Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Augusztus >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
   1  2  3  4  5  6
  7  8  910111213
14151617181920
212223242527
28293031   

A Ráckevei Duna-ág horgász tagjaira és vendéghorgászaira vonatkozó etikai szabályok
(egységes szerkezetben)

BEVEZETÉS

A Ráckevei-Dunaági Horgász Szövetség,(továbbiakban Szövetség) a halgazdálkodási jog jogosultjaként Etikai Kódexet (továbbiakban: Kódex) hoz létre és alkalmaz abból a célból, hogy ezzel is elősegítse a horgászati kultúra színvonalának növekedését, a horgászat társadalmi megítélésének fejlődését, az etikus magatartás érvényesülését, a horgászat sportként való elfogadtatásához szükséges szilárd etikai alapok megteremtését.

A Kódex útmutatás, az érintettekkel szemben támasztott erkölcsi követelményrendszer, amely a Szövetség, ezen keresztül a Szövetség halgazdálkodási jogával érintett Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és kapcsolódó mellékvizein történő horgászat érdekeinek megfelelő, erkölcsösnek, követendőnek tartott magatartási normákat, valamint elfogadhatatlannak, elitélendőnek tartott magatartásformákat fogalmazza meg.

Döntőnek tekintjük a normák önkéntes betartását, a Kódex annak kinyilatkoztatása, hogy a Szövetség horgász közössége önként vállalja és következetesen törekszik a benne foglaltak betartására. A Kódex tartalma egyaránt kiterjed a horgászmozgalomban és a horgászat során tanúsítható magatartásokra, viselkedési szabályokra, nem tételes felsorolása az etikátlan magatartásoknak.

A jogszabályok és a Szövetség határozatai mellett az erkölcsi normák együttesen érvényesülnek, ha valamely ügyre jogszabályok és a Szövetség normái nem rendelkeznek, akkor a Kódex normái szerint kell eljárni.

A Szövetség deklarálja az erkölcsös magatartás elsődlegességét, a jogszabály, illetve írott norma által kifejezetten nem tiltott, nem ellentétes magatartás is lehet elitélendő, etikátlannak minősíthető.

A Kódex megalkotásával kapcsolódni kívánunk a MOHOSZ és a megyei Szövetségek etikai törekvéseihez, a Szövetség kifejezi készségét a mindenkori összhang megteremtésére, az ennek érdekében történő egyeztetésre.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A Kódex által alkalmazott fogalmak:

1.1. erkölcs: emberi magatartást szabályozó, jogszabályokban nem szabályozott elvek és normák önkéntesen elfogadott összessége;

1.2. etika: erkölcstan, erkölccsel foglalkozó tudomány;

1.3. etikai kódex: az elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták leírt gyűjteménye;

1.4. etikai vétség: a Kódexben leírt követendő erkölcsi normákkal ellentétes, illetve a horgász etikát sértő, etikai vétségként megfogalmazott magatartás, amely etikai felelősségre vonást alapoz meg;

1.5. etikai eljárás: az etikai szabályok megsértése esetén, e szabályok betartatása, ennek elbírálása során lefolytatott eljárás.

2. Az erkölcsi követelmények

2.1. A tisztségviselő a tőle elvárható, magas szintű etikus magatartással példát mutat a horgászmozgalom más résztvevői részére, ennek során:

2.1.1. vállalt tisztségéből adódó kötelezettségeit maradéktalanul, a tőle elvárható legjobb tudással, gondossággal teljesíti, lelkiismeretesen, szakszerűen, kölcsönös együttműködés szellemében, jóhiszeműen jár el, nem él vissza tisztségével;

2.1.2. a határozatok előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában kezdeményezően, tevékenyen részt vesz, a döntéskor kifejtheti külön véleményét, utána viszont képviseli a meghozott döntést;

2.1.3. a tőle elvárhatóan fellép a Szövetség működését zavaró magatartással, a normák megsértőivel szemben;

