Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

A Ráckevei Duna-ág horgász tagjaira és vendéghorgászaira vonatkozó etikai szabályok

BEVEZETÉS

A Ráckevei-Dunaági Horgász Szövetség,(továbbiakban Szövetség) a halászati jog jogosultjaként Etikai Kódexet (továbbiakban: Kódex) hoz létre és alkalmaz abból a célból, hogy ezzel is segítse elő a horgászati kultúra színvonalának, a horgászat társadalmi megítélésének növekedését, az etikus magatartás érvényesülését, a horgászat sportként való elfogadtatáshoz szükséges szilárd etikai alapok megteremtését.
A Kódex útmutatás, az érintettekkel szemben támasztott erkölcsi követelményrendszer, amely a Szövetség, ezen keresztül az egész Duna-ági horgászat érdekeinek megfelelő, erkölcsösnek, követendőnek és elfogadhatatlannak, elitélendőnek tartott magatartási normákat fogalmazza meg.
Döntőnek tekintjük a normák önkéntes betartását, a Kódex annak kinyilatkoztatása, hogy a Szövetség horgász közössége önként vállalja és következetesen törekszik a benne foglaltak betartására.
A Kódex tartalma egyaránt kiterjed a horgászmozