Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Október >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  9101112131415
16171819202122
     

HalpusztulásTisztelt Horgásztársak!

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Elnöksége folyamatosan és rendszeresen foglalkozik az RSD-nek és mellékvizeinek mindenkori vízminőségi gondjaival. A tárgykörben készült egy rövid összefoglaló anyag, melyet Dr. Molnár Pál elnök úr megbízásából közzéteszünk szíves tájékoztatásukra.

Ráckeve, 2017. április 10.

Horgászüdvözlettel:

Tóth István
ügyvezető igazgató


Rövid összefoglaló RSD vízminőségi és egyéb ökológiai problémáiról

A Ráckevei Duna-ág 57,3 km hosszú, alsó végén a Tassi zsilippel, a felső végén a Kvassay zsilippel lezárt szabályozható vízszintű vízfolyás. A víztömeg üzemszerű vízpótlás esetén nyári időszakban 1,5-2,5 hét alatt, télen 3-5 hét alatt cserélődik ki a Duna-ág vize.

R/S/D besorolása:
A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv Duna részvízgyűjtőre vonatkozó felülvizsgálati dokumentációjának 1-1 melléklete szerint a Ráckevei-Soroksári- Duna-ág erősen módosított
- 15 –állóvíz jellegű, típus kódja 5. A típus kód hidrológiai jellemzői alapján állandó vízborítottságú tározó, rekreációs, természetvédelmi és horgászati célú hasznosítással.

A R/S/D igénybevételének egyik jellemző módja a horgászati célú hasznosítás, ezért vonatkozik a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről kiadott 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet és ennek 4. számú melléklete. Ennek I. számú táblázatában a jellemző halfaj alapján meghatározott víztípusra vonatkozó határértékek találhatók. Az R/S/D a dévéres víztípusba sorolható, a vízminőségi adatok értékelésénél ezen, jellemző halfaj alapján meghatározott víztípusra vonatkozó határértékek vonatkoznak.

Vizének hasznosítása: többek között az öntöző és ipari vízigények kielégítését, hajózási, vízi sport, horgászati, üdülési, haltenyésztési, belvíz-elvezetési célokat szolgál, valamint befogadója a vízgyűjtő csapadék- és szennyvízének is.

Milyen környezetvédelmi problémákkal kell megküzdenünk a Ráckevei Duna ágon nap, mint nap?

  • A ráckevei Duna-ágat közvetlenül terhelő szennyvízkibocsátó objektum közül legjelentősebb a Fővárosi csatornázás Művek Délpesti Szennyvíztisztító telepe napi 80.000 m3 tisztított szennyvízével. Az RSD vízminőségére a tápanyagterhelés szempontjából a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése döntő hatással van. Annak ellenére, hogy a vonatkozó kibocsátási határértékeket a szennyvíztisztító betartja a Duna-ág az év jelentős részében azonban állóvízként funkcionál, nem pedig folyóként, amire a Szennyvíztelep határértékei vonatkoznak! A szennyvíztisztító elfolyó vízével jelentős mennyiségű foszfor és nitrogén jut folyamatosan a Duna-ágba. A vízbe jutott foszfor minden kg-ja 100 kg tömegű alga szaporodásához vezet!
  • A RSD vízminőségét a Délpesti Szennyvíztisztítón kívül az RSD-be illetve mellékvizeibe vezetett szennyvíztisztítók tisztított szennyvize is rontja. (Üllő, Dunaharaszti, Alsónémedi, Kiskunlacháza).

