Az Etikai és Egyeztető Kódex letölthető itt.

1. Cél

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Etikai és Egyeztető Kódexet (a továbbiakban: Kódex) hoz létre és alkalmaz abból a célból, hogy a Szövetség általános működésén belül a szabályzatai alapján is okkal elvárható etikus tisztségviselői működés, együttműködés, magatartás és példamutatás kialakítását, fenntartását és fejlesztését támogassa, illetve elősegítse a horgászati kultúra színvonalának növekedését, a horgászat társadalmi megítélésének fejlődését, az etikus magatartás érvényesülését, a horgászat sportként való elfogadtatásához szükséges szilárd etikai alapok megteremtését.
A Kódex útmutatás, az érintettekkel szemben támasztott erkölcsi követelményrendszer, amely a Szövetség, ezen keresztül a Szövetség halgazdálkodási jogával érintett Ráckevei (Soroksári)-Duna és kapcsolódó mellékvizein történő horgászat érdekeinek megfelelő, erkölcsösnek, követendőnek tartott magatartási normákat, valamint elfogadhatatlannak, elítélendőnek tartott magatartásformákat fogalmazza meg.
Az érintettek döntőnek tekintik a normák önkéntes betartását. A Kódex annak kinyilatkoztatása, hogy a Szövetség horgászközössége önként vállalja, és következetesen törekszik a benne foglaltak betartására.
A Szövetség a Kódex megalkotásával kapcsolódni kíván a Magyar Országos Horgász Szövetség és tagszervezetei etikai törekvéseihez, egyben kifejezi készségét a mindenkori összhang megteremtésére és az annak érdekében történő együttműködésre.

2. A Kódex hatálya

A Kódex személyi hatálya kiterjed a Szövetség tagegyesületeire és azok tisztségviselőire, a tagegyesület szövetségi küldötteire, a Szövetség önkormányzati szerveinek és szakmai testületeinek tagjaira, a Szövetség halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre érvényes területi jeggyel rendelkező személyekre (ideértve a visszatartott, visszavont területi jegyet is), illetve a vizsgálat alá vont esemény idején a Szövetség által elfogadott Kódex szerint etikai vétségnek minősülő cselekményekre.

3. Értelmező rendelkezések

A Kódex alkalmazásában:
3.1. erkölcs: emberi magatartást szabályozó, jogszabályokban nem szabályozott elvek és normák önkéntesen elfogadott összessége;
3.2. etika: erkölcsi normák rendszere;
3.3. Bizottság: az Etikai és Egyeztető Bizottság a szövetségi Alapszabály 11. §-a alapján létrehozott önkormányzati szerv;
3.4. Bizottság eljárása: az etikai szabályok megsértése, elbírálása, e szabályok betartása, értelmezése, alkalmazása során lefolytatott eljárás;
3.5. etikai kódex: az elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták, illetve az etikai és egyeztető eljárások főbb szabályainak gyűjteménye;
3.6. etikai eljárás: a Kódex céljainak elérése, illetve a Kódexben foglalt erkölcsi normák betartatása érdekében lefolytatott eljárás, indokolt esetben és a szükséges költségfedezet rendelkezésre állása esetén külső szakértő(k) bevonásával;
3.7. egyeztető eljárás: a Szövetség, a Szövetség és valamely tagegyesülete, illetve a tagegyesületek egymás közötti etikai jellegű vitái megszűntetése érdekében lefolytatott, közös megegyezésre és írásbeli megállapodásra irányuló eljárás, indokolt esetben és a szükséges költségfedezet rendelkezésre állása esetén külső szakértő(k) bevonásával;
3.8. etikai vétség: kizárólag olyan, a Szövetség és tagegyesületei tevékenységével, illetve a Kódexben foglalt erkölcsi normák megsértésével összefüggésbe hozható szándékos, vagy gondatlan cselekmény, magatartás, viselkedés, véleménynyilvánítás, mulasztás, amely nem tartozik büntető-, közigazgatási, szabálysértési, vagy polgári eljárás körébe.

