Horgászközösségünk tájékoztatására közreadjuk a Tassi új műtárgy újjáépítéséről készült anyagot.

Tisztelettel: Tóth István ügyvezető igazgató

Úgy vélem, vannak olyan dátumok, akár jó, akár rossz tartalommal, de mindenképpen beleégnek az ember emlékezetébe, akár átélte, netán csak hallomásból szerzett tudomást róluk. Ilyen esemény, az 1956 március 8-i nap is, melyen a Dunaföldvár-Ordas között beállt dunai torlasz következtében a megemelkedő vízállás okozta nyomást a Tassi vízierőtelep és tápzsilip melletti vasbeton parapetfal már nem tudta megtartani és 11 óra 5 perckor altalajtörés miatt a fal átszakadt. Az események leírását a védelmi naplóból folytatjuk:
„A kis Duna és a nagy Duna közötti vízszintkülönbség kiegyenlítődése megkezdődött. A betörő víztömeg hatalmas erővel tört előre északnak és gyors emelkedésével elöntési veszély fenyegette Tass, Dömsöd, Kiskunlacháza, Pereg, Áporka, Majosháza, Ráckeve, Szigetsáp községek hullámtéri és mélyebben fekvő területeit. A védekezés azonnal megindult. A gátszakadás következtében a Tassi telep osztószigetének csak nem felét elmosta a rohanó víz és az erős kimélyülések oly mérvűek voltak, hogy a vízierőtelep gépháza északnyugat-délkelet irányba /az épület átlója irányában/ kb., 26-27 foknyira megdőlt.”
A hősies küzdelemnek köszönhetően emberéletben nem esett kár és a települések jelentős részét sikerült megvédeni a pusztulástól, de a megbillent műtárgy menthetetlen volt. A megrongálódott műtárgy helyreállítására műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, melyek után az elbontásuk mellett döntöttek. A Duna-ág vízleeresztésére a hajózsilipet alakították át, úgy, hogy a felső kapuk helyén először fix küszöböt építettek, amelyet később, 1962-ben a hajózhatóság érdekében billenőtáblássá módosították.

Ennyi bevezetés után engedjék meg nekem, hogy a mindnyájunk által oly közkedvelt és rajongott Ráckevei (Soroksári) Duna ággal kapcsolatosan örömteli híreket osszak meg Önökkel e cikket reményeim szerint örömmel olvasó kedves mindannyiukkal.

Mint ismeretes, a 2007-2014-es ciklusban az EU társfinanszírozásában megkezdődött a Duna-ág teljes rendszerének rekonstrukciója, mely ebben a ciklusban újabb állomásokkal bővül.
Az előző ciklusban megvalósult:
A Kvassay és Tassi műtárgyakon a szükséges rekonstrukciós munkák elvégzésével (Kvassay tápzsilip felújítás, Tassi hajózsilip és duzzasztómű részleges gépészeti, elektromos rekonstrukció) a gravitációs időszak vízpótlása és az R/S/D üzemvízszint tartás biztonsága nagymértékben nőtt. E mellett, a Kvassay tápzsilipen megvalósult rácsszemét eltávolító rendszer megvalósítása, környezetvédelmi szempontból ugyancsak jelentős eredménynek mondható.
E projektelembe illesztve valósult meg a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízkészletének mennyiségi monitoringja, melynek keretein belül a víz be-illetve kivezetési helyeken automata vízhozammérő állomások létesültek (Kvassay zsilip, Gyáli-patak, DTCS, I. Árapasztó csatorna, Kiskunsági Öntöző Főcsatorna, Tassi zsilip). E mellett talajvízszint észlelő kutak telepítésére (4 db) és felújítására és távmérősítésére (5db) is sor került, melyek az R/S/D aktuális vízszintje és a térségi talajvízszintek közötti kapcsolat vizsgálatára, kutatására alkalmasak.
Megvalósult mintegy 8500 üdülőingatlan csatornázása és az így összegyűjtött szennyvíz tisztítása és más befogadóba történő elvezetése.
Ebben a ciklusban megvalósul:
A fentebb hivatkozott jeges árvíz által tönkrement Tassi vízleeresztő műtárgy és vízierőtelep újjáépítése a Duna-ág biztonságos és a megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget garantáló üzemeltethetősége szempontjából lényeges.
A többfeladatú vízleeresztő műtárgy a következő üzemeltetési lehetőségeket biztosítja:

• A rendszer vízforgalma nagyvizes időszakban nem biztosított, hiszen a magasabb felszínű Dunába gravitációsan nem lehet levezetni a Duna-ágba felül betáplált vízmennyiséget. Az ebben az időszakban esetlegesen megjelenő belvizek tovább súlyosbíthatják a helyzetet, hiszen a belvizek átemelésére 1,5 m3/s beépített szivattyúkapacitás áll rendelkezésre, szemben a hozzávetőleges 5 m3/s várható belvízmennyiséggel. A Tassi műtárgy turbináinak szivattyús üzemével a rendszer vízforgalma, vízcseréje minden körülmények között, tehát az árvíz okú belvíz veszélyeztetettség időszakában is, kiszámíthatóvá és biztonságosabbá válik.
  
  
• A műtárgy alkalmas arra is, hogy az extrém alacsony dunai vízállások időszakában, amikor a Kvassay vízlépcsőn történő szivattyúzásnak már fizikai korlátai vannak, ez hozzávetőlegesen a Budapest, Vigadó téri vízmércén mért 50-70 cm-es vízállás, melynél a Kvassay reverzibilis turbina kavitálni kezd, szivattyús üzemmódban vizet emeljen be a Ráckevei (Soroksári)-Dunába. Az ily módon beemelhető vízmennyiség 15 m3/s, tehát a rendszerrel szembeni vízigényeket – kisebb korlátozásokkal - fedezni képes. Ennek a szcenáriónak a valószínűsége, a globális klímaváltozás és az ezzel együtt járó nyári aszályosabb, csapadékhiányosabb időszakok miatt, egyre nagyobb.
  
  
• A műtárgy mindemellett képes arra is, hogy áramtermelésével, azaz turbina üzemmódban, anyagilag biztosítsa a Kvassay vízlépcső második szivattyújának üzemmenetét. Itt jegyezzük meg, hogy a felső műtárgycsoporton, szükség esetén, jelenleg egy szivattyúval történik a vízbetáplálás, ez hozzávetőlegesen 10-14 m3/s betáplálható vízmennyiséget jelent a negatív ΔH értékének függvényében. így jelenleg, a rendszerrel szemben fellépő vízigények korlátozással elégíthetők ki.
  
  
• A műtárgy alkalmas arra is, hogy a turbinaüzem folytatásához nem elegendő levezetni szándékozott vízmennyiség esetén, vagy elégtelen pozitív magasságkülönbség létrejöttekor gravitációs vízlevezetésre.

Az új műtárgy látványterve a Duna felől nézve

A Tassi vízleeresztő műtárgy a 2017-2020. közötti időszakban valósul meg, az előkészítő munkákra, illetve a nagyműtárgy megvalósítására a vállalkozási szerződések rendelkezésre állnak. A várható kivitelezési időtartam 34 hónap.

Megemlítjük, még, hogy a 2014-2020. közötti cikluson belül a KEHOP keretében valósul meg a több mint száz esztendőt számláló Kvassay hajózsilip statikai, gépészeti, elektromos és irányítástechnikai felújítása. Ennek keretein belül, a hajózsilip dilatációi megújulnak, melynek az árvízkor kötelező osztottvíz tartás esetén van döntő jelentősége.

Összefoglalásul elmondható, hogy az R/S/D, amellett, hogy a rekreáció, a víziturizmus, a horgászat egyedülálló lehetőségét biztosítja, e mellett, az innen kivezetett vízmennyiség nagytérségi vízgazdálkodást tesz lehetővé, hiszen a szolgáltatott víz jórészt az alsó- Duna-völgy területén kerül felhasználásra. Évente negyed Balatonnyi vízmennyiség kerül öntözési célokra kivezetésre a rendszerből. A Duna-ág és vízrendszere alkalmas lehet - igény jelentkezése esetén-a Homokhátság egyes területeinek külső vízpótlására is. Stratégiai jelentőségét e tény még inkább aláhúzza. Ehhez az új Tassi Többfeladatú Vízleeresztő Műtárgy kellő alapot szolgáltat majd.

A műtárgy hossz-metszete, a Duna-ág a kép jobboldalán helyezkedik el

Papanek László
okleveles mérnök
osztályvezető
c. egyetemi docens