    Következményei:
  • A vízi növények, pl. egyes hínárfajok (átokhínár) túlszaporodása következtében, alacsony vízállás idején, szélcsendes időben, a reggeli órákra oxigénhiányos állapotok alakulnak ki az apró állatállományt és azzal táplálkozó halállományt veszélyeztetve, elsősorban a kisebb áramlású mellékágakban és csatornákban halpusztulást okozva.
  • A tápanyagok hatására vízi növények és algák túlszaporodása majd elpusztulása folyamatos iszapképződéshez vezet!
  • Duna-ág feliszapolódása- lebontó folyamatok következtében meleg, nyári szélcsendes napokon, télen a jég alatt a mellékágakban, csatornákban oxigénhiányos állapot alakul ki élővilágot veszélyeztetve.
  • A RSD halállományának szaporodásának korlátja az ivóhelyeken jelentős mennyiségű iszap felhalmozódása, valamint jelentős mennyiségű élő lebegő, vagy elpusztult algafajok, melyek az ikrákra rakódva azt megfojtják.
  • A másik súlyos probléma a Ráckevei Soroksári Duna-ágba közvetlenül vagy közvetve beengedett tisztítatlanul kevert szociális és ipari szennyvíz. Csapadékos időjárás esetén az egyesített rendszerű csatornahálózattal rendelkező vízgyűjtőről, megfelelő méretű csapadékvíz tároló hiányában a csapadékkal kevert tisztítatlan szennyvíz a Duna-ágat terheli, legnagyobb mennyiségben a Délpesti telepet megkerülő Népjóléti árkon keresztül.

    Következményei:
  • A megnövekedett ammónia és szerves anyagok különböző bemosott ipari eredetű mérgező vegyi anyagok és olajok az elmúlt években többször okoztak lokális hal és egyéb apró állatok pusztulását a felső szakaszon. /Lásd. mellékelt fotók/
  • Rendszeres a halpusztulás és a kagylópusztulás. Minden év tavaszán több tonna haltetem kerül összegyűjtésre és elszállításra. 2016. év tavaszán 4030 kg elpusztult halat szedtünk össze, ugyanakkor ennek a többszöröse oszlott szét azokon a helyeken, ahol az összegyűjtés nem volt lehetséges (pl. nádasok).
  • A tisztítatlan kevert csapadék és szennyvízzel jelentős a szerves anyag és lebegőanyag-terhelés, nitrogén- és foszfát-bevitel, ami a vízi növények, algák túlszaporodásához, majd elpusztulva iszaplerakódáshoz vezet.

    Javasolt megoldások:

  • A Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú EU támogatásra számot tartó projekt elemek megvalósítása:

a.) A Délpesti Szennyvíztisztító elfolyó vízének átvezetése szükséges a Duna-folyamba, valamint a megfelelő befogadó képességű záportározó kiépítése.

b.) Amennyiben nem valósul meg a Délpesti Szennyvíztisztító és csapadékkal kevert szennyvíz átvezetése, nagyon fontos a záportározók, és ehhez kapcsolódó mechanikai tisztítás, homokfogóval és olajfogóval kiegészítve.

c.) Az RSD fő és mellékágain kiülepedett mederiszap kotrása és hasznosítása.

A Duna-folyam sodorvonalába való átvezetés nem megvalósulása esetén– akár a többi beavatkozás (iszapkotrás, parti sáv csatornázása) megvalósulása ellenére – sem várható jelentős vízminőség változás!

  • A Soroksári Rév vízmintavételi ponton egész évben folyamatos vízvizsgálat elvégzése.

A kedvezőtlen folyamatokat erősítő egyéb tényezők:

  • Az RSD alacsony vízszintje idején (200 cm alatti Vigadótéri Dunai vízszint) a vízutánpótlás nem megfelelő a Kvassay zsilipnél.

    Következményei:
    • A befolyó tisztítatlan szennyvizek nem megfelelő hígulása miatt kialakuló vízminőség romlása többször veszélyeztette a zooplankton és halállományt a főágban és a mellékágakban.
    • Halak, vízi és énekesmadarak és egyéb alacsonyrendű élő szervezetek szaporodása beszűkül.
    • Az úszólápok, melyek egyedülállóak Európa folyóiban, a víz hiányában jelentősen károsodnak.
    • Mindez az üdülési, horgászati és egyéb sportolási lehetőségeket negatívan befolyásolja.
    • 2016-17. év telén egyes mellékágakban és hókonyokban az alacsony vízszint miatt a halak a kialakuló tartós jégbe belefagytak.
  • A Duna-folyam magas vízállása (Vigadó tér 600 cm felett; árhullám a Dunán) esetén a Duna-ágba történő vízbetáplálás megszűnik, hiszen annak gravitációs vízbeeresztése ilyen esetben a Duna ágba nem biztosított, ilyen esetben sem hígulnak és keverednek megfelelően a bevezetett szennyvizek!
  • Rendkívüli vízszennyezések!
  • Az illegális partfeltöltések, a halak ivó és „lakóhelyeinek” nádasok, gyékényesek, úszólápok pusztítása, tovább rontja a Duna-ág és mellékvizeinek környezeti állapotát és a halak, madarak, kétéltűek szaporodásának feltételeit.
  • Az üdülők nehezen bomló szerves és szervetlen hulladékokkal terhelik a Ráckevei Dunát és vízrendszerét és azok partjait csökkentve ezzel az összes vízi élőlény életfeltételeit.
  • A Ráckevei Duna-ág és mellékvizeit több éves felmérésünk alapján átlagosan 1500 kárókatona (kormorán) negyed látogatja. A kárókatona állomány jelentős mennyiségű halat fogyaszt el, ami becsült számításunk szerint az őszi- téli- tavaszi időszakban (150 nap) meghaladja a 120.000 kg-ot, melynek halállományban okozott számított értéke 20-25 millió forint/év.