4. Erkölcsi normák

4.1. A tagegyesületek a Szövetség alkotóelemei, azonos jogállásúak, ennek megfelelően tagjaikon, tisztségviselőiken, küldöttjeiken, illetve irányító szerveiken keresztül
a) kötelezettség-szerűen betartják a jogszabályokat, elfogadják és érvényesítik a Kódex erkölcsi normáit,
b) elfogadják és képviselik a Szövetség irányító szerveinek a döntéseit, a szabályzatokat, azoknak érvényt szereznek, akkor is, ha azokkal a döntés előtt nem értettek egyet,
c) betartják a Szövetséggel és az egymással kötött megállapodásokat, akkor is, ha az nem jár kifejezett előnyökkel,
d) gondoskodnak a színvonalas, demokratikus egyesületi életről, az egyesületi fórumok legitim működtetéséről,
e) folyamatosan tájékoztatják a Szövetséget és egymást mindazokban a kérdésekben, amelyek elősegíthetik a működést, a horgászat feltételeinek javulását,
f) segítik egymás működését tapasztalataik átadásával, baráti, sporttársi együttműködésre törekedve,
g) a Szövetség belső rendelkezéseiről, a horgászmozgalom valamennyi fontos kérdéséről a valóságnak megfelelően tájékoztatják tagságukat,
h) gondoskodnak a szabályok ellen vétők felelősségének saját hatáskörben történő megállapításáról,
i) törekednek elvi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére, vitás esetben döntést javasolnak az arra hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek,
j) a rájuk bízott, közösségi használatra szolgáló szövetségi, vagy tagegyesületi vagyontárgyat rendeltetés-szerűen veszik igénybe, más jogosultak használati lehetőségeit nem korlátozzák.
4.2. A Szövetség önkormányzati szerveinek és szakmai testületeinek tagja a tőle elvárható, magas szintű, etikus magatartással példát mutat a horgászmozgalom más résztvevői részére, ennek során
a) a vállalt tisztségéből adódó kötelezettségeit maradéktalanul, a tőle elvárható legjobb tudással, gondossággal teljesíti, lelkiismeretesen, szakszerűen, a kölcsönös együttműködés szellemében, jóhiszeműen jár el, nem él vissza tisztségével,
b) a határozatok előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában kezdeményezően, tevékenyen részt vesz, a döntéskor kifejtheti külön véleményét, utána viszont képviseli a meghozott döntést,
c) tőle elvárhatóan fellép a Szövetség működését zavaró magatartással, a normák megsértőivel szemben,
d) tisztségéből adódóan úgy képviseli a Szövetséget, hogy erősíti annak tekintélyét, elismertségét, érdekeit,
e) az arra illetékes fórumokon csak hatáskörében és illetékességében jár el, így nyilvánít véleményt a Szövetségről, kritikai észrevételei előre-mutatók,
f) eleget tesz a Szövetség működéséhez szükséges együttműködési kötelezettségének, teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit,
g) betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot,
h) tisztségét nem használhatja anyagi, vagy más előny megszerzésére,
i) betartja a Szövetség működéséhez fűződő összeférhetetlenségi, üzleti titoktartási és adatkezelési szabályokat, kerüli a jól értesültség látszatát.
j) tartózkodik az olyan cselekedettől, hogy a rábízott, közösségi használatra szolgáló szövetségi vagyontárgyat rendeltetésellenesen, kizárólagos saját célra vesz igénybe, más jogosultak használati lehetőségeit korlátozza.
4.3. A Szövetség halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre érvényes területi jeggyel rendelkező személy, illetve a Kódex hatálya alá tartozó egyéb személy etikai vétséget követ el, ha
a) a valóságnak nem megfelelő nyilatkozattal, alaptalan információ tényként történő közlésével, nyilvánosságra hozatalával vagy más módon, olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas
a Szövetség, a Szövetség valamely szerve, tagegyesülete, vagy vele együttműködő harmadik személy személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértésére,
b) megtévesztő, hírnévrontó, vagy olyan propaganda, reklámtevékenységet folytat, amely a Szövetséget, valamely szervét, tagszervezetét nem a valóságnak megfelelően mutatja be, másokat hamis információk átadásával, hiányos tájékoztatással megtéveszt,
c) másokkal kapcsolatosan alaptalanul a sporthorgászattal vagy a Szövetség, valamely szerve, tagegyesülete működésével kapcsolatosan etikai- vagy fegyelmi vétség, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utaló tényt állít, híresztel, vagy erre utaló magatartást tanúsít.
4.4. A Szövetség biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, ugyanakkor fellép saját és mások becsületének és jó hírnevének, az egyének és közösségek méltóságának a védelme érdekében.