2.1.4. tisztségéből adódóan úgy képviseli a Szövetséget, hogy erősíti annak tekintélyét, elismertségét, érdekeit, az arra illetékes fórumokon csak hatáskörében és illetékességében jár el, így nyilvánít véleményt a Szövetségről, előremutatóan kritizál;

2.1.5. eleget tesz a Szövetség működéséhez szükséges együttműködési kötelezettségének, teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit;

2.1.6. betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot;

2.1.7. tisztségét nem használhatja anyagi, vagy más előny megszerzésére;

2.1.8. betartja a Szövetség működéséhez fűződő üzleti titoktartási és adatkezelési szabályokat, kerüli a jól értesültség látszatát;

2.2. A tagegyesületek a Szövetség alkotó elemei, azonos jogállásúak, ennek megfelelően
tisztségviselőiken, illetve irányító szerveiken keresztül:

2.2.1. kötelezettségszerűen betartják a jogszabályokat, elfogadják és érvényesítik a Kódex normáit;

2.2.2. elfogadják és képviselik a Szövetség irányító szerveinek a döntéseit, a szabályzatokat, azoknak érvényt szereznek, akkor is, ha azokkal a döntés előtt nem értettek egyet;

2.2.3. betartják a Szövetséggel és az egymással kötött megállapodásokat, akkor is, ha ez nem jár kifejezett előnyökkel;

2.2.4. gondoskodnak a színvonalas, demokratikus egyesületi életről, az egyesületi fórumok legitim működtetéséről;

2.2.5. folyamatosan tájékoztatják a Szövetséget és egymást mindazokban a kérdésekben, amelyek elősegíthetik a működést, a horgászat feltételeinek javulását;

2.2.6. segítik egymás működését tapasztalataik átadásával, baráti, sporttársi együttműködésre törekedve;

2.2.7. a Szövetség belső rendelkezéseiről, a horgászmozgalom valamennyi fontos kérdéséről a valóságnak megfelelően tájékoztatják tagságukat;

2.2.8. a Szövetségen belül kialakult általános kondíciókhoz képest aránytalan előnyöket kínálva egymás tagságát nem csábítják el;

2.2.9. az egyesület gondoskodik a szabályok ellen vétők felelősségének megállapításáról;

2.2.10. törekednek elvi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére vitás esetben döntést javasolnak az erre hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek.

2.3. A tagegyesületek horgász tagja más vízterületen folytatott horgászat esetén is betartja a Kódex rendelkezéseit, azonos módon viselkedik, mint a Szövetség halgazdálkodási jogával érintett Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon és kapcsolódó mellékvizein, betartja a Szövetség szabályzataiban rá vonatkozó rendelkezéseket, a horgászatra vonatkozó szabályokat:

2.3.1. sporthorgászhoz méltó magatartást tanúsít;

2.3.2. betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot;

2.3.3. tudását megosztja horgász társaival, tanítja és neveli a horgász utánpótlást;

2.3.4. betartja és tőle elvárhatóan betartatja a horgászrendet;

2.3.5. felelősséget érez a vízterületen vendégei, a vendéghorgászok etikus magatartásáért, indokolt esetben megteszi a tőle elvárható intézkedéseket, beavatkozik az etikus magatartás tanúsítása érdekében;

2.3.6. óvja és védi a halállományt, kíméletesen bánik a megfogott hallal, megfelelő körülmények között tartja a megfogott halat, vagy kíméletesen pusztítja el, nem kínozza a kártékonynak ítélt halat sem;

2.3.7. horgászhelyét érkezési sorrendben, csendben foglalja el, nem formál jogot előnyökre, nem zavarja a környezetében tartózkodókat, nem hangoskodik, horgásztársaival, az érdeklődőkkel udvarias, barátságos magatartást tanúsít, szemetes horgászhelyen horgászatot nem kezd meg, a horgászhelyet a horgászat befejeztével tisztán hagyja el;

2.3.8. lehetőleg kerüli az élőhallal történő horgászatot, törekszik a mesterséges eszközök használatára, betartja és tőle elvárható módon betartatja az etetési szabályokat;

2.3.9. óvja és védi a természetet, minimális beavatkozásra törekszik, nem károsítja a növényzetet, a vízpartot, a tőle elvárhatóan fellép azok károsítói és a túlzott környezetterhelés ellen, megteszi a szükséges bejelentést;

2.3.10. nem zavarja meg az élővilág természetes rendjét, az állatok életterét, ha azok zavarják horgászatát, helyet változtat;

2.3.11. tilalmi időszakban nem zavarja a halak ívó, vagy vermelő területét.

3. Etikai vétséget követ el, aki:

3.1. a valóságnak nem megfelelő nyilatkozattal, alaptalan információ tényként történő közlésével, nyilvánosságra hozatalával, vagy más módon olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a Szövetség, annak tagszervezete, vagy vele együttműködő harmadik személy személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértésére;

3.2. másokra vonatkozóan alaptalanul a sporthorgászattal, illetve a Szövetség és tagszervezetei működésével kapcsolatosan etikai-, továbbá fegyelmi vétség, szabálysértés, valamint bűncselekmény elkövetésére utaló tényt állít, híresztel;

3.3. nem óvja a Szövetség vagyonát, a Szövetségnek szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal anyagi vagy erkölcsi kárt okoz;

3.4. a rábízott, közösségi használatra szolgáló szövetségi, vagy egyesületi vagyontárgyat rendeltetésellenesen, kizárólagosan saját célra vesz igénybe, más jogosultak használati lehetőségeit korlátozza;

3.5. nem tartja be az elszámolási, illetve a bizonylati rendet, Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) vagy más fizetési kötelezettség nem vagy nem időben történő teljesítésével veszélyezteti a Szövetség likviditását, szabálytalanul állít ki, vagy forgalmaz horgászatra jogosító okmányokat;

3.6. megtévesztő, hírnévrontó, vagy olyan propaganda-, reklámtevékenységet folytat, amely a Szövetséget, tagszervezetét nem a valóságnak megfelelően mutatja be, másokat hamis információk közlésével hiányos tájékoztatással megtéveszt;

3.7. más tagszervezet tagjait aránytalanul egyenlőtlen feltétellel tagjai közé felveszi, ebből a célból tagokat toboroz, ezzel egészségtelen rivalizálást, versengést kelt;

3.8. összeférhetetlenségi okot nem jelent be, vagy más módon megsérti az összeférhetetlenségi szabályokat.

4. Az etikai eljárás célja és alapelvei

4.1. Az etikai eljárás célja – az alábbi alapelvek messzemenő figyelembevételével – annak tisztázása, hogy történt-e etikai vétség, és ha igen, akkor annak ki az elkövetője és milyen etikai intézkedést indokolt vele szemben alkalmazni.

4.2. Az etikai eljárást jogszerűen, szakszerűen, tisztességesen, a lehető legegyszerűbben, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell lefolytatni.

4.3. Az etikai ügyben eljárók csak a jogszabályoknak és jelen Kódexnek vannak alárendelve, a megállapított tényeket veszik figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően, szabadon mérlegelve értékelnek, döntéseiket a bizonyított tényekre alapozzák, a nem bizonyított tényt nem értékelhetik az eljárás alá vont terhére.

4.4. Eljárásuk során az etikai ügyet intézők nem utasíthatók, döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre.

4.5. Az eljárás alá vont nem tekinthető etikai vétség elkövetőjének addig, amíg erről az etikai eljárást jogerősen befejező határozatban nem történik rendelkezés.

4.6. Az etikai intézkedés meghozatalakor figyelembe kell venni az ügy egyedi sajátosságait, az enyhítő és súlyosító tényezőket, a kifogásolt magatartás esetleges ismétlődését, az okozott következmény anyagi és erkölcsi jelentőségét, és méltányosan kell dönteni.

4.7. Az eljárás alá vont nem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő nyilatkozatot tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

4.8. Az eljárás során gondoskodni kell az üzleti-, gazdasági-, magántitok megőrzéséről, az adatkezelési rendelkezések betartásáról, a személyiségi jogok tiszteletben tartásáról.

4.9. Az eljárás alá vont nyilatkozatokat, észrevételeket tehet, az SZMSZ vonatkozó rendelkezése szerint az eljárás irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet, az ügyben résztvevőkhöz kérdéseket intézhet, felvilágosítást kérhet, a bizonyítékokat megismerheti, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő. Eljárási cselekményeknél jelen lehet, képviselőt vagy védőt vehet igénybe, élhet a Kódexben meghatározott jogorvoslati jogával.

4.10. Az etikai eljárás költségeit a Szövetség viseli, kivéve azokat a költségeket, amely az eljárásban érintett bármely személy felróható magatartása következtében keletkeztek.

AZ ETIKAI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

5. Az etikai ügyekben eljáró szervek hatásköre

5.1. Általános hatáskörrel rendelkeznek a Szövetség tagegyesületei, amelyek fegyelmi bizottságai járnak el tagjaik ügyében.

5.2. Kivételes hatáskörben a Szövetség Etikai Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) jár el, ha:

5.2.1. az eljárás alá vont a Szövetség tagszervezete, vagy

5.2.2. a Szövetség - Alapszabályban meghatározott - valamely vezető tisztségviselője és tisztségviselője;

5.2.3. az ügyet alapos okkal hatáskörébe vonta.

5.3. Ha az elkövető vendéghorgász, nem a Szövetség tagszervezetének tagja, a Bizottság tájékoztathatja az ügyről az illető egyesületét és felkérheti az indokoltnak tartott eljárásra.

5.4. Több etikai vétség egy eljárás keretén belül is elbírálható.

5.5. A Bizottság állásfoglalását eljárás megindításától függetlenül kérheti tag, tisztségviselő, vagy tagszervezet, ebben az esetben a Bizottság véleményt, ajánlást alakít ki, segítséget nyújt adott kérdés megoldásához.

5.6. A Bizottság nem dönt vagyoni követelés tárgyában, jog, vagy kötelezettség fennállásáról, megállapításáról, de állásfoglalásával segítheti a feleket vitás kérdéseik megoldásában.

5.7. A Bizottság döntésétől függetlenül érvényesíthetők a kár okozásáért fennálló felelősség következményei, a kártérítési igény.

5.8. A Bizottság ügykezelési, iratkezelési feladatait az ügyvivő szervezet látja el.

6. Az etikai ügyekben eljáró szervek illetékessége

6.1. Az a tagszervezet illetékes az etikai ügyben eljárni, amelynek az eljárás alá vont a tagja.

6.2. Ha az eljárás több általános szervezet illetékességi körébe tartozó személy ellen folyik, a tagszervezetek közösen állapodnak meg az illetékességről, ennek hiányában a Bizottság elnöke jelöli ki az eljáró szervezetet, figyelembe véve a célszerűség szempontjait.

6.3. A Bizottság illetékes eljárni a Szövetség hatáskörébe tartozók által elkövetett etikai vétségek ügyében.

7. Az összeférhetetlenség

7.1. Etikai eljárásban vizsgálóbiztosként nem járhat el, a Bizottság tagjaként a döntéshozatalban nem vehet részt, aki az ügyben érintett személy:

7.1.1. az eljárás alá vont;

7.1.2. az eljárás alá vont; a Ptk. (2013. évi V. törvény) 8:1.§ 1. pont szerinti közeli hozzátartozója vagy 8:1.§ 2. pont szerinti hozzátartozója;

7.1.3. az ügy kezdeményezője, az ügyben tanú, szakkérdésben állásfoglalásra felkért személy;

7.1.4. az ügyben érintett tagszervezet tagja, tisztségviselője, tisztségviselőjének Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy Ptk. szerinti hozzátartozója;

7.1.5. személyi-, vagyoni érdekeltség, vagy egyéb ok miatt elfogult, az eljárás alá vont személlyel vagy szervezettel munkaviszonyban, üzleti kapcsolatban, más szerződéses kapcsolatban áll vagy a cselekmény idején állt;

7.1.6. akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható;

7.1.7. a 7.1. pontban felsoroltak képviselője.

