Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Hírlevél popup

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Gyakran Ismételt Kérdések

Az alábbi oldalon összegyűjtöttük és megválaszoltuk a Duna-ági horgászokat leginkább foglalkoztató kérdéseket:

Az RDHSZ-nek saját tenyésztésű pontyfajtája a Ráckevei Pikkelyes Ponty. Védett és nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés 2004. évben. A fajta kitűnő értékmérő tulajdonságokkal rendelkezik. A tógazdaságban jól nevelhető, a természetes vízbe telepítve gyorsan rááll a természetes táplálék /pl. kecskeköröm kagyló, stb./ fogyasztására. A horgon jól védekezik, sportos a fogása. Hús konzisztenciája ideális, nem zsíros. Több előnyös tulajdonsága miatt e fajta kiváló minősítést kapott a magyar pontyfajták teljesítményvizsgálata során. A fajta fenntartása, szaporítása az RDHSZ önként vállalt kötelezettsége.
A haltermelés fajlagos költség évente eltérő, illetve változó, a végtermék mennyiségétől és felhasznált költségféleségek hányadosaként határozható meg, melyet objektív, elsősorban ökológiai tényezők is nagyban befolyásolhatnak.

A haltermelési rendszerünk évtizedekkel ezelőtt kialakításra került, melynek fenntartása haltermelés nélkül is jelentős állandó, vagy fix költséggel járna.
A Szövetség haltermelési rendszere kiforrott teljes vertikumú. Technológiai és műszaki fejlesztések eredményeképpen 2016-2017 években a terven felüli eredmények születtek. Termelési költségünk nem nagyobb mintha idegen tógazdaságból vásárolnánk halakat. A Szövetség teljes termelési mutatószámait az önköltség-számítási szabályzat alapján számítjuk.

#

A keszegfélék nevelése és telepítése a rendelkezésünkre álló tógazdasági területen a pontyneveléstől venné el a területet. Kismértékben azonban telepítünk az RSD-be keszeget, mivel a tógazdaság vízfeltöltésekor bekerülő keszeglárvákból felnövő egy-kétnyaras keszegeket a pontyállomány lehalászatakor kihelyezzük a pontyokkal együtt. Keszeg szaporításával a haltermelő tógazdaságok még nem foglalkoznak csak egy-egy helyen kísérlet jelleggel.

#

Telepítő hajóval az RDHSZ soha és jelenleg sem rendelkezik. E kérdés évekkel ezelőtt felvetődött, tájékozódtunk a hazai és külföldi szervezeteknél is. Haltelepítő hajóval rendelkező halgazdálkodási egységet nem találtunk. Szükségtelennek és feleslegesnek ítéljük a telepítő hajó ötletét, hiszen az a telepítés folyamatosságát lassítaná, a halállományt károsítaná. Az ilyen módon való telepítésétől az említett okok miatt eltekintünk.
A Makádi gáti út a kiadott szabályokkal használható 2016 évtől, ez a KDVVIZIG honlapján, a www.kdvvizig.hu -n megtalálható. Az RDHSZ engedéllyel ismét használja a gáti utat, ezért a telepítő hajó ötlete ezért is okafogyottá vált.

#

A telepítendő halak nagyobb része kétnyaras, jelentős részük 80% fogható és megtartható méretű. Ha ezt a kétnyaras állományt még plusz 1 évig neveljük, akkor a tavakat nem lehet újratelepíteni, veszítenénk egy évet. A háromnyaras állományt a mi horgászvizünkbe telepíteni szakmaiatlanság lenne. A kétnyaras állomány a jelenlegi RSD vízrendszerében lévő természetes táplálékon költség nélkül is egy év alatt megtöbbszörözi (3x,4x) testsúlyát. A halászati szakemberek ezt az eljárást tartják ökonomikus szemléletnek, és szakmailag megalapozottnak.

#

A Makádi Ezüstparton lévő közlekedési szabályt a magyar állam megbízásából a VIZIG szabályozza. E szabályozást az RDHSZ-nek nem áll jogában megváltoztatni, azonban az RDHSZ eljárt az ügyben. Ezért a horgász az ún. behajtási engedélyt nemcsak a VIZIG III.sz. Szakaszmérnökségen tudja megvásárolni, hanem az Ezüstparton az Ezüstparti üzemeltetőnél is. Ez a lehetőség 2017 évben már gyakorlattá vált.

