezetése:

a) a Küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze,
b) a Küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti,
c) levezetésre jogosult vezető tisztségviselő hiányában a levezető elnök személyéről a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönt,
d) általános tisztújítás esetén a tisztújítás megkezdésekor – a levezető elnök megválasztásáig – a levezető elnöki feladatokat a Jelölő Bizottság elnöke látja el.

(10) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a tagok felvétele és kizárása,
b) döntés a jelenlegi és korábbi tagok, valamint a tisztségviselők elleni jogi intézkedések megtételéről, kártérítési igények érvényesítéséről,
c) a tárgyévet követő évre szóló, éves tagegyesületi tagdíjalap MOHOSZ általi meghatározásának jóváhagyása,
d) a Szövetség elnökének, alelnökének elnökségi tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Egyeztető Bizottság, a Jelölő Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, visszahívása.
e) A MOHOSZ Választmányába Választmányi tag megválasztása. A Szövetség elnöke és ügyvezető igazgatója a MOHOSZ Alapszabálya szerint hivatalból a MOHOSZ Választmány tagja. További Választmányi tagok a MOHOSZ Alapszabályában meghatározott számban delegálhatóak.
f) Az e) pont szerinti személyekkel szövetségi tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társasági munkaviszony létesítésének jóváhagyása, elnök esetében a munkaszerződés jóváhagyása.
g) Döntés olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a Szövetség a saját tagjával – ide nem értve a horgász regisztrációra és nyilvántartásra, az állami és szövetségi horgászati okmányok forgalmazására, értékesítésére és az azokhoz kapcsolódó adatfeldolgozásra és adatszolgáltatásra vonatkozó forgalmazási szerződéseket (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: forgalmazási szerződés), valamint területi támogatási-, illetve eszközhasználati szerződéseket (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: területi támogatási szerződés) –, illetve vezető tisztségviselőjével vagy ezen személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával köt.
h) Döntés a Szövetség jelenlegi, vagy jövőt érintő tagi- vagy tulajdonosi pozícióját érintően civil szervezet, gazdasági társaság alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről, valamint az adott szervezetbe való belépésről és kilépésről, illetve az adott gazdasági társaságban tulajdoni hányad, részesedés vásárlásról vagy eladásról.
i) A Szövetség éves költségvetési tervének, az Ectv. szerinti éves pénzügyi beszámolójának (mérlegének, költségvetési zárszámadásának), valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, továbbá az Etikai és Egyeztető Bizottság éves beszámolójának megvitatása és elfogadása.
j) Ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről és elidegenítéséről szóló döntés, értékhatárra való tekintet nélkül.
k) Döntés nemzetközi szervezetben szövetségi tagi jogviszony létesítéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.
l) Döntés szövetségi kitüntetés alapításáról.
m) Döntés az Elnökség jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző, illetve szövetségi horgászérdeket sértő határozatának, állásfoglalásának hatályon kívül helyezéséről.
n) Döntés a Szövetség megszűnéséről, szétválásáról, más civil szervezettel való egyesülésének kimondásáról, tárgyi rendelkezés – az Alapszabályban meghatározott korlátok között – a Szövetség vagyonáról, szükség szerint a végelszámoló kijelöléséről.

(11) Az éves beszámolóról a Küldöttgyűlés csak a Felügyelő Bizottság és – alapszabályi előírás esetén – a független könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönthet.

9. § AZ ELNÖKSÉG

(1) A Szövetség általános hatáskörű szerve az Elnökség, amely a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Határozatai a Szövetség tagjaira, tisztségviselőire – ide nem értve a Felügyelő Bizottság, valamint a Jelölő Bizottság elnökét és tagjait –, továbbá – ide nem értve a közfeladat-ellátási közreműködői feladatellátást – az Ügyintéző Szervezetre, annak munkavállalóira is kötelezőek.

(2) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az ügyvezető igazgató,
d) az elnökségi tagok.

(3) Az Elnökség létszáma 9 (kilenc) fő.