5. Az etikai vétségért való felelősség

Az etikai vétség miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, és az a Kódex 3.8. pontban meghatározottak szerint minősíthető. Az etikai vétséget elköveti az is, aki az etikai vétség elkövetésére mást rábír (felbujtó), illetve aki másnak az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt (segítő).

6. A felelősséget kizáró okok

Az etikai vétség miatt nem vonható felelősségre,
6.1. aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be,
6.2. aki a cselekményét tévedésben, vagy önhibáján kívüli nem beszámítható állapotában követte el,
6.3. akinek az etikai vétség elkövetésekor, a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása cselekedetének következményeiről,
6.4. aki cselekményét téves feltevésben követte el, úgy, hogy alapos oka volt arra, hogy cselekményét nem etikai vétségként értékelje,
6.5. nem indítható etikai eljárás, nem alkalmazható etikai intézkedés, ha az elkövető Szövetséghez fűződő jogviszonya megszűnt,
6.6. aki a 7. alcím szerinti elévülés intézményével érintett.

7. Az etikai vétség elévülése

7.1. Az etikai vétségek az elkövetés tényének a Bizottság elnöke tudomására jutásától számított harminc napon túl elévülnek, ezt követően etikai eljárás lefolytatásának helye nincs.
7.2. A cselekmény elkövetésétől számított egy éven túl nincs helye etikai eljárásnak.
7.3. Etikai eljárás lefolytatásának, illetve befejezésének nincs helye, ha a cselekményt elkövető személy a cselekmény elkövetésétől az eljárás lezárásáig tartó időszakban elhalálozik.
7.4. Az etikai eljárás megindítása az elévülési időt félbeszakítja.

8. A felelősségre vonás mellőzése

8.1. A Bizottság a felelősségre vonást mellőzheti, ha az etikai vétség a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire tekintettel annyira csekély, hogy intézkedés alkalmazása szükségtelen.
8.2. Amennyiben a Bizottság elé tárt ügyről megállapítást nyer, hogy az nem etikai vétség, de más eljárás lefolytatásának van helye, akkor a Bizottság az ügy iratanyagait, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szövetségi szervnek soron kívül (legfeljebb 15 napon belül) átteszi.

9. Etikai intézkedések

9.1. A Kódex 3.8. pontban meghatározott, és a 4. pontban részletezett etikai vétséget elkövetővel szemben alkalmazható intézkedések:
a) etikai vétség tényének megállapítása,
b) a Szövetség tagegyesülete esetén:
ba) figyelmeztetés alkalmazása a Bizottság hatáskörében, vagy
bb) kizárási eljárás kezdeményezése a Szövetség Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) felé,
c) a Szövetség tagegyesületének tisztségviselője, küldötte esetén: ca) figyelmeztetés alkalmazása a Bizottság hatáskörében,
cb) további eljárás kezdeményezése az érintett tagegyesületnél.
d) a Szövetség önkormányzati szerveinek, illetve szakmai testületeinek (szakbizottság, eseti bizottság) tagjai esetén:
da) figyelmeztetés alkalmazása a Bizottság hatáskörében, vagy db) visszahívás kezdeményezése az Elnökség felé.
e) A Szövetség halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre érvényes területi jeggyel rendelkező személy esetén:
ea) figyelmeztetés alkalmazása a Bizottság hatáskörében,
eb) eltiltás kezdeményezése a Szövetség halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre érvényes területi jegy váltásától az Elnökség felé. Az eltiltás idejét a Bizottság javasolja és az Elnökség állapítja meg.
9.2. Az etikai vétség elkövetésének ténye, valamint az alkalmazott etikai intézkedés nyilvánosságra hozható.

10. A Bizottság hatásköre és illetékessége

10.1. Etikai eljárás kezdeményezése esetén az etikai eljárás lefolytatására és döntéshozatalra a Bizottság jogosult.
10.2. A Szövetség, a Szövetség és valamely tagegyesülete, illetve a tagegyesületek egymás közötti etikai jellegű vitái megszűntetése érdekében lefolytatott, közös megegyezésre és írásbeli megállapodásra irányuló mediáció, illetve eljárás – mint egyeztető eljárás – megindítására, lefolytatására és döntéshozatalra a Bizottság jogosult.
10.3. A Bizottság illetékes mind a belföldön, mind a külföldön elkövetett etikai vétségek tekintetében.
10.4. Az Ügyintéző Szervezet – halvédelmi bírság kiszabására, illetve a vétkes horgász eltiltására irányuló közigazgatási eljárás alapján meghozott – területi jegy váltásától való eltiltásra vonatkozó döntésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás lefolytatására, másodfokú döntés meghozatalára a Bizottság jogosult.