7.2. Az összeférhetetlenségi okot az érintett személy köteles haladéktalanul bejelenteni a Bizottság elnökének, ezt követően a további eljárásban nem vehet részt.

7.3. A Bizottság elnöke a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi okot a Bizottságnak köteles bejelenteni, egyúttal a Bizottság dönt az ügyben tartott ülés levezető elnökének személyéről.

7.4. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet, az ügyben az eljáró szervezet határoz, döntéséig a kizárási okkal érintett személy azt követően, hogy a bejelentés tudomására jutott, az eljárásban nem vehet részt.

8. A felelősségre vonás akadályai

8.1. Nem indítható etikai eljárás, nem alkalmazható etikai intézkedés, ha az elkövetőnek a Szövetséghez, illetve annak tagszervezetéhez fűződő jogviszonya megszűnt.

8.2. Nem indítható etikai eljárás elévülés esetén, ha:

8.2.1. a Bizottság elnöke az etikai vétség tudomására jutásától számított 90 napon, vagy a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül nem indította meg;

8.2.2. az eljárás alapjául szolgáló magatartás óta 1 év telt el.

9. A határidők számítása

9.1. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap).

9.2. Az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

9.3. A postai úton feladott küldemények előterjesztési ideje a postára adás napja.

9.4. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

9.5. Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap. Folytatólagosan elkövetett etikai vétség esetén az elkövetési magatartás utolsó (befejező) napjától kell az elévülés határidejét számítani. Az etikai eljárás megindítása az elévülési időt megszakítja.

9.6. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül.

A kérelmet legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt.

9.7. A határidőt a Bizottság elnöke indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal
meghosszabbíthatja, az eljárás megindítására vonatkozó határidők kivételével

9.8. A határidőbe nem számít bele:

9.8.1. a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő;

9.8.2. az eljárás felfüggesztésének időtartama.

10. Az etikai eljárás megindítása

10.1. Etikai eljárást kezdeményezhet:

10.1.1. a Szövetség bármely tagszervezete, vezető tisztségviselője, tisztségviselője, a Szövetség testülete, vagy a halászati őr;

10.1.2. hatóság, vagy a Szövetségen kívüli más horgász szervezet.

10.2. Az eljárás kezdeményezhető a Bizottság Elnökének címzett, az ügyintéző szervezethez benyújtott írásbeli kérelemmel, amely tartalmazza az érintettek adatait, az ügy megítéléséhez szükséges lényeges információt (tényeket, bizonyítékokat; adatokat).

10.3. A Bizottság elnöke a beadvány Szövetséghez történő beérkezésétől számított 15 napon belül:

10.3.1. hiánypótlásra kéri fel a bejelentőt, ha megítélése szerint az irat tartalma nem felel meg az eljárás elrendelése követelményeinek;

10.3.2. elrendeli az etikai eljárást, ha a bejelentés minden lényeges adatot tartalmaz, kijelöli a vizsgáló biztost, és az ügyintéző szervezeten keresztül intézkedik az érintettek értesítéséről, felkéri őket nyilatkozattételre, azzal, hogy válasziratuk hiánya nem gátolja az eljárást, szóban is nyilatkozhatnak;

10.3.3. átteszi az ügyet a hatáskörrel, vagy illetékességgel rendelkező szervnek, ha a Bizottság hatáskörének, vagy illetékességének hiányát állapítja meg;

10.3.4. nem rendeli el az eljárást, az ügyet a Bizottság elé terjeszti, és erről értesíti a bejelentőt, ha a kifogásolt magatartás nem etikai vétség, az elkövetéstől számított 1 év, vagy a tudomásszerzéstől számított 90 nap eltelt;

10.3.5. köteles az eljárást elrendelni, ha a Küldöttközgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, vagy ezek közül bármely szerv tagjainak 2/3 része kezdeményezte;

11. Az etikai eljárás lefolytatása

11.1. Az eljárás alá vont helyett és nevében – írásos meghatalmazása alapján - képviselője is
eljárhat, kivéve, ha személyes megjelenése, illetve meghallgatása szükséges.