(4) Az Elnökség tagjainak megbízatása az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok esetében megbízatásuk időtartamára szól.

(5) Az ügyvezető igazgató megbízatása a munkaviszonyának időtartamára szól.

(6) Az elnökségi ülés állandó meghívottja a Tiszteletbeli elnök és a Felügyelő Bizottság elnöke.

(7) Az elnök az egyes napirendi pontokhoz jogosult tanácskozási joggal bármely kérdésben szakértőt vagy szakértőket meghívni.

(8) Az Elnökség rendes ülését szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni.

(9) Az Elnökség rendkívüli ülését legkésőbb 15 napon belül össze kell hívni, ha azt:

a) az elnök elrendeli,
b) az Elnökség tagjainak legalább fele azt az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,
c) az ügyvezető igazgató a közfeladat-ellátási vagy szakszövetségi közreműködés veszélyeztetése okán kezdeményezi.

(10) Az Elnökség összehívása és az elnökségi ülések vezetése:

a) az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze,
b) az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

(11) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) A szövetségi munka általános operatív és stratégiai irányítása.
b) Megvitatja és döntéshozatalra a Küldöttgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét és az éves beszámolót.
c) Gazdálkodási döntések meghozatala a költségvetés keretében. Szükség esetén jogosult a költségvetés rovatai között átcsoportosítani a költségvetési főösszeg 10%-a mértékéig.
d) A MOHOSZ Bizottságaiba tagokat delegál.
e) A helyi horgászrend meghatározása a Szövetség vízterületein, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal és előírásokkal.
f) A szövetségi területi jegyféleségek és azok árainak meghatározása.
g) Az elnök javaslatára valamely tagegyesületet érintő vitás kérdés etikai kérdéssé nyilvánítása.
h) Eseti szakmai testületek létrehozása, szakmai fórumok megalapítása,
i) A Szövetség és a tagegyesületek közötti szerződések megkötésének, érdemi módosításának, megszüntetésének jóváhagyása.
j) Döntés a szövetségi pályázati kiírások elfogadásáról.
k) Döntés a tagegyesületek részére nyújtott kamatmentes kölcsönök odaítéléséről.
l) Döntés hazai regionális, térségi, helyi civil, vagy egyéb szervezetben tagi jogviszony létesítéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.
m) Döntés a társadalmi aktívák tiszteletdíjáról és jutalmáról.
n) Az elnök javaslatára a kitüntetési szabályzat szerinti, elnökségi jogkörű kitüntetések adományozása, illetve javaslattétel a MOHOSZ, illetve az Agrárminisztérium felé állami, miniszteri, vagy MOHOSZ kitüntetés adományozása tárgyában.
o) A szakbizottságok évi költségvetési keretének javaslatát az ügyvezető igazgató véleményezi, összesíti és az Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra.
p) Javaslattétel Küldöttgyűlés jogkörébe tartozó valamennyi kérdésben.
q) A Küldöttgyűlés összehívása, a tervezett napirendi pontok meghatározása.
r) Az Alapszabály és módosításának Küldöttgyűlés elé terjesztése.
s) Az SZMSZ elfogadása és módosítása.
t) A Szövetség szabályzatainak az elfogadása (az ügyviteli szabályzatok kivételével).
u) Az Ügyintéző Szervezet éves bér- és létszámkeretének SZMSZ szerinti szakfeladati bontásban történő megállapítása, a költségvetési és költségelési szerkezet meghatározása.

(12) Az Elnökség működésének részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.

10. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1) A Felügyelő Bizottság a Szövetség törvényes működését felügyelő ellenőrző önkormányzati szerv, tevékenységéért a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) A Felügyelő Bizottság öt tagú, elnökből és négy tagból áll. Az elnököt és a tagokat a Küldöttgyűlés választja meg öt évre.

(3) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, szövetségi alkalmazásban nem állhatnak, szövetségi díjazásban – ide nem értve a tiszteletdíjat és a költségtérítést – nem részesülhetnek.

(4) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint szövetségi tisztségviselők Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente, az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a Küldöttgyűlésnek.

(6) A Felügyelő Bizottság az éves ellenőrzési programját maga állapítja meg.

(7) A Felügyelő Bizottság köteles évente megvizsgálni a Szövetség költségvetésének végrehajtását, a pénzügyi beszámolót és annak napirendi tárgyalása előtt legalább 8 nappal megállapításairól a Küldöttgyűlésnek írásban jelentést kell tennie.

(8) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi:

a) a szövetségi szerveket, valamint a jogszabályok, az Alapszabály, az SZMSZ, a küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását, illetve betartását;
b) a Szövetség gazdálkodásának a szabályosságát;
c) a Szövetség vagyoni helyzetét;
d) a szövetségi költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás és működés rendszerére, valamint a közfeladati és szakszövetségi feladatellátásban való közreműködésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok betartását.

(9) A Felügyelő Bizottság tevékenységét testületileg látja el, továbbá vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet.

(10) A haltelepítések ellenőrzésére a Felügyelő Bizottság Munkacsoportot hozhat létre. A Munkacsoport tagjait a tagegyesületek tagságából az egyesületek vezetése ajánlja. Tagságukat a Felügyelő Bizottság fogadja el. A Munkacsoport csak a Felügyelő Bizottság egyedi határozata alapján végezheti tevékenységét.

(11) A Felügyelő Bizottság feladatai ellátásához igénybe veheti az Ügyintéző Szervezet infrastruktúráját és szakmai segítségét, ennek keretében az ellenőrzési programban szereplő, aktuális vizsgálatához szükséges adatokat kérhet be, információkat szerezhet, az ügyvezető igazgatóval történt előzetes egyeztetés szerint.

(12) A Felügyelő Bizottság tagjainak a felelőssége:
A Felügyelő Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben.

(13) A Felügyelő Bizottság jogosult kezdeményezni a Küldöttgyűlés vagy az Elnökségi ülés összehívását (sürgős esetben rendkívüli összehívását), vagy napirend felvételét, ha megítélése szerint, a Szövetség valamelyik szervének tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a Küldöttgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az alapító egyesületek érdekeit. Ennek sikertelensége esetén a Felügyelő Bizottság tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget

11. § AZ ETIKAI ÉS EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

(1) Az Etikai és Egyeztető Bizottság a Szövetség állandó, a tagegyesületek etikus működését és azok egymás közötti, valamint a Szövetséggel történő kapcsolattartását elősegítő önkormányzati szerve, amely a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Határozatai a tagokra is kötelezőek.

(2) Az Etikai és Egyeztető Bizottság öt tagú, elnökből és négy tagból áll. Az elnököt és a tagokat a Küldöttgyűlés választja meg öt évre.

(3) Az Etikai és Egyeztető Bizottság az Etikai és Egyeztető Kódex alapján működik.

(4) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhatnak, szövetségi díjazásban – ide nem értve a tiszteletdíjat és a szabályzatban meghatározott költségtérítést – nem részesülhetnek.

(5) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(6) Az Etikai és Egyeztető Bizottság tevékenységéről évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.

(7) Az Etikai és Egyeztető Bizottság egyeztetési programját a felmerült etikai ügyek alapján maga állapítja meg.

(8) Az Etikai és Egyeztető Bizottság:

a) az eljárást lefolytatja és határozatot hoz,
b) egyeztet a Szövetség és valamely tag, vagy a tagok egymás közötti vitáiban,
c) a bizonyítottan etikátlan magatartás megszüntetésére javaslatot tesz,
d) a viták esetén mediációs eljárással igyekszik megegyezést létrehozni,
e) megegyezés hiányában a Szövetség vagy a tag illetékes testületeinek határidő kitűzésével javaslatot tesz az etikátlan magatartás megszüntetési módjára, a vita megoldására, súlyosabb esetben erről I. fokon határozatot hoz,

(9) Amennyiben a (8) bekezdés a)–e) pontja szerinti eljárások eredménytelenek, illetve az esetek ismétlődnek határozatával javasolja a Küldöttgyűlésnek a kizárási eljárás elindítását.