11. Az etikai és egyeztető eljárások céljai és alapelvei

11.1. Az etikai eljárás célja – az alábbi alapelvek messzemenő figyelembevételével – annak tisztázása, hogy történt-e etikai vétség, és ha igen, akkor annak ki az elkövetője és milyen etikai intézkedést indokolt alkalmazni.
11.2. Az egyeztető eljárás célja a Szövetség Alapszabály, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) szerinti rendeltetésszerű működésének fenntartása vagy szükség szerinti helyreállítása érdekében az esetlegesen kialakuló zavarkeltő belső ellentétek, viták, kapcsolati zavarok mielőbbi békés, peren kívüli megszüntetése, az érdekeltek között az együttműködési készség helyreállítása, az etikai okból indult vita rendezése céljából békéltető megállapodás és egyezség létrehozása a felek között.
Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén az eset és tanulságai elemzésével bizottsági javaslat kerül kidolgozásra annak érdekében, hogy hasonló tárgyú viták a jövőben elkerülhetőek legyenek.
11.3. Az eljárásokat jogszerűen, szakszerűen, tisztességesen, a lehető legegyszerűbben, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell lefolytatni.
11.4. Az etikai és egyeztető ügyben eljárók csak a jogszabályoknak és a Kódexnek vannak alárendelve, a megállapított tényeket veszik figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően, szabadon mérlegelve értékelnek, döntéseiket a bizonyított tényekre alapozzák, a nem bizonyított feltételezést nem értékelhetik az eljárás alá vont terhére.
11.5. Eljárásuk során az etikai- és egyeztető ügyeket intézők nem utasíthatók, döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre.
11.6. Az eljárás alá vont nem tekinthető etikai vétség elkövetőjének addig, amíg az etikai eljárásban hozott elmarasztaló határozat véglegessé nem vált.
11.7. Az etikai intézkedés meghozatalakor figyelembe kell venni az ügy egyedi sajátosságait, az enyhítő és súlyosbító tényezőket, a kifogásolt magatartás esetleges ismétlődését, az okozott következmény anyagi és erkölcsi jelentőségét, és méltányosan kell dönteni.
11.8. Az eljárás alá vont nem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő nyilatkozatot tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
11.9. Az eljárás során gondoskodni kell az üzleti-, gazdasági-, magántitok megőrzéséről, az adatkezelési rendelkezések betartásáról, a személyiségi jogok tiszteletben tartásáról.
11.10. Az eljárás alá vont személy nyilatkozatokat, észrevételeket tehet, az eljárás irataiba szükség szerint betekinthet, azokról másolatot kérhet, az ügyben résztvevőkhöz kérdéseket intézhet, felvilágosítást kérhet, a bizonyítékokat megismerheti, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő. Eljárási cselekményeknél jelen lehet, képviselőt vagy védőt vehet igénybe, élhet a Kódexben meghatározott jogorvoslati jogával.
11.11. Az eljárások költségeit a Szövetség viseli, kivéve azokat a költségeket, amely az eljárásban érintett bármely személy felróható magatartása következtében keletkeztek, valamint az eljárás alá volt személy által igénybe vett szolgáltatásokét.

12. Összeférhetetlenség

12.1. Etikai és egyeztető eljárásban nem járhat el, és a Bizottság tagjaként nem vehet részt, aki az ügyben érintett személy, így
a) az eljárás alá vont személy,
b) az eljárás alá vont, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § 2. pont szerinti hozzátartozója,
c) az ügy kezdeményezője, az ügyben tanú, szakkérdésben állásfoglalásra felkért személy,
d) az ügyben érintett tagegyesület tagja, tisztségviselője, tisztségviselőjének Ptk. szerinti hozzátartozója,
e) személyi-, vagyoni érdekeltség, vagy egyéb ok miatt elfogult, az eljárás alá vont személlyel vagy szervezettel munkaviszonyban, üzleti kapcsolatban, más szerződéses kapcsolatban áll vagy a cselekmény idején állt,
f) akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható,
g) az (a)-(f) pontokban felsoroltak képviselője.
12.2. Az összeférhetetlenségi okot az érintett személy köteles haladéktalanul bejelenteni a Bizottság elnökének, ezt követően a további eljárásban nem vehet részt.
12.3. A Bizottság elnöke a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi okot a Bizottságnak köteles bejelenteni, egyúttal a Bizottság dönt az ügyben tartott ülés levezető elnökének személyéről.
12.4. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet, a kizárási okkal érintett személy azt követően, hogy a bejelentés tudomására jutott, a döntésig az eljárásban nem vehet részt.