Amennyiben ez szervezet, akkor képviseleti jogával rendelkező, és ezt igazoló vezetője járhat el nevében.

11.2. Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt más – különösen állami - szervezet is folytat eljárást, az etikai eljárás attól függetlenül lefolytatható.

11.3. A Szövetség tagszervezete fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozó ügyben, a fegyelmi bizottság saját eljárási szabályai szerint jár el.

12. A vizsgálóbiztos

12.1. A Bizottság elnöke jelöli ki a Bizottság tagjai közül az ügy tárgya szerinti ismeretük alapján az ügyben eljáró etikai vizsgáló biztosokat; a megítélése szerint bonyolultabb ügyekben legalább két tagot.

12.2. A vizsgáló biztosok a Szövetség nevében eljárva, megbízólevelük keretei között folytatják le a bizonyítást, amelynek során megállapítják a tényállást, állásfoglalásokat-, adatokat- és bizonyítékokat szereznek be, ennek érdekében:

12.2.1. kötelesek meghallgatni a feleket, az eljárás alá vontat, vagy tagszervezet esetében annak képviselőjét; a meghallgatottat figyelmeztetni kell arra, hogy nem kötelezhető önmagára terhelő nyilatkozatra, vagy arra, hogy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson, valamint arra is, hogy nyilatkozata bizonyítékként felhasználható;

12.2.2. az eljárást kezdeményezőtől további adatokat, információkat kérhetnek;

12.2.3. helyszínt, iratokat, tárgyakat birtokosaik engedélyével megtekinthetnek;

12.2.4. az ügyben érdemi adatokkal rendelkezőket tanúként, illetve szakértelemmel rendelkező személyeket meghallgathatnak.

12.3. Ha az etikai eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a magatartása az eljárás lefolytatását nem akadályozza, azonban lemond a védekezésnek erről a lehetőségéről.

12.4. A meghallgatásokról a vizsgálóbiztosok jegyzőkönyvet készítenek, amely tartalmazza az ügy azonosító adatait, a meghallgatás helyét és idejét, a meghallgatott személy nyilatkozatait, a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat, a jelen lévők hitelesítő aláírását.

A szükséges állásfoglalás, a kölcsönös egyetértés kialakítása céljából megoldható az érintett felek együttes meghallgatása, véleményeik ütköztetése, kölcsönös kifejtése, ennek során a résztvevőknek különös figyelemmel kell lenniük az etikus magatartás követelményeire.

Indokolt esetben a Bizottság előzetes egyetértésével a meghallgatások a Bizottság ülésén történhetnek meg.

12.5. A vizsgáló biztosok bizonyítása befejezése után – 30 napon belül, mely határidőt a Bizottság Elnöke egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthat - a lefolytatott
eljárásról összefoglaló jelentést készítenek, amelyet a Bizottság ülésén tárgyal meg, a jelentés tartalmazza:

12.5.1. az egyes eljárási cselekmények leírását;

12.5.2. a bizonyítási eljárás eredményét;

12.5.3. a vizsgálóbiztosok javaslatát az eljárás befejezésére, a határozatra.

13. A Bizottság ülése

13.1. A Bizottság elnöke tanulmányozza a vizsgálóbiztos(ok) előterjesztését, ennek alapján 15 napon belül (mely határidőt a Bizottság Elnöke egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthat):

13.1.1. intézkedik a hiányok pótlására, a bizonyítás kiegészítésére;

13.1.2. az írásos anyag megküldésével összehívja a Bizottságot;

13.1.3. indokolt esetben meghívja az ügyben érintetteket;

13.1.4. meghívása alapján tanácskozási joggal biztosítja más érdekeltek részvételét.

13.2. A Bizottság üléséről az értesítést úgy kell megküldeni igazolható módon, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

13.3. A Bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a Bizottság által megválasztott tagja vezeti, lehetőleg egy ülés keretén belül történik meg az ügy lezárása.