(10) Az Etikai és Egyeztető Bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább kettő tagja útján látja el.

12. § A JELÖLŐ BIZOTTSÁG

(1) A Jelölő Bizottság a Szövetség állandó, a tisztségviselői választást előkészítő és elősegítő önkormányzati szerve, amely a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) A Jelölő Bizottság öt tagú, elnökből és négy tagból áll. A bizottság elnökét és négy tagját az alapító tagegyesületek horgász tagjai közül a Küldöttgyűlés ötévenként választja meg.

(3) A Jelölő Bizottság elnöke a Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthet be, szövetségi alkalmazásban nem állhat, szövetségi díjazásban – ide nem értve a tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhet.

(4) A Jelölő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint a szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

(5) A Jelölő Bizottság aktuális feladatait a tisztújítás feladataihoz, a megüresedő választott tisztség betöltési kötelezettségéhez igazodóan maga állapítja meg.

(6) A Jelölő Bizottság a Küldöttgyűlésen Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottságként működik.

(7) A Jelölő Bizottság a Küldöttgyűlés választott tagegyesületi küldöttjei esetében jogosult előzetes mandátumvizsgálatot végezni.

13. § A SZAKBIZOTTSÁGOK

(1) A szakbizottságokat (szakmai testületeket) az Elnökség hozza létre. A szakbizottságok a Küldöttgyűlés, az Elnökség, valamint az Ügyintéző Szervezet javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó feladatait látják el.

(2) Az állandó szakbizottságok konkrét feladatát és működési körét, tagjainak számát az SZMSZ, eseti szakmai testület esetében – ideértve a megbízatás időtartamát is – az Elnökség határozza meg.

(3) A szakbizottságok vezetőit az Elnökség egyetértésével az elnök a ciklus időtartamára bízza meg.

(4) Az elnök – az állandó szakbizottság vezetőjének javaslatára – az állandó szakbizottsági tagokat a ciklus időtartamára, az eseti szakbizottság vezetőjét és tagjait határozott időre, de legfeljebb a ciklus időtartamára bízza meg.

(5) A bizottsági struktúráról és feladatellátásról az SZMSZ rendelkezik azzal, hogy annak igazodnia kell a szövetségi szakmai testületi rendszerhez.

(6) A szakmai testületek feladataik ellátásához igénybe vehetik az Ügyintéző Szervezet infrastruktúráját és szakmai segítségét.

14. § A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

(1) A Szövetség vezető tisztségviselői:

a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az Elnökség választott tagjai,
d) az ügyvezető igazgató.

(2) A Szövetség tisztségviselői:

a) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
b) az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai,
c) a Jelölő Bizottság elnöke és tagjai.

(3) A Szövetség vezető tisztségviselőjének, illetve tisztségviselőjének csak olyan magyar állampolgár választható, illetve bízható meg, aki

a) nagykorú és cselekvőképességét a tevékenysége gyakorlásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától,
b) a Szövetség valamelyik tagegyesületének a tagja,
c) bejelentett magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik,
d) elfogadó nyilatkozatában hozzájárul a jegyzőkönyvezett véleménye, szavazata nyilvánosságához.

(4) A (3) bekezdés előírásain túl továbbá kizáró ok miatt nem lehet vezető tisztségviselőjének, illetve tisztségviselő

a) akit korábban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól,
b) akit a Szövetség tevékenységével összefüggő foglalkozástól korábban jogerősen eltiltottak.
c) A Szövetség elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, valamint Etikai és Egyeztető Bizottság elnökének csak az a jelölt választható meg, aki legalább a felsőoktatási tanulmányok során szerzett felsőfokú – legalább főiskolai szintű vagy azzal egyenértékű (BSc, BA) – végzettséggel rendelkezik.