13. Az etikai és egyeztető eljárások általános szabályai

13.1. Több etikai vétség egy eljárás keretén belül is elbírálható.
13.2. A Bizottság állásfoglalását eljárás megindításától függetlenül kérheti tagegyesület, tagegyesület tagja, a Szövetség önkormányzati szerveinek vagy szakmai testületeinek tagja. Ebben az esetben a Bizottság véleményt, ajánlást alakít ki, segítséget nyújt adott kérdés megoldásához.
13.3. A Bizottság nem dönt vagyoni követelés tárgyában, jog vagy kötelezettség fennállásáról, megállapításáról, de állásfoglalásával segítheti a feleket vitás kérdéseik megoldásában.
13.4. A Bizottság tevékenységéről a Bizottság elnöke évente beszámol a Szövetség Küldöttgyűlésének.
13.5. A Szövetség életében jelentős visszhangot kiváltó etikai viták egyeztető eljárásainak eredményéről és tapasztalatairól a Bizottság elnöke – saját mérlegelése alapján – a tárgyév során is tájékoztatást adhat a Szövetség médiumaiban.
13.6. A Bizottság ügykezelési, iratkezelési feladatait a Szövetség Ügyintéző Szervezete látja el.
13.7. A vizsgálat keretében zajló meghallgatás(ok)ról hangfelvétel készül, melyet a Szövetség iratmegőrzésre vonatkozó előírásaira tekintettel kell megőrizni.

14. Az etikai és egyeztető eljárás megindítása

14.1. A Bizottság etikai, egyeztető eljárást hivatalból nem indít.
14.2. Etikai eljárást kezdeményezhet a Szövetség bármely tagegyesülete, tagegyesület vezető tisztségviselője, tagegyesület tisztségviselője, a Szövetség önkormányzati szerveinek vagy szakmai testületeinek tagja.
14.3. Egyeztető eljárást kezdeményezhet a Kódex hatálya alá tartozó bármely érintett fél.
14.4. Az etikai eljárás a Szövetséghez benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető, amely tartalmazza az érintettek azonosításához elengedhetetlen adatokat, elérhetőségeket, az ügy megítéléséhez szükséges lényeges információ(ka)t, a Kódex azon rendelkezésének megjelölését, mely alapján az etikai vétség feltételezhető, a kifogásolt cselekmény leírását és az azt igazoló bizonyítéko(ka)t eredetük megjelölésével.
14.5. Az egyeztető eljárás a Szövetséghez benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhető, melynek tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, az érintettek azonosításához elengedhetetlen adatait, elérhetőségeit, a vita keletkezésének időpontját, lényegét, időtartamát és azt, hogy a felek megkísérelték-e rendezni nézeteltérésüket.
14.6. A Bizottság elnöke a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt annak befogadásáról, az etikai, illetve egyeztető eljárás elrendeléséről vagy visszautasításáról, ennek keretében:
a) hiánypótlásra kéri fel a bejelentőt, ha megítélése szerint az irat tartalma nem felel meg az eljárás elrendelése követelményeinek;
b) átteszi az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szervnek, ha a Bizottság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg;
c) nem rendeli el az eljárást, az ügyet a Bizottság elé terjeszti, és erről értesíti a bejelentőt, ha
ca) az etikai eljárás megindításának Kódexben meghatározott feltétele hiányzik, vagy
cb) az ugyanazon esetre irányuló kérelmet a Bizottság már elbírálta, és a kérelem érdemi tartalma, valamint az irányadó szabályozás nem változott, vagy
cc) a bejelentett etikai vétség elévült;
d) elrendelheti az eljárást határidőtől függetlenül általános jelentőségű ügyben, de ebben az esetben szankció nem kerül megállapításra.