    Javasolt megoldások:

  • Alacsony vízszint esetén a folyamatos vízutánpótlás biztosítása /szivattyús betáplálás/a Kvassay Zsilipnél és ennek anyagi forrásának biztosítása!
  • A Tassi több funkciós vízleeresztő műtárgy megvalósítása.
  • A Kvassay zsilip szivattyúinak korszerűbbre cserélése.
  • Halpusztulások esetén felvetődik a gombaölők, rovarölők és gyomirtó szerek maradványértékek vizsgálata.
  • Hatósági munka (jogi és személyi állomány) megerősítése a partkárosítók, vízszennyezők, és a természeti értékek megfelelő ellenőrzésére és büntetésére.
  • A kárókatona kérdésben a terület több mint 90%-a lakott településnek minősül, ezért a fegyveres riasztás tiltott. Javasolt jelen helyzetben a madár általi okozott kárra központi kárenyhítési összeg elkülönítése.

RSD vízminőség szakaszai

Az RSD- t vízminőség szempontjából a hivatalos állásfoglalás három szakaszba sorolja.

I. szakasz

A Kvassay zsilipnél beérkező, - jelenleg jó minőségű- Nagy-dunai tápvíz után a vizet a Délpesti Szennyvíztisztító "tisztított" szennyvize minősíthetetlenül lerontja. A vizsgálatok alapján a szennyvíztisztító alatt a víz alacsony kis víz idején több komponens tekintetében túllépi a tűrhető határértéket az év nagy részében fürdésre és sportolásra is alkalmatlan.

II. szakasz

Szigethalom-Ráckeve és környezete. Vízminősége részben megfelelő, fürdésre nem minden mérési időpontban alkalmas. Ezen a szakaszon a bőséges szennyvízzel bevezetett tápanyagfelesleg hatására a fitoplankton szaporodása felgyorsul, ami a mellékágakban gyakran reggeli oxigén hiányhoz vezet.

III. szakasz

A Ráckeve-Makád szakaszon a vízminőség elfogadható, köszönhetően a Duna-ág természetes víztisztító adottságainak, öntisztító képességének (vízi-növényzet, nádasok, úszólápok, szél).

Vízminőségi eredmények 2016.

Tavasszal a megkezdődő halpusztulások és halak pikkelytasak gyulladásai és fekélyei miatt a RDHSZ vezetősége úgy döntött, hogy a halak vizsgálata mellett a RSD környéki szennyvíztisztítók kifolyó melletti és a befogadó víztestet bevizsgáltatja. Az akkreditált vízmintavételekre 2016.05. 24. került sor. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság eredményei és értékelésük az alábbi táblázatban találhatók.

RSD és mellékvizeinek vizsgálati eredményei 2016 év tavaszán

  Mintavétel helye     Határértékek MSZ 12749 szerint  
Vizsgálati komponensek RSD Délpesti szvt. alatt RSD Molnár-szigeti kiság
Gyáli patak DTCS Dunaha-raszti szvt. kifolyó alatt DTCS Alsóné- medi

II. osztály
tűrhető
III. osztály
szennyezett
IV. osztály
PH 7,12 7,25 7,06 7,03 7,51 6,5-8 kiváló
8,0- 8,5 jó
6-6,5 8,5-9 5,5-6 9-9,5
Ammónium-ion (mg/l) 8,15 0,54 0,44 >0,08 >0,08 0,5 1 2
Nitrit (mg/l) 3,35 0,33 0,46 0,15 0,17 0,03 0,1 0,3
Nitrát mg/l 32,5 36,8 19,4 48,5 13,6 5 10 25
Kémiai oxigénigény KOIp (mg/l) 17,7 5,36 8,4 5,56 3,91 8 15 20

Az eredményekből látható a nitrát a Délpest szennyvíztisztító alatt majdnem 4X határérték túllépést mutat, míg az ammónium-ion nyolcsorosa a tűrhető határértéknek. A nitrát tartalom a Dunaharaszti szvt. alatt 4,8X túllépést mutat.

RSD vizsgálati eredményei ősszel (2016.10.04.) a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont mérése szerint.

  Mintavétel helye      Határértékek MSZ 12749 szerint  
Vizsgálati komponensek RSD Kvassay zsilip RSD Molnár sziget RSD Dunaha-raszti MO híd RSD Sziget- halom RSD Rácke- ve RSD Tass
II. osztály
tűrhető
III. osztály
szennyezett
IV. osztály
PH 8,2 8,2 8,3 8,3 8,5 8,4 6,5-8 kiváló
8,0- 8,5 jó
6-6,5 8,5-9 5,5-6 9-9,5
Ammónium-ion (mg/l) 0,08 1,46 0,49 0,48 0,12 0,11 0,5 1 2,0
Nitrit (mg/l) 0,022 2.59 0.74 0,532 0,088 0,097 0,03 0,1 0,3
Nitrát mg/l 8 9,8 10,4 10,1 6 4,8 5 10 25
Kémiai oxigénigény KOIp (mg/l) 13 18 16 15 16 14 8 15 20

Az eredményekből látható, hogy ősszel az ammónium-ion és szerves anyagok mennyisége túllépi a kívánatos határértéket Délpesti Szennyvíztisztító alatt, a nitrit jelentősen túllépi Délpesti Szennyvíztisztító alatti három mintavételi hely esetében.

Ráckeve, 2017. április 6.

Összeállította: Kőszeghy Csaba
az RDHSZ Környezetvédelmi Bizottságának tagja

Tóth István s.k.
ügyvezető igazgató


Mellékletek: tárgybani fényképfelvételek.


 Halpusztulás

Duna-ág 46-52 fkm.
2015. július 27.-én a Duna-ág 46-52 fkm szakaszán halpusztulás, többségében 5-10 cm-es bodorka és karikakeszeg. Az adott szakasz vízfelületén zsír és olajszerű anyag volt.
(RDHSZ)
 

Halpusztulás

Duna-ág 46-52 fkm.
2015. július 27.-én a Duna-ág 46-52 fkm szakaszán halpusztulás, többségében 5-10 cm-es bodorka és karikakeszeg. Az adott szakasz vízfelületén zsír és olajszerű anyag volt.
(RDHSZ)

Népjóléti árok

Dél-pesti Szennyvíztisztító Népjóléti Árok
2016.04.06.
(RDHSZ)

Halpusztulás

Haltetemek: a Lernea károkozása a 2016. évi tartósan alacsony vízállás után
2016.05.17.
(RDHSZ)

Halpusztulás

Haltetemek: a Lernea károkozása a 2016. évi tartósan alacsony vízállás után
2016.05.17.
(RDHSZ)

Halpusztulás

Haltetemek: a Lernea károkozása a 2016. évi tartósan alacsony vízállás után
2016.05.17.
(RDHSZ)

Népjóléti árok

Dél-pesti Szennyvíztisztító Népjóléti Árok
2016.05.24.
(RDHSZ)

Népjóléti árok

Dél-pesti Szennyvíztisztító Népjóléti Árok
2016.06.04.
(RDHSZ)

Népjóléti árok

Dél-pesti Szennyvíztisztító Népjóléti Árok
2016.06.04.
(RDHSZ)

Népjóléti árok alatt

Dél-pesti Szennyvíztisztító Népjóléti Árok alatt
2016.06.04.
(RDHSZ)

 

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.