13.4. A Bizottság határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele - köztük a vizsgálóbiztos - jelen van.

13.5. Az ülés megtartását, az ügy érdemi elbírálását nem akadályozza a szabályszerűen értesített és meghívott személy távolléte.

13.6. A Bizottság ülése zárt.

13.7. Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza eljárás alá vont nevét, az ügy megnevezését, tárgyát, az ügy számát, az ülés helyét és idejét, a jelenlévők nevét, az eljárásban elfoglalt helyzetét, a lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, a Bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezető hitelesítő aláírását.

13.8. Az ülést a Bizottság elnöke nyitja meg, a határozatképesség megállapítása után ismerteti a napirendet.

13.9. A vizsgálóbiztos ismerteti az ügyet, indokolt esetben meghallgathatók az érdekelt felek, tanúk, kellő szakértelemmel rendelkező személyek, a tényállás tisztázása érdekében kérdések tehetők fel.

14. Az Etikai Bizottság határozatának meghozatala

14.1. Az ügydöntő határozatot a Bizottság zárt ülésen hozza meg.

14.2. A döntés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik meg, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

14.3. A határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az enyhítő és súlyosító körülményeket, a szándékosság vagy gondatlanság fokát, a következményeket.

14.4. A Bizottság mindazon ügyekben, ahol az eljárás alá vont a Szövetség tagszervezete, a Szövetség vezető tisztségviselője, vagy a tisztségviselője, határozati javaslatát döntésre a soron következő Küldöttközgyűlés elé terjeszti.

14.5. A Bizottság határozata rendelkező részből és indokolásból áll.

14.4.1. A határozat rendelkező része tartalmazza az ügy és az eljárás alá vont azonosító adatait, a Bizottság döntését, azt, hogy az eljárás alá vont fellebbezéssel élhet a küldöttközgyűléshez, továbbá a tájékoztatást arról, hogy bíróságtól kérhető a határozat hatályon kívül helyezése, ha a határozat jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik, a Ptk. (2013. évi V. törvény 3:35.§) alkalmazásával.

14.4.2. Az indokolás tartalmazza a döntés alapjául szolgáló megállapított tényeket és körülményeket, a felajánlott, de mellőzött bizonyítást, a döntés alapját, az eljáró szervezet hatáskörét és illetékességét megállapító rendelkezéseket, a döntéshozatal helyét és idejét.

14.5. A Bizottság a következő határozatokat hozhatja meg:

14.5.1. megerősíti a Bizottság elnökének döntését (6.3.4. pont), ha az eljárás elrendelésének akadályát állapítja meg;

14.5.2. megszűnteti az eljárást etikai intézkedés nélkül, ha az eljárás alá vontnak

14.5.2.1. megszűnik a Szövetséghez illetve tagszervezetéhez fűződő jogviszonya;

14.5.2.2. a cselekmény nem etikai vétség, vagy nem az elkövető követte el;

14.5.2.3. a rendelkezésre álló adatokból az etikai vétség elkövetése nem bizonyítható;

14.5.2.4. az etikai eljárás megindításakor már fennállt, vagy az eljárás megindítását követően jött létre az eljárás akadályát képező ok.

14.5.3. felfüggeszti az eljárást, erről az eljárás alá vont személyt és a bejelentőt értesíteni kell:

14.5.3.1. ha az etikai vétség elbírálását más hatóság, vagy szervezet előtt folyamatban lévő – különösen büntető, szabálysértési - eljárás eredménye befolyásolja;

14.5.3.2. ha az eljárás alá vont nem elérhető helyen tartózkodik, kórházi kezelés alatt áll, vagy egyéb alapos okból fennálló akadályoztatása esetén;

14.5.3.3. ha a felfüggesztés indoka megszűnik, az eljárást haladéktalanul folytatni kell, az eljárásban részt vevő személyeknek a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnéséről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot;

15. Az etikai intézkedések

15.1. Az egyesületekkel szemben alkalmazható etikai intézkedések:

15.1.1. figyelmeztetés;

15.1.2. a határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés;

15.1.3. kizárás a Szövetség rendezvényéről (pl. verseny);

15.1.4. a Szövetségből történő kizárás kezdeményezése.