15. Az etikai eljárás lefolytatása

15.1. A Bizottság elnöke
a) elrendeli az eljárást, ha a bejelentés megfelel a Kódex vonatkozó előírásainak, minden lényeges adatot tartalmaz,
b) az ügyintéző szervezeten keresztül intézkedik az érintettek értesítéséről, akiket felkér nyilatkozattételre, azzal, hogy válasziratuk hiánya nem gátolja az eljárást, szóban is nyilatkozhatnak,
c) a Bizottság tagjai közül legalább két vizsgálóbiztost jelöl ki, vizsgálóbiztos lehet a Bizottság elnöke is.
15.2. A vizsgálóbiztosok a Szövetség nevében eljárva, megbízólevelük keretei között vizsgálatot folytatnak le, amelynek során
a) megállapítják a tényállást, állásfoglalásokat-, adatokat- és bizonyítékokat szereznek be, ennek érdekében,
b) kötelesek meghallgatni a feleket, az eljárás alá vontat, vagy tagszervezet esetében annak képviselőjét, akit figyelmeztetni kell arra, hogy nem kötelezhető önmagára terhelő nyilatkozatra, vagy hogy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson, valamint arra is, hogy nyilatkozata, bizonyítékként felhasználható,
c) az eljárást kezdeményezőtől további adatokat, információkat kérhetnek,
d) helyszínt, iratotokat, tárgyakat birtokosának engedélyével megtekinthetnek,
e) az ügyben érdemi adatokkal rendelkezőket tanúként, illetve szakértelemmel rendelkező személyeket meghallgathatnak.
15.3. Ha az etikai eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a magatartása az eljárás lefolytatását nem akadályozza, azonban lemond a védekezésnek erről a lehetőségéről.
15.4. A meghallgatásokról a hangfelvétel(ek) alapján a vizsgálóbiztosok jegyzőkönyvet készítenek, amely tartalmazza az ügy azonosító adatait, a meghallgatás helyét és idejét, a meghallgatott személy nyilatkozatait, a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat, valamint a vizsgálóbiztosok és a meghallgatott(ak) aláírását.
15.5. Ha a szükséges állásfoglalás, a kölcsönös egyetértés kialakítása ezt indokolja, megoldható az érintett felek együttes meghallgatása, véleményeik ütköztetése, kölcsönös kifejtése, ennek során a résztvevőknek különös figyelemmel kell lennie az etikus magatartási követelményekre.
15.6. Indokolt esetben a Bizottság előzetes egyetértésével a meghallgatások a Bizottság ülésén is megtörténhetnek.
15.7. A vizsgálóbiztosok eljárásuk befejezése után – 30 napon belül, mely határidőt a Bizottság elnöke egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthat – a lefolytatott eljárásról az esetleges meghallgatások hangfelvételét is felhasználva összefoglaló jelentést készítenek és küldenek meg a Bizottság elnökének.
15.8. A Bizottság elnöke a jelentés kézhezvételéttől számított 15 napon belül (mely határidőt a Bizottság elnöke egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja) az írásos anyag megküldésével tájékoztatja a Bizottságot és szükség szerint:
a) intézkedik a hiányok pótlásáról, a bizonyítás kiegészítéséről,
b) az írásos anyag megküldésével összehívja a Bizottság ülését úgy, hogy azt az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják,
c) indokolt esetben meghívja az ügyben érintetteket,
d) meghívása alapján tanácskozási joggal biztosíthatja más érdekeltek részvételét.
15.9. A Bizottság ülését annak elnöke, akadályoztatása esetén a Bizottság által megválasztott tag- ja vezeti, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele – köztük a vizsgálóbiztosok – jelen vannak.
15.10. Az ülés megtartását, az ügy érdemi elbírálását nem akadályozza a szabályszerűen értesített és meghívott személy távolléte.
15.11. A vizsgálóbiztos ismerteti az ügyet, indokolt esetben meghallgathatók az érdekelt felek, tanúk, ha kell szakértelemmel rendelkező személyek, a tényállás tisztázása érdekében kérdések tehetők fel.
15.12. A Bizottság ülése nem nyilvános.
15.13. A Bizottság ülésén elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az eljárás alá vont nevét, az ügy megnevezését, tárgyát, az ügy számát, az ülés helyét és idejét, a jelenlévők nevét, az eljárásban elfoglalt helyzetét, a lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, a Bizottság elnökének, a jegyzőkönyv-vezetőjének és jegyzőkönyv-hitelesítőjének aláírását.