(5) A tisztségviselői megbízatás a jelölést követően a tisztségre történő megválasztással vagy munkaviszony létesítésével és az ellátandó tisztségre vonatkozó elfogadó nyilatkozat aláírásával keletkezik.

(6) Valamennyi tisztségviselő köteles a legjobb tudása szerint képviselni a Szövetség érdekeit, felelősen és pártatlanul ellátni feladatait, s e munkájához jogosult igénybe venni az Ügyintéző Szervezet infrastruktúráját és szakmai segítségét.

(7) Küldöttgyűlési-, vagy elnökségi határozat meghozatala során ügyleti összeférhetetlenség okán nem szavazhat az a küldöttgyűlési tag, illetve tisztségviselő:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a határozat alapján a Szövetség költségvetése terhére – ide nem értve Alapszabály szerinti normatív alapú juttatások-, előzetesen meghatározott döntési logikájú pályázati támogatások, valamint jogszabály vagy Alapszabály, illetve az SZMSZ szerinti, a tisztség ellátásához általánosan kapcsolódó tiszteletdíjak, költségtérítési lehetőségek meghatározását – előnyben, juttatásban részesül;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján szövetségi igényt kell érvényesíteni;
d) akinek – ide nem értve az általános, horgászattal kapcsolatos díjak és feltételek meghatározását – a Ptk. szerinti hozzátartozója érdekelt a döntésben;
e) aki a döntésben érdekelt gazdasági szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki a döntésben érdekelt civil szervezetnek, gazdasági társaságnak tisztségviselője;
g) aki egyéb módon anyagilag érdekelt a döntésben.

(8) Valamennyi küldöttgyűlési tag, illetve vezető tisztségviselő és tisztségviselő a szavazás előtt köteles az ülést levezető elnöknek bejelenteni ügyleti összeférhetetlenségét, illetve azt a tényt, ha ilyen összeférhetetlenségről más, szavazati jogosultsággal rendelkező tisztségviselő esetében tudomása van.

(9) A tisztségviselői megbízatás megszűnik:

a) a mandátum időtartamának lejártával,
b) lemondással,
c) a tagegyesületi tagság megszűnésével, ha a tisztségviselő másik tagegyesületben 60 napon belül nem létesít újabb tagsági viszonyt,
d) visszahívással,
e) a tisztségviselő halálával.

(10) A tisztségviselő visszahívását a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség tagjainak több mint fele indítványozhatja a megbízatásról döntő önkormányzati szerv felé, ha azt az elnöknek – az elnök esetében az alelnöknek – írásban, az esedékes ülést megelőzően legalább 15 nappal korábban bejelentették.

(11) A Küldöttgyűlés tagegyesület által megválasztott tagjai esetében a visszahívás jogát a küldöttet megválasztó tagegyesület a saját alapszabálya alkalmazásával gyakorolja.

15. § A SZÖVETSÉG ELNÖKE

(1) Az elnök a Szövetség felelős vezetője, így megbízatása keretében:

a) az elnök képviseleti joga általános és önálló;
b) a Szövetség nevében az Alapszabály és az SZMSZ keretei között kötelezettségeket vállalhat és jogokat szerezhet;
c) irányítja a Szövetség munkáját;
d) a Szövetség, mint civil szervezet jegyzése a Szövetség hivatalos iratain úgy történik, hogy az elnök az iratokat a Szövetség teljes vagy rövidített elnevezése alatt önállóan, egyszemélyben, saját névaláírásával és a Szövetség pecsétjével látja el;
e) gyakorolja az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat;
f) javaslatot tesz állandó szakbizottságok és munkabizottságok létrehozására, meghatározza az eseti szakmai testületek feladatait;
g) gyakorolja a Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdonosi jogait;
h) meghatározza az alelnök és az elnökségi tagok munka- és felelősségi területeit, összehangolja a munkájukat;
i) meghatározza az alelnök és az elnökségi tagok szakmai testületekben történő munkavégzését, vagy ezen feladatok ellátását;
j) az SZMSZ-ben foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol;
k) megbízza a Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, megállapítja a munkabérüket és egyéb juttatásaikat;
l) megbízza a Szövetség által a regionális, területi, hazai és nemzetközi szervezetekbe, valamint a regionális, területi szakmai és egyéb testületekbe delegált tagokat, meghatározza feladataikat;
m) munkájáról beszámol a Küldöttgyűlésnek;
n) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az Alapszabály, az SZMSZ, vagy küldöttgyűlési-, illetve elnökségi határozat meghatároz.