#

A Csepeli ún. Csőhídi Versenypálya jelenlegi terület tulajdonosa a Csepel Önkormányzat. A pálya használatát engedélyhez köti, amelyben betartandó szabályokat, illetve lehetőségeket enged, illetve tilt. Számos szóbeli, írásbeli kéréssel fordult az RDHSZ a tulajdonos önkormányzathoz, sikertelenül. Az önkormányzat a szabályaiból nem enged, a horgászatot nem tiltja, ezért még is lehetséges ott horgászversenyeket rendezni és horgászni.
A parti úton gépkocsik forgalmát nem engedélyezik, ugyanakkor a lakosság érdekében ezen a területen látható fejlesztéseket valósít meg. Jelenleg elindult egy egyeztetési folyamat az RDHSZ-VIZIG és az Önkormányzat között, mely a pálya használatára is kihatással lehet. A terv és cél az, hogy az alsó parti rész tulajdonjoga átkerüljön a VIZIG-hez. Ha ez sikerül, megváltozhat a jelenlegi szabályozás.

#

Az RSD üzemvízszintjét a KDVVIZIG ún. Üzemelési szabályzata szerint történik, a Szövetség kéréseit a KDVVIZIG az ügyben figyelembe is veszi. Vannak azonban évente belvizes, és 5-7 évente árvizes időszakok, amikor rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni. Ezekről az intézkedésekről a KDVVIZIG szóban, vagy írásban értesíti az RDHSZ-t, az illetékes Nemzeti Parkokat, a Katasztrófavédelmi Hatóságot, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főhatóságot és az RSD melléki Polgármesteri Hivatalokat is.
Az alábbi táblázat részletes eligazítást ad az RSD üzemelési szabályzatáról.

Üzemirányítási szempont Üzemelési szabályzat szerinti vízszintek
Öntözővíz szolgáltatás Kvassay zsilipnél 96,52 m Bf (170 cm), Tassnál min. 96,22 m Bf (696 cm) április 1- től, szeptember 30.-ig Nyári üzemvízszint
Belvizek befogadása Kvassay zsilip max. 95,92 mBf (110 cm), Tassnál max. 95,67 m Bf (641 cm) szeptember 30.- tól, április 15.- ig Téli üzemvízszint
Őszi haltelepítés időszaka Kvassay zsilip 96,32 mBf (150 cm) Tassnál 96,12 mBf (686 cm) október közepétől – november közepéig 15 m3/s tápvíz folyamatos biztosítása RDHSZ kérése alapján
Tisztított szennyvizek befogadása min. 15 m3/s tápvíz folyamatos biztosítása Budapest, Vigadó téri vízmérce 200 cm vízállás alatti időszakban csak szivattyús betáplálással biztosítható!
A part és a mesterséges létesítmények állékonysága Tassnál max. 96,42 m Bf (716 cm), és jégborítás időszakában a vízszint ne emelkedjen A téli időszak vízszintje általában ennél jóval alacsonyabb (Tass 640 cm), de vízpótlás esetén a vízszint emelkedését el kell kerülni a jégborítottság idején.
Árvízvédelem Árvizeknél a nagyműtárgyak biztonságos zárása, Ekkor is szükséges minimum 4-8 m3/s vízpótlás biztosítása, amit lehetőleg a rendszeren belül fel kell használni, ha nem lehetséges Tasson szivattyús átemeléssel kell a Dunába juttatni

A fentiekből kitűnik, hogy állandó vízszintet az RSD-ben annak több funkciója miatt nem lehet a szövetségnek kieszközölnie.

Részletes napi vízállás adatok a www.vizugy.hu oldalon a KDVVIZIG (Budapest) gombra kattintva láthatók vízmércénként, táblázatos és grafikus formában.

#

A Szövetség az RSD vízminőségével rendkívül sokat foglalkozik, figyeli a vízminőséget, vízmintákat vesz és vizsgáltat. A hatóságokhoz évente 8-10 feljelentést tesz. Szakmailag alátámasztott dolgozatokban hívja fel a jogalkotásban illetékes szerveket és személyeket. Eljárásai eredményeképpen az utóbbi években kismértékű vízmennyiségi és minőségi javulás tapasztalható.

#

A Dél-pesti Szennyvíztisztító „tisztított” víz átvezetésének állami terve fennáll, a megvalósítás kezdetétől, határidejéről pontos információval egyelőre nem tudunk szolgálni.

#

A kárókatona riasztása, gyérítése csak jogszabályi keretek alapján végezhető (13/2001. KöM rendelet). Az RDHSZ működési területe egyrészt védett természeti terület, másrészt döntő többsége lakott terület.
Védett természeti területen kívül július 1- és február 28 között engedély nélkül riasztható. Védett természeti területen február 1. és augusztus 31 között az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. Gyérítésre, a vízi vadra érvényes vadászati módszerek alkalmazhatók, és ezt a vadászatra jogosult végezheti. Az RSD teljes területe Natura 2000-es, továbbá, a lakott területek közelsége, sűrű beépítettség miatt a lőfegyver használata is jogi korlátba ütközik.
Mindemellett a helyi vadásztársaságok egyáltalán nem motiváltak a kárókatona gyérítésében, mivel nehéz elejteni és a húsa értéktelen.

#

A szövetség a jogszabályi előírásokon túl is figyelemmel kíséri a halak egészségét. Az érvényben lévő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. számú törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint, csak a megfelelő szabályok betartása mellett történik haltelepítés, a halpusztulásokat és a haltetemek összegyűjtését, elszállíttatását a szövetség végzi, költségeit viseli.
A szövetség különös figyelmet fordít a különféle vízszennyezések észlelésére, bejelentésére.
A főleg tavasszal és kora nyáron jelentkező különféle halegészségügyi problémák hátterében a kifogásolható vízminőség áll. A nem megfelelő vízminőség mellett, a tavaszi időszakban a telelés következtében is legyengült (telepített vagy akár helyben telelt halak esetében), gyengébb kondíciójú állomány sokkal könnyebben betegszik meg. A természetes vizeken a gyógyszeres takarmány etetése, vagy egyéb fertőtlenítő hatású kezelés kivitelezése sem engedélyezett.
A magyarországi pontyállományban számos kór és korokozó okoz halmegbetegedéseket. Sok gondot okoz a téli alacsony vízszint, miközben a víztisztítóktól folyamatosan érkezik a „tisztított” víz, a mellékágakból pedig az RSD-be érkező ún. belvíz.
Legveszélyesebb betegségek: KOI herpesz vírus, a tavaszi virémia, és ponty álmos betegsége, vagy ponty ödémás betegsége (EDC). A vírusbetegségekre gyógykezelés nem lehetséges.
E betegségek kórokozói emberre nem veszélyesek.
A pontytetű, illetve rákszabású paraziták ellen azonban úgy védekezünk, hogy telepítéskor a halszállítmányokról lesózzuk a parazitákat. Az RDHSZ évente több alkalommal küld vizsgálatra halakat a NÉBIH halkórtani és virológiai laboratóriumába halegészségügyi gyanú esetén.

#

A Ráckevei (Soroksári)-Duna teljes hosszában része, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010.(V.11.) KvVM rendelet alapján a „Ráckevei Duna-ág (HUDI20042)” jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek (Natura 2000 terület).
A nád az RSD egyes szakaszain túlszaporodást mutat, ugyanakkor más partszakaszokon gyérül. A nádgazdálkodás nem a Szövetség hatásköre, arra kijelölt szervezet a KDVVIZIG. A túlszaporodott nádasokat korlátozott mértékben gyéríteni lehet, az ekkor szükséges engedélyeket a KDVVIZIG-től kérhetik a horgászok szeptember 1- és március 31. között. A kérelmeket a KDVVIZIG bírálja el és adja ki az ún. vagyonkezelői hozzájárulást.

#

Szövetségünk alapfeladatainak ellátása mellett kiemelt figyelmet fordított és fordít ma is a rendészeti szervekkel fennálló jó munkakapcsolat ápolására és fenntartására. Ennek keretében rendszeresen egyeztetünk mind a területi mind a vízirendészeti rendőri szervek RSD-n szolgálatot teljesítő állományával, irányító parancsnokaival. Halőreink rendszeresen látnak el a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi, közrend és körzeti megbízotti állományával közösen szolgálatot, velük napi munkakapcsolatban vannak. A halőrök önálló szolgálataik során is jelzést adnak a vízirendészeti kapcsolattartóknak amennyiben szabályszegésre utaló tevékenységet, kulturálatlan közlekedési magatartást észlelnek. Ezen esetek döntő részében szabálysértési eljárás indul a DVRK Igazgatásrendészeti Osztályán.
Fontos, hogy amennyiben nincs tettenérés, a szabályszegést bizonyítani kell, ehhez adott esetben akár az Önök által készített fénykép vagy videofelvétel is felhasználható.
Mindezek mellett megjegyzem, hogy a „motorcsónakok” közlekedése jelenleg szigorú szabályozáshoz kötött, melyeknek ellenőrzésére az RDHSZ jogszabályi felhatalmazással nem rendelkezik.

A jogi tisztánlátás érdekében a mellékelt három jogszabály idevonatkozó tartalmát is szíveskedjenek figyelembe venni az ez irányú szövetségi tevékenység megítélése során.

  • 30/2003.(III.18.) Korm. rendelet- a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről közlekedési korlátozások a Ráckevei Duna-ágban.
  • 2013. évi CII. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról.

Bátran keressék szolgálatos halőreinket az észlelt problémákkal. Hisszük, hogy saját példamutató magatartásunk is hatással lehet a viziközlekedési morál javítására Duna szakaszunkon.

#

Az RSD és mellékágainak kotrásának szándékát a kormány fenntartja. Az ezzel kapcsolatos tervek, felmérések elkészültek, melyhez az RDHSZ is sok szellemi és gyakorlati munkájával hozzájárult.
Ez ügyben Kormánydöntésre van szükség.

#

Az újjáépítés megkezdődött 2017 évben, a projekt neve:

„RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA-ÁG ÉS MELLÉKÁGAI KOTRÁSA, MŰTÁRGYÉPÍTÉS ÉS-REKONSTRUKCIÓ” PROJEKT II. SZAKASZ
KEHOP-1.3.1-15-2015-00002

A projekt bemutatása:

A projekt keretében megvalósuló Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy a meglévő Tassi hajózsiliptől északnyugatra, tőle kb. 250 m távolságra, a Duna elsőrendű árvízvédelmi töltésébe illeszkedve kerül elhelyezésre.
Maga a műtárgy monolit vasbeton szerkezetű kétnyílású szerkezet, ami a csőszerűen kialakított két egyforma nyíláson (szívó-, nyomócsatornán) keresztül, nyomás alatti átfolyással vezeti majd át a vizeket. A két azonos méretű és kialakítású szívó-,és nyomócsatornába egy-egy azonos típusú vízszintes tengelyű reverzibilis Kaplan turbina kerül beépítésre, amelyek a megkívánt különböző üzemi helyzetekben más és más üzemmódban működhetnek. A gépcsoportok az összes megkívánt, azaz összesen 4 féle vízátvezetési üzemmód végrehajtására lesznek alkalmasak. Az újonnan létesülő Műtárgy az 1956. évi jeges árvíz által elpusztított, akkori nevén a Tassi Vízlépcső részét képező Vízierőtelep és Tápzsilip feladatkörét is, a mai kor színvonalának megfelelően hívatott helyettesíteni.

A projekt célja:

A Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy létesítésének elsődleges célja a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javítása, a Duna-ág megfelelő vízforgalmának és vízszintjének biztonságosabb, a klímaváltozás hatásaira könnyebben alkalmazkodó, kiszámítható szabályozásával. A műtárgy megépítésével és üzemével nő a tápvíz mennyisége, ami a jelenleginél kiegyensúlyozottabb vízbetáplálást jelent, tehát azt, hogy szélsőségesen alacsony vagy magas dunai vízállástartományokban is biztosítható a rendszer vízcseréje, vízfrissítése, a víz áramlási sebességének növelése. Mindez az üzemvízszint állandó szinten tartását is képes biztosítani.

