2007-ig érvényben volt az Országos Vízügyi Hivatal, egy 1985-ös rendelete, mely kimondta, hogy közterületről megközelíthető víziállás, csak korlátozottan magánhasználatú lehet. A jogszabály nem mondta ki, de ebből következett, hogy a tulajdonos távollétében, bárki használhatta. 2007-ben az Alkotmánybíróság is vizsgálta ezt a "tulajdon kizárólagos használatát korlátozó" rendeletet, majd 2007 őszén az OVH rendeletet, az Országgyűlés a 2007. évi 82.-ik deregulációs törvényével (sok más jogszabállyal együtt) hatályon kívül helyezte.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke kimondja, hogy "A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni". Uniós jogharmonizáció okán, ez itthon is érvényes és vonatkozik ez a tulajdonos kizárólagos használatának jogára is. Ma nincs olyan jogszabály, ami idegen horgásznak jogot adna más stégének használatára.

A stégügyben illetékes Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tiltja a víziállások lezárását, azonban ezt nem a közösségi használat érdekében teszi, hanem azért, hogy a szolgálatot teljesítő szervek (mentők, rendőrség, tűzoltók, vízügy, halőri szolgálat) megközelíthessék a vizet.

A jogi értelmezés szerint tehát a stég, mint közterületen lévő magántulajdonú ingóság, ugyanúgy nem használható idegenek által, mint pl. egy parkolóban álló autó. Ennek ellenére kívánatos lenne, hogy minél több stégtulajdonos a vándorhorgászok rendelkezésére bocsátsa nem használt stégét akár ingyen, akár bérleti díjért, vagy kisebb karbantartási munkák fejében. A közösségi médiában számos hasonló kezdeményezés látott napvilágot. Ahhoz, hogy még több ilyen példa legyen, a horgászok hozzáállásán (szemetelés, rongálás) is változtatni kellene.