16. § A SZÖVETSÉG TISZTELETBELI ELNÖKE

(1) Az RDHSZ tevékenysége során szerzett kimagasló érdemeik elismerése alapján, a Szövetség küldöttgyűlésének jóváhagyásával, az RDHSZ korábbi elnökei közül, aki legalább két teljes ciklus ideje alatt vezette a Szövetséget a tiszteletbeli elnök címet kapja. A hatálybalépés napjától a tiszteletbeli elnök címet azok viselhetik, akik a fenti feltételnek megfelelnek.

(2) A tiszteletbeli elnök feladata, hogy elősegítse az RDHSZ társadalmi súlyának és tekintélyének növekedését, valamint az RDHSZ erkölcsi tisztaságának és egységének megőrzését, továbbá járuljanak hozzá az RDHSZ hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. A tiszteletbeli elnök ellát minden olyan feladatot, amelyre a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség felkéri.

17. § A SZÖVETSÉG ALELNÖKE

A Szövetség alelnöke az elnök akadályoztatása esetén a Szövetség képviseletét, illetve az elnök helyettesítését látja el.

18. § AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

(1) Az ügyvezető igazgató a Szövetség folyamatos ügyviteléért, a Szövetség MOHOSZ közfeladat-ellátásban és szakszövetségi feladatellátásban történő közreműködésért felelős vezetője, így megbízatása keretében:

a) biztosítja az önkormányzati szervek, az Ügyintéző Szervezet és a szakmai testületek működésének feltételeit, segíti és összehangolja munkájukat;
b) A Szövetség elnökségének a tagja:
c) támogatja a Szövetség vezető tisztségviselőinek és tisztségviselőinek a feladatellátását;
d) folyamatos kapcsolatot tart a tagegyesületekkel:
e) megszervezi és levezeti az SZMSZ-ben meghatározott programokat:
f) az SZMSZ-ben foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol;
g) egyszemélyi felelős vezetőként vezeti az Ügyintéző Szervezetet, irányítja a vezető munkavállalók és a többi munkavállaló munkáját, gyakorolja a számára az SZMSZ-ben meghatározott munkáltatói jogokat;
h) összehangolja az Ügyintéző Szervezet és a Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok munkáját;
i) közreműködik a Szövetség Alapszabálya és SZMSZ-e és szabályzatai elkészítésében, kiadja az Ügyintéző Szervezet ügyviteli szabályzatait;
j) elkészíti az alhaszonbérleti jogviszonyú, valamint hasznosításában lévő egyéb nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási terveit;
k) összehangolja a döntés-előkészítő tevékenységet, gondoskodik a Küldöttgyűlésre és az Elnökség ülésére kerülő előterjesztések elkészítéséről, a meghívók elkészítéséről és elküldéséről, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és közzétételéről, a határozatok nyilvántartásáról és a küldöttgyűlési határozatok közzétételéről, végrehajtásuk megszervezéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
l) gondoskodik a tagegyesületekről, a horgászokról, a vízterületekről, azok telepítéseiről és fogásairól, szolgáltatásairól és minősítéséről készült, előírt MOHOSZ vagy szövetségi nyilvántartások vezetéséről;
m) gondoskodik az önkormányzati szervek és a szakmai testületek tisztségviselői, tagjai, a szövetségi kitüntetettek nyilvántartásáról, valamint a tagegyesületi-, tisztségviselői jubileumok nyilvántartásáról és elismeréséről, az elismerési és kitüntetési javaslatok elkészítéséről;
n) munkájáról folyamatosan beszámol az Elnökségnek és az elnöknek;
o) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az SZMSZ, vagy elnökségi határozat meghatároz;
p) ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az Elnökség, vagy az elnök megbízza.