A műtárgy amellett, hogy a meglévő, több mint 90 éves Tassi-zsilip vízszintszabályozó és gravitációs vízleeresztő funkcióját átvéve csökkenti annak jelentős terhelését, az egyedileg tervezett szivattyú-turbináknak köszönhetően képes lesz mind a Dunából az RSD-be, mind az RSD-ből a Dunába történő vízátvezetésre. Előbbi a Duna kisvizes időszakában fontos, mikor a Kvassay Vízlépcsőn a tápvíz betáplálásának már fizikai korlátai vannak, míg az utóbbi a dunai magas vízállással egybeeső belvizes üzemnél, amikor az RSD üzemvízszintjét a belvizek fogadása miatt alacsonyan kell tartani, azonban a Duna vízállása miatt a Tassi-zsilipen gravitációs vízleeresztésre már nincs lehetőség. Az új műtárgy a fentieken túl turbina üzeme során történő áramtermeléssel, képes lesz anyagilag biztosítani a Kvassay vízlépcső második szivattyújának üzemmenetét, illetve annak ellenértéket.

#

A parti sáv szennyvízelvezetése a megvalósítás szakaszában van, ismereteink szerint 70%-os mértékű az eddigi megvalósítás. A kivitelezés egyes fázisaival gondok merültek fel, mellyel az erre a célra alapított szervezet vezetői foglalkoznak. Pontosabbat az ügyről későbbiekben közlünk.

#

A parti sávban található szemét döntő többsége horgászszemét. Csalis műanyag dobozok, zacskók, csemegekukorica eldobott fémdoboza, sörös, boros, röviditalos üdítős palackok, stb. Ezeket a szennyező anyagokat a horgászoknak kell összegyűjteni, eltávolítani. Rajtuk a horgászokon kívül senki sem fogja ezt megtenni. Ezért tiltjuk a szemetelést a horgászrendszerünkben. A halászati őrök és kisebb horgászközösségek évente szemétgyűjtési akciókat szerveznek, melyhez a Szövetség anyagilag is hozzájárul. A tiszta környezet fenntartásában példamutató magatartás várható el a horgászoktól. Erre kérjük Önöket.

#

A Szövetség nem utasíthatja a halászati őröket arra, hogy a kisebb vétség esetén ne járjanak el. Feladatukat államilag megszabott szabályzat szerint végzik. Az ún. „kisebb vétség” egyébként is relatív. A horgászrend egyértelmű, egyébként is minden horgász aláírja a területi jegyet, és nyilatkozik arról, hogy a szabályokat megismerte és betartja.
Tehát a halászati őrnek a halőri szolgálati szabályzat szerint kell eljárnia, nincs joga a vétséget mérlegelni. Az ún. kisebb vétséget a halászati hatóság tudja, illetve jogosult elbírálni, és enyhébben büntetni. A Kormány 314/2014.(XII.12.) kormányrendelete szabályozza a halgazdálkodási és halvédelmi bírságolást, a kiszabható mértékű eltiltást a horgászattól, és a pénzbírság mértékét. Az eltiltás 3 hónaptól 3 évig terjedhet, a pénzbírság 10.000 Ft-tól – 500.000 Ft-ig az eset súlyossága szerint. A szabályozás mértékeket állapít meg a hatóság részére.

#

Az érvényben lévő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. számú törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint, a nagy természetes vizeken, mint az RSD, kötelező kíméleti területeket (szaporodó és vermelő helyek) kijelölni. Az RSD-n mindig is voltak ívóhelyek, ahol a horgászat korlátozva volt. A korábbi ívóhelyek (10 db) csak egy részéből lett kíméleti terület kijelölve (5 db) a szaporodási időszakban, és 1 db kíméleti terület került bevezetésre a vermelési időszakban (amely egyébként a korábbi években szintén tilalom alatt állt). A területek kijelölése szakértő bevonásával az illetékes hatóság jóváhagyása mellett történt.
A törvényi előírások egyébként jogosak. A ma már döntő részében beépített Duna-ágon, a halaknak is kell némi háborítatlan területet hagyni, legalább a szaporodási és vermelési időszakban.

#

Az érvényben lévő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. számú törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint a fogási napló vezetését be kell tartani.
A fogási naplóban található bejegyzések teszik a dokumentumot a halőr számára ellenőrözhetővé. A X-el jelölt horgásznapok is hozzájárulnak az országos statisztikák kiértékeléséhez, úgy mint a fogott halak rögzítése. A víztér kód pedig az adott horgászvíz pontos beazonosításra szolgál.

#
Weblapkészítés és -üzemeltetés: Profit-X Kft.