16. Döntéshozatal etikai eljárásban

16.1. Etikai eljárásban a döntést határozat formájában a Bizottság zárt ülésen hozza meg, a döntés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik meg, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
16.2. Az etikai bizottság határozata rendelkező részből és indokolásból áll.
A határozat rendelkező része tartalmazza az ügy és az eljárás alá vont azonosító adatait, a Bizottság döntését, továbbá a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.
Az indokolás tartalmazza a döntés alapjául szolgáló megállapított tényeket és körülményeket, a felajánlott, de mellőzött bizonyítást, az eljáró szervezet hatáskörét és illetékességét megállapító rendelkezéseket, a döntéshozatal helyét és idejét.
16.3. A Bizottság megerősíti a Bizottság elnökének döntését, ha az eljárás elrendelésének akadályát állapítja meg.
16.4. A Bizottság érdemi határozatot hoz, ha megállapítja etikai vétség elkövetését és elkövetőjének felelősségét.
16.5. A megállapított etikai vétség súlyától, jellegétől függően az alkalmazott etikai intézkedés azonnal végrehajthatónak minősíthető.
16.6. A Bizottság az eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az etikai eljárás megindítását követően jutott a Bizottság tudomására,
b) a kérelmező a Bizottság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,
c) az etikai eljárás okafogyottá vált,
d) az eljárás alá vontnak megszűnt a Szövetséghez fűződő jogviszonya,
e) a cselekmény nem etikai vétség, vagy nem az elkövető követte el,
f) a rendelkezésre álló adatokból az etikai vétség elkövetése nem volt bizonyítható,
g) az eljárás akadályát képező ok az etikai eljárás megindításakor már fennállt, vagy az eljárás megindítását követően jött létre.
h) a Bizottság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor,
i) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és a kérelmező a Bizottságnak az etikai eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
16.7. A Bizottság felfüggeszti az etikai eljárást, az eljárás alá vont személy és a bejelentő értesítésével, ha
a) az etikai vétség elbírálását más hatóság vagy szervezet előtt folyamatban lévő – különösen büntető, szabálysértési – eljárás eredménye befolyásolja,
b) az eljárás alá vont tartósan ismeretlen helyen, külföldön tartózkodik, hosszan tartó betegségben szenved, vagy egyéb alapos okon alapuló akadályoztatása esetén. Az eljárás felfüggesztésének az a rendeltetése, hogy elősegítse a Bizottságot a tényállás tisztázása tekintetében.
16.8. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
16.9. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, az eljárást haladéktalanul folytatni kell. Az eljárásban részt vevő személyeknek a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnéséről késedelem nélkül tájékoztatni kell a Bizottságot.

17. A határozat módosítása, visszavonása, kijavítása

17.1. A Bizottság a döntését módosítja vagy visszavonja, amennyiben a döntés jogszabályt, Alapszabályt, SzMSz-t, vagy a Kódex rendelkezéseit sérti.
17.2. A Bizottság a döntését – kérelemre vagy saját észlelése alapján – saját hatáskörben kijavíthatja. Kijavítható a hiba az ügy érdemét nem érintő név-, szám- vagy más elírás esetén.
17.3. Kiegészíthető a határozat előírt tartalmi elem hiányakor, vagy ha az ügy érdemi döntéséből lényeges elem hiányzik.
17.4. A kijavítás, módosítás vagy kiegészítés teljesíthető az újabb határozat és a hatályban maradt eredeti határozatrész egységes szerkezetbe foglalt kiadásával és az eredeti határozat visszavonásával.

18. Az egyeztető eljárás lefolytatása

18.1. A Bizottság elnöke a hozzá beérkezett írásbeli kérelmet – annak befogadását követő 8 napon belül – megküldi a kérelmezett félnek és felkéri, hogy arra további 8 napon belül terjesszen elő a Bizottsághoz írásbeli ellenkérelmet, amit egyúttal küldjön meg közvetlenül a kérelmezőnek is.
18.2. Az ellenkérelem beérkezte után, illetve az annak előterjesztésére megadott 8 nap elteltével a Bizottság döntése szerint a Bizottság egyeztető ülés tart, amire meghívja az érintett feleket.
18.3. Az egyeztető ülést a Szövetség székházában, a Szövetség rendes működési időtartamában kell megtartani.
18.4. Az egyeztető ülést a Bizottság legalább 3 tagja – köztük a Bizottság elnöke – részvételével kell lefolytatni.
18.5. Az egyeztető ülésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni.