(2) Az ügyvezető igazgatói munkakör kizárólag főállású munkaviszony keretében tölthető be.

(3) Az ügyvezető igazgatóval a Szövetség elnöke létesít munkaviszonyt és szabja meg javadalmazását.

(4) Az ügyvezető igazgatót – távolléte, akadályoztatása esetén – az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység vezetője helyettesíti.

(5) Az ügyvezető igazgatói munkakör betöltetlensége, illetve az ügyvezető igazgató tartós akadályoztatása esetén a helyettesítő személyét, a helyettesítés módját és annak korlátait az elnök határozza meg. Az akadályoztatás akkor minősül tartósnak, ha az akadály előreláthatóan több mint 30 napon keresztül fennáll. Amennyiben a tartós akadályoztatás meghaladja a 90 napot, abban az esetben az Elnökség a soron következő ülésén dönt az ügyvezető igazgatói feladatok ellátásáról.

19. § A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE

(1) Az Ügyintéző Szervezet a Szövetség működtetésével, MOHOSZ közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködői feladataival, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységének és ügyvitelének ellátásával foglalkozó általános szerve.

(2) Az Ügyintéző Szervezet a munkáját belső szabályzatai alapján, önállóan és felelősen végzi.

(3) Az Ügyintéző Szervezet szervezeti felépítés úgy épül ki, hogy az önkormányzati szervek, a szakmai testületek, valamint a választott vezető tisztségviselők munkavégzését elkülöníthető, világos alá- és fölérendeltségi viszonyokkal rendelkező szakmai területeinek segítségével hatékonyan, gyorsan és pontosan kiszolgálhassa.

(4) Az Ügyintéző Szervezet főbb feladatai közé tartozik:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az Alapszabályban és SZMSZ-ben más szervhez, szervezethez nem telepített ügyekben a döntések meghozatala, a MOHOSZ közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködői feladatok ellátása, a területi érdekképviseleti tevékenység kiemelt támogatása,
b) a horgászsport területi feladatainak támogatása, a területi versenynaptár és az aktuális versenyszabályzatok kiadása;
c) a Szövetség tulajdonába, kezelésébe, hasznosításába tartozó ingatlanok (horgásztanyák, horgászboltok, és egyéb létesítmények), csónakkikötők, vízi állások kezelése, állagmegóvása, gazdaságos üzemeltetése, egyéb hasznosítása, a tárgyköri szövetségi szolgáltatások biztosítása;
d) a szövetségi vízterületek halgazdálkodási feladatainak ellátása, a tagegyesületi halgazdálkodás segítése, támogatása, a Szövetség tulajdonába, hasznosításába tartozó haltermelési létesítmények halnevelési feladatainak biztosítása;
e) javaslattétel a szövetségi összevont területi jegyek rendszerére, azok árrendszerére, tételes áraira és tagegyesületi ár-visszaosztására, az egyéb szövetségi szolgáltatások tartalmára és díjaira;
f) a pénzügyi, szakmai beszámolók elkészítése, azoknak a döntéshozóhoz az Alapszabályban, valamint az SZMSZ-ben meghatározott módon történő előterjesztése;
g) az éves költségvetési terv elkészítése és annak az Elnökség, majd a Küldöttgyűlés elé terjesztése, gazdálkodás az elfogadott költségvetés keretében, a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Küldöttgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, a Szövetség könyveinek és vagyonkataszterének vezetése;
h) a szövetségi, valamint Ügyintéző szervezeti szabályzatok folyamatos aktualizálása, illetve az arra történő javaslattétel, a működéssel kapcsolatos iratok megőrzése, az irattár vezetése;
i) a határozatok nyilvántartása, a Határozatok Tárának folyamatos üzemeltetése;
j) a tagi- és tagdíjfizetési nyilvántartás, a tagegyesületi és a horgászokra vonatkozó statisztikai és információs rendszer adatainak nyilvántartása, a HORINFO folyamatos felhasználói üzemeltetése és működtetése;
k) a területi kommunikációs feladatok ellátása, koordinálása azzal, hogy a Szövetség nevében nyilatkozattételre kizárólag az elnök, vagy meghatalmazása esetén az alelnök és az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá országos jelentőségű vagy szövetségi alhaszonbérlettel érintett ügyekben a nyilatkozattételhez a MOHOSZ előzetes engedélye szükséges;
l) az Alapszabályban, az SZMSZ-ben, valamint a szövetségi szabályzatokban meghatározott-, illetve az elnök által kiadott egyéb feladatok ellátása.

20. § ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

(1) A jelen Alapszabályban előírt egy fős alelnöki létszám és a kilenc fős elnökségi létszám a 2023. évi tisztújítás alkalmával kerül megvalósításra.

(2) A 2023. évi tisztújításig csak abban az esetben kerülnek a tisztségek pótlásra, ha az alelnöki létszám egy fő, az elnökségi létszám kilenc fő alá csökken.

21. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Törvényességi felügyelet
A Szövetség törvényességi felügyeletét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza.

(2) Tevékenységi kör szerinti felügyelet

a) A Szövetség jogszabályi feltételhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja.
b) A Szövetség halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő halgazdálkodási tevékenysége (haltelepítés, halőrzés) felett a felügyeletet a halgazdálkodási hatóság gyakorolja.
c) A Szövetség haltermeléssel összefüggő halgazdálkodási tevékenysége (halkeltetés, haltenyésztés) felett a felügyeletet a tenyésztési hatóság gyakorolja.

(3) a Szövetség megszűnése

a) a Szövetség megszűnésének feltétele, hogy a Szövetség függő vagyoni viszonyainak lezárására irányuló, az Ectv. szerint megfelelő eljárás lefolytatását követően a Törvényszék a Szövetséget a nyilvántartásából törli.
b) A Szövetség esetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, valamint a megszűnésről rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni.
c) A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha:

a. megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg,
b. a tagok kimondják megszűnését,
c. az arra jogosult szerv megszünteti.
d) A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén – ide nem értve a MOHOSZ közfeladat-ellátási és a szakszövetségi feladatellátási közreműködés megszűnése tekintetében a jogszabály, vagy a MOHOSZ által előírt kötelezettségeket – a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott módon – ennek hiányában a Törvényszék döntése alapján – kell a kijelölt horgászszervezetnek átadni.
e) A közfeladati- vagy szakszövetségi feladat-finanszírozásból, vagy egyéb MOHOSZ támogatásból származó vagyon kizárólag a jogutód horgászszervezetet, a területi illetékességű feladatokat átvevő horgászszervezetet, vagy ezek hiányában a MOHOSZ-t illeti meg.
f) A fennmaradó vagyon sorsáról a Törvényszék a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.
g) Eljárás nem szabályozott kérdésekben Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az Ectv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az Alapszabály elfogadása

A jelen Alapszabályt a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség 2022. május 21-i Küldöttgyűlése a
K. 9/2022.(05.21.) sz. határozatával, mint akaratával teljesen egyezőt, helybenhagyóan elfogadta.

(5) Az Alapszabály terjedelme: Jelen Alapszabály összesen 33 oldalból áll.

(6) Az Alapszabály mellékletei

1. számú melléklet: A Szövetség tagegyesületeinek felsorolása.
2. számú melléklet: A Szövetség telephelyeinek felsorolása.

Alulírott Dr. Molnár Pál elnök a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján aláírásommal igazolom, hogy a Szövetség Alapszabályának jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ráckeve, 2022. május 21.

Dr. Molnár Pál
elnök

 

---

1. számú melléklet: A Szövetség tagegyesületeinek a felsorolása

Módosítás dátuma: Ráckeve, 2023. augusztus 15.

---

2. számú melléklet: A Szövetség telephelyeinek felsorolása