Mit tesz az RDHSZ a kezelésében lévő vizek minőségéért?
Az RSD és mellékvizei vízminőségének biztosítása állami feladat. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv) szerint:
3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza
22. § (4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles
d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.
Alapszabályunk szerint Szövetségünk céljai és feladatai:
2.§ (1) d) A gondjaira bízott, a tulajdonában és kezelésében lévő vízterületen a természet és a környezet védelme.
(2) m) Az Európai Unió természetes vizekkel, illetve a horgászattal kapcsolatosan kialakított elveinek érvényesítése.
A törvényi kötelezettség és felhatalmazás, valamint Alapszabályunk előírásai alapján szövetségünk kötelezettségének tekinti a gondjaira bízott vízterület ökológiai állapotával való törődést, a vízminőség és a vízellátás folyamatos figyelését.
Tevékenységünk a vízminőség és a vízszint biztosítása érdekében:
- 2004 évben tájékoztattuk a Pest-megyei Önkormányzatot az RSD és mellékvizei ökológiai problémáiról. A megindult folyamat eredményeként pályázat került begyújtásra az EU-hoz, a "Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása" címen. A pályázat négy eleme közül a "Szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetése" projektelem részben megvalósult, a műtárgy rekonstrukció projektelem "A Tassi turbina újjáépítése" megvalósítása megkezdődött. A "Kotrás és iszapelhelyezés" "Az RSD és mellékágainak kotrása" meghatározatlan időre eltolódott, az "Átvezetés projektelem" a "Dél-pesti Szennyvíztisztító tisztított szennyvizének átvezetése a Nagy Dunába" napirendre került, de megvalósítása belátható időn belül nem látszik.
- Szövetségünk halászati őrei "természetvédelmi őr" vizsgát tettek és folyamatosan ellátják a vízterület ökológiai ellenőrzését.
- A kezelésünkben lévő vízterület állapotáról Környezetvédelmi Bizottságunk szakemberei tényeken alapuló rendszeres beszámolót készítenek.
- Felvállaltuk, hogy a vízterület állapotáról készült beszámolót folyamatosan megküldjük az érintett települések polgármesterei, a terület Országgyűlési Képviselői, az érintett hatóságok (Környezetvédelmi Felügyelőség, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Katasztrófavédelem, Magyar Országos Horgász Szövetség, valamint az érintett Minisztériumok számára.
Beszámolónkra negatív és pozitív reakciók is érkeztek. Hangsúlyoztuk, hogy szövetségünk a tárgykörben a rá megszabott kötelezettségi körben jár el, nem alakít ki állásfoglalást, nem kritizál, nem nevez meg felelősöket, csupán a valóságnak megfelelően tájékoztat és szakmai ismerete alapján az akkut problémákra megoldási javaslatot tesz.
Szövetségünk a vízminőségi mintavételekre, azok vizsgálatára, halászati őreinek ÖKO képzésére, a természetkárosítások felderítésére és azok bejelentésére évi több millió forint nagyságrendben költ.
A Duna-ágat és mellékvizeit érintő környezeti tényezők sokat romlottak az elmúlt években.
- Az ipari szennyezés csökkenését gyorsan kompenzálta a kommunális szennyezések drasztikus növekedése. Az Agglomerációba kitelepülő lakosság által produkált - az RSD-be és mellékvizeibe vezetett- tisztított szennyvizek záporidőszakban, vagy hétvégi túlterhelések esetén már nem nevezhetők tisztítottnak és semmiképpen nem megfelelőnek halélettani szempontból. A szennyezésben a Dél-pesti Szennyvíztisztító jár az élen, bizonyítottan megszegve a környezetvédelmi előírásokat. Az újonnan betelepült ipari létesítmények szennyezése ismét jelentősnek mondható.
- Az általános felmelegedés hatására még kevésbé biztosítható az RSD megfelelő vízellátása. A Duna-ág vízszintje csak az év egy részében biztosítható gravitációs úton, az év többi részében vagy költséges szivattyús ellátás történik, vagy friss víz ellátási hiánnyal küszködünk.
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség lehetőségei korlátosak. Tájékoztatásunkra az esetek többségében nem érkezik válasz, de fenyegetés a tájékoztatási tevékenységünk miatt már előfordult.
Szövetségünk a törvényi felhatalmazás és Alapszabályunk előírásai alapján továbbra is ellátja monitoring és tájékoztatási tevékenységét a számára megszabott jogi és etikai keretek között.
Ráckeve, 2018. augusztus 16.
Dr. Molnár Pál
a szövetség elnöke