15.2. A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható etikai intézkedések:

15.2.1. figyelmeztetés;

15.2.2. a határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés;

15.2.3. kizárás a Szövetség rendezvényéről (pl. verseny);

15.2.4. visszahívás kezdeményezése.

15.3. A tagszervezetek horgász tagjaival szemben alkalmazható etikai intézkedések:

15.3.1. az etikai vétséget elkövető horgász tagszervezetének tájékoztatása, továbbá javaslattétel az érintett tagszervezetnek a vétkes horgásszal szemben eljárás lefolytatására;

15.4. Az etikai felelősség megállapítása mellett az eljáró szerv az ügyben illetékes hatóságot megkeresheti eljárás kezdeményezése céljából.

15.5. A határozat közzététele történhet a Szövetség saját kiadványában, honlapján, weblapján, a tagszervezeteknek történő megküldéssel, a horgász szaksajtóban, a tömegkommunikáció felhasználásával a személyiségi jogok maradéktalan figyelembe vételével.

15.6. A határozatot a Bizottság elnöke a jelen lévőkkel szóban közli, majd 15 napon belül gondoskodik írásba foglalásáról, és megküldéséről az ügyben érintett, érdekelt felek részére.

15.7. Az eljárás alá vont a Bizottság határozatával szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – a Szövetség Küldöttközgyűléséhez intézett és a Szövetség Ügyintéző szervezetéhez beadott írásbeli fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést a soron következő Küldöttközgyűlés bírálja el.

A Küldöttközgyűlés jelen pont szerinti fellebbezés alapján hozott határozatával szemben a Ptk. (2013. évi V. törvény) vonatkozó rendelkezései alapján van helye jogorvoslatnak.

15.8. A Küldöttközgyűlés 14.4. pont szerinti határozatával szemben a Ptk. (2013. évi V. törvény) vonatkozó rendelkezései alapján van helye jogorvoslatnak.

16. A határozat kijavítása, kiegészítése, módosítása

16.1. A bizottság határozatát – kérelemre, vagy saját észlelése alapján – saját hatáskörben kijavíthatja, kiegészíthet, módosíthatja, vagy visszavonhatja.

16.2. Kijavítható a hiba az ügy érdemét nem érintő név-, szám- vagy más elírás esetén.

A kijavítás történhet a kijavító határozat meghozatalával és kiadásával, és az eredeti határozat hatályon kívül helyezésével.

16.3. Kiegészíthető, illetve kiegészítendő a határozat előírt tartalmi elem hiányakor, vagy ha az ügy érdemi döntéséből lényeges elem hiányzik.

Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt, vagy jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

A kiegészítés teljesíthető a kiegészítés és a hatályban maradt eredeti határozatrész egységes szerkezetbe foglalt kiadásával, és az eredeti határozat visszavonásával.

16.4. A döntést hozó szervezet határozatát módosítja, vagy visszavonja, amennyiben a határozat jogszabályt, Alapszabályt, vagy a Kódex rendelkezéseit sérti.

Nincs helye a határozat módosításának, vagy visszavonásának, ha annak jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt, vagy jóhiszeműen szerzett, vagy gyakorolt jogot sértene.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Kódex a Küldöttközgyűlés általi elfogadásával lép hatályba, ezt követő 15 napon belül a Szövetség tagszervezeteinek meg kell küldeni.

A Kódexet a Szövetség Küldöttközgyűlése K.8/2016.(12.03.) sz. határozatával 2016. év december hónap 3. napján módosította, és jelen egységes szerkezetben fogadta el.

Jelen Kódex változott részei dőlt betűvel kerültek megjelölésre.

Alulírott, Dr. Molnár Pál elnök a 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján aláírásommal igazolom, hogy a Szövetség Etikai Kódexének jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Etikai Kódex módosítása alapján hatályos tartalmának.

Ráckeve, 2016. december hónap 3. napján

 

Dr. Molnár Pál elnök

 

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.