Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Augusztus >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
   1  2  3  4  5  6
  7  8  910111213
14151617181920
212223242527
28293031   

RSD vízgazdálkodási térképBarátaim, ismerős, vagy netán ismeretlen sporttársak gyakran nekem szegezik a kérdést, miért is változtatjuk oly hirtelenszerűen és esetenként a Ráckevei/Soroksári/Duna üzemvízszintjét? Elismerem, a külső szemlélő számára valóban olybá tűnhet, mintha a horgászok, a rekreáció szerelmesei halfogási, üdülési lehetőségeit a vízszint változtatása előnytelenül érintené.

Ahhoz, hogy a probléma lényegét megérthessük, szükséges a rendszerről legalább egy vázlatos ismertetés, hiszen e nélkül az egyébként jogosnak tűnő észrevételekre jó, és mindazonáltal elfogadható feleletet adni nem lehet.

A mindnyájunk által jól ismert és rajongásig szeretett Ráckevei/Soroksári/Duna 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű, állóvízi, azaz tavi jelleget mutató Duna-ág. A magyarországi Duna- szakasz egyetlen duzzasztott víztestének térfogata 32-38 millió m3 között változik. A rendszer üzemeltetését a Kvassay és Tassi vízlépcsők együttes és összehangolt működtetése biztosítja.

A vízbetáplálás, azaz a frissítővíz lehetőségét a Kvassay tápzsilip és erőmű biztosítja, évente hozzávetőlegesen 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra.

Ami a Duna-ág vízszintjének esését illeti, az a teljes hosszon, 20-30cm között változik, míg a nagy-Dunáé 4-4,5 m között van. Ezért is nevezhetjük az R/S/D-t tóhoz hasonlatos rendszernek és ezt tükrözi az ág növény-és állatvilága is. A vízszint esése, a meder geometriájából adódóan, Budapest-Ráckeve közötti szakaszon már létrejön és ennek következményeként az a Ráckeve alatti szakaszon már gyakorlatilag nullával egyenlő. Mindez a jelenség az ág igen-igen lassú, szabad szemmel alig észrevehető vízsebességét eredményezi.

Előadásaimban, publikációimban, a Duna-ágról szóló ismertetéseimben gyakran utaltam az R/S/D igen sokrétű hasznosítására, mely példa nélküli a magyar környezetvédelemben és vízgazdálkodásban. Lássuk ezek után, miféle igényeket elégít is ki az R/S/D, illetve ezek a sok esetben ellentétesnek tűnő elvárások - a lehetőségek szerint - miképpen elégíthetőek ki.

A Ráckevei (Soroksári) Duna egyik legfontosabb funkcióját a mezőgazdaság számára szükséges öntözővíz biztosítása jelenti. Az általunk ismert Duna-Tisza, a Dömsödi I. Árapasztó és nem utolsó sorban a Kiskunsági Öntöző főcsatornák, melyek nem mellékesen az R/S/D szerves részét képezik, biztosítják a fentebb hivatkozott öntözővíz kivezetéseket. Az öntözővíz igények kielégíthetősége miatt az Igazgatóság általában a tavaszi-nyári időszakban magasabb üzemvízszintet biztosít, mely ugyanakkor a horgászati, üdülési, vízisportolási lehetőségek mellett, a természetvédelem szempontjából is kedvező. Ugyancsak előnyös a Duna-ágba bevezetett tisztított szennyvízterhelés (FCSM ZRt. Délpesti Szennyvíztisztító Telepe) szükségszerű hígítása és elkevertetése szempontjából is.

Az őszi-téli időszakban az Igazgatóság a tavaszi-nyári értékekhez képest némiképpen alacsonyabb üzemvízszintet biztosít.

A Dunaág ugyanakkor a mély fekvésű területéről érkező belvizek befogadója is. A belvizes időszakban az Igazgatóság a tavaszi-nyári időszak üzemvízszintjéhez képest lényegesen alacsonyabb üzemvízszintet kénytelen az R/S/D-n kialakítani, a belvizek elvezethetősége érdekében, mely tavaly nem csak külterületeket, hanem települések belterületét is fenyegette. A kényszerű belvízbevezetés esetén az üzemvízszint kényszerű csökkentése a halak szaporodását, a halivadékok túlélési esélyeit ugyanakkor veszélyezteti, hiszen az átmenetileg szárazra kerülő ikrából az ivadék kikelni nem tud. Az előzőekben hivatkozott, az R/S/D üzemvízszintjével kapcsolatosan megfogalmazódó ellentétes jellegű elvárások, esetünkben ebben a példában csúcsosodnak.