19. Az egyeztető eljárás lezárása

19.1. Az egyeztető ülésen jelen lévő felek között a Bizottság megkísérli az egyezség létrehozását. Az egyezséget írásba kell foglalni, melyet a feleknek alá kell írnia.
19.2. Egyezség létrehozásának sikertelensége esetén a Bizottság zárt tanácskozáson, többségi szavazattal dönt, és álláspontját az ülést követő 15 napon belül írásba foglalja és megküldi a feleknek.

20. A fellebbviteli eljárás

20.1. Az Ügyintéző Szervezet által – halvédelmi bírság kiszabására, illetve a vétkes horgász eltiltására irányuló közigazgatási eljárás alapján – meghozott, a területi jegy váltásától való eltiltásra vonatkozó döntés kapcsán, az eltiltott személy kérelmére a Bizottság fellebbviteli eljárást folytat le az Ügyintéző Szervezet döntése és a kérelem alapján.
20.2. Fellebbviteli eljárásban a döntést határozat formájában a Bizottság zárt ülésen vagy ülés megtartása nélkül elektronikusan, írásban hozza meg, a döntés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
20.3. A Bizottság határozata rendelkező részből és indokolásból áll. A határozat rendelkező része tartalmazza az ügy és a kérelmező azonosító adatait, a Bizottság döntését, továbbá a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az indokolás tartalmazza a döntés alapjául szolgáló megállapított tényeket és körülményeket, az eljáró szervezet hatáskörét és illetékességét megállapító rendelkezéseket, a döntéshozatal helyét és idejét.
20.4. A Bizottság döntésével:
a) az Ügyintéző Szervezet döntését helybenhagyja, vagy
b) az Ügyintéző Szervezet döntését az eltiltás mértékére tekintettel enyhíti vagy szigorítja, vagy
c) az Ügyintéző Szervezet döntését hatályon kívül helyezi, vagy
d) az Ügyintéző Szervezet döntését hatályon kívül helyezi és az Ügyintéző Szervezetet új eljárásra kötelezi.

21. Jogorvoslat

21.1. Az etikai eljárás alá vont, illetve az etikai eljárást kezdeményező a Bizottság döntésével szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – az Elnökséghez intézett és a Szövetség Ügyintéző Szervezetéhez beadott írásbeli fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a soron következő Elnökségi ülés bírálja el.
21.2. A Bizottság döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták.
21.3. Az az etikai eljárás alá vont, illetve az etikai eljárást kezdeményező egyesület, vagy tisztségviselő amely, aki a Szövetség Alapszabálya szerint a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az Elnökség döntésével szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – a Küldöttgyűléshez intézett és a Szövetség Ügyintéző Szervezetéhez beadott írásbeli fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a soron következő Küldöttgyűlés bírálja el.
21.4. A Küldöttgyűlés fellebbezés alapján hozott döntésével szemben a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján van helye jogorvoslatnak.

22. A határidők számítása

22.1. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap).
22.2. Az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
22.3. A postai úton feladott küldemények előterjesztési ideje a postára adás napja.
22.4. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
22.5. Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap. Folytató- lagosan elkövetett etikai vétség esetén az elkövetési magatartás utolsó (befejező) napjától kell az elévülés határidejét számítani.
22.6. Az etikai eljárás megindítása az elévülési időt megszakítja.
22.7. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül. A kérelmet legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt.
22.8. A határidőt a Bizottság elnöke indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meg- hosszabbíthatja, az eljárás megindítására vonatkozó határidők kivételével.
22.9. A határidőbe nem számít bele
a) a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
b) az eljárás felfüggesztésének időtartama.

23. Záró rendelkezések

A Kódexet a Szövetség Küldöttgyűlése K.8/2026.(05.09.) sz. határozatával 2026. május 9. napján módosította és jelen egységes szerkezetben fogadta el. Jelenlegi a Kódex 3. kiadása, mely 2026. május 9. napján lép hatályba, egyúttal a Kódex korábbi kiadása hatályát veszti.
Alulírott Dr. Molnár Pál elnök a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján aláírásommal igazolom, hogy a Szövetség Etikai és Egyeztető Kódexe jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a kódex-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Molnár Pál
elnök