Ezekben a hetekben a makádi halastó rendszeren és a mellette húzódó Duna szakaszon, az ottani vízkezelővel együttműködve zajlik a kormoránok gyérítése. A Makád térségében, a Duna partján lévő fákon tömegesen éjszakázó nagy kárókatonák a Duna és a halastavak mellett a Ráckevei Dunán is károsítanak, egészen Dömsöd-Ráckevéig járnak fel, így létszámuk jelentős mérséklése komoly védelmi értékkel bír az RSD-re is.

Az RSD-n meghatározásra került még több kolóniájuk is. Így, amint a bürokratikus akadályok elhárulnak, azokon a helyeken is megkezdődhet a régen várt védekezés.

Természetesen hivatásos halőreink riasztásra és gyérítésre kijelölt állománya kellő biztonsággal és a vonatkozó előírások maradéktalan betartása mellett fog tevékenykedni. A gyérítéshez kizárólag acél sörét használható, amely nem szennyezi a vízterületet, hiszen gyorsan oxidálódva feloszlik a vízben, szemben az ólommal.

Tudjuk, hogy a terítékre hozott példányok látványa egyesekben visszatetszést vagy indulatokat gerjeszthet, ezért mellőzzük ezen témájú híradásainkból az ilyen jellegű fotókat.

Miért is kell védekezni a nagy kárókatona ellen ?
A kárókatona hármas kártétele miatt:

• Tetemes mennyiségű halat fogyaszt. A szakma napi 1 kg/egyed fogyasztással számol.
• Naponta 3-5 kg/egyed sebzéssel is számolni kell, mert a nagyobb 2-3 kilós halakra is vadászik, vágja-csípi őket, de lenyelni csak a max. 1-1,5 kg-os példányokat tudja. A megsebzett halak pedig elfertőződnek, kivéreznek és később elpusztulnak.
• A harmadik kártételi mód sem elhanyagolható, mégpedig az, hogy az egész télen zaklatott békés halak - mivel nem tudnak vermelni és a víz táplálékszegény - tavaszra legyengülnek és fogékonnyá vállnak a betegségekre, amelyek végezhetnek velük.

A Magyar Közlöny 2008 / 90. számában megjelent (és időközben hatályossá vált) a 18/2008 (VI.19) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. Ez az új jogi szabályozás további előrelépést jelenthet a kormorán (kárókatona) kártételének mérséklésére.
Idézet a módosított KöM rendeletből:

4/A. § (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért - [...] a kárókatona (Phalacrocorax carbo), [...] riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.
(3) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
(4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.
(5) [...]
(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.

Tekintettel arra, hogy az RSD jelentős része Natura 2000 védettséget élvez, illetve több területe természetvédelmi terület, így a hatósági engedélyekre feltétlen szükség van a gyérítéshez. Addig is a halőri járőröknek kiemelt feladata a halászó kormoránok motorcsónakos megzavarása, zaklatása a frekventált halászhelyeken.

A riasztás és gyérítés aktuális helyzetéről természetesen időről-időre tájékoztatni fogjuk a Tisztelt Horgásztársakat.

Pfeifer Rikárd
halőrzési ágazatvezető