Mindezek után lássuk, miként lehet a fentebb említett igények kielégíthetőségéhez szükséges vízhozamokat az R/S/D-be bevezetni. A Kvassay zsilipen keresztül történő dunai vízbevezetés alsó határa a Budapest, Vigadó téri vízmércén mért 200 cm-es vízállás, hiszen ekkor kiegyenlítődik a Duna és a Duna-ág vízszintje. Az ennél alacsonyabb dunai vízállások esetén, azaz évente átlagosan 30-60 napon keresztül, csak a Kvassay vízlépcső turbináinak szivattyús üzemmódjával lehet vizet beemelni a rendszerbe, napi 800-900 ezer Ft ráfordítással.   

Tényként kell megállapítanunk, hogy a szivattyús betáplálás általában mintegy két-háromheti rátartással indul, elsődlegesen gazdasági okokból, de ez időszak alatt a Duna-ág vízminőségi paramétereinél (oldott oxigén, ammónium-ion, nitrát, nitrit, stb.) az esetek döntő többségében erőteljes romlás alakul ki. Ami az R/S/D üzemvízszintjét illeti, ez, a vízbetáplálás hiányában, folyamatos csökkenésnek indul, és ezt az itteni horgásztársadalom joggal regisztrálja is. A felületes szemlélőben megfogalmazódik a kérdés, a csatornákon kiadott vízmennyiség jelentős mérvű csökkentésével, netán megszűntetésével mérsékelni lehetne a vízszint apadásának ütemét?

A kérdésre adandó felelet teljesen egyértelmű, ezekben, a vízpótlás szempontjából problematikus időszakokban közel harmadára csökkentjük a kivezetett öntözővíz mennyiségét, de az is kétségtelen tény, hogy mind az I. Árapasztó csatorna, mind a Duna-Tisza csatorna tisztított szennyvizek befogadására is szolgál (Kiskunlacháza, Dunaharaszti, Alsónémedi települések tisztított szennyvizei), így a csatornák legalább minimális méretű vízforgalma ökológiai szempontból is rendkívüli fontosságú. E mellett, az engedéllyel rendelkező, komoly gazdasági érdekeket megtestesítő öntözővíz kivételek sem állíthatók le.

Úgy vélem, szólnom szükséges a horgásztársadalmat igen érzékenyen érintő, hasonlatosan fontos kérdésről, a déli szélről is. Ez a jelenség, amely a már fentebb emlegetett kicsiny, vagy netán zérus vízszintesés miatt képes a rendszer vízmozgását gyakorlatilag megállítani, netán visszafelé történő folyást is előidézni, persze csak átmeneti jelleggel. Csak illusztrálásul, ez a szél a vízszintet akár 10-15 cm-el is megemelheti Szigetszentmárton, Ráckeve, vagy más települések térségében, nem kis bosszúságot okozva sporttársaim környezetében…

Összefoglalásul elmondható, hogy a Duna-ág környezetvédelme és vízgazdálkodása, már ami a feltételeket és lehetőségeket illeti, jelenleg nincs könnyű helyzetben, hiszen számos esetben egymással homlokegyenest ellentétes igényeket szükséges kielégíteni. Megítélésünk szerint a mindnyájunk által várt R/S/D nagyprojekt végrehajtása (iszapkotrás, üdülőterületek csatornázása, az FCSM ZRt. Délpesti Telep tisztított szennyvizének nagy dunai átvezetése, a Tassi vízleeresztő műtárgy megépítése) minőségileg új lehetőséget jelent az R/S/D életében és hozzásegíthet a Duna-ág megújításához.

Budapest, 2011. november 22.

Az anyagot összeállította:

Papanek László
osztályvezető helyettes
c. egyetemi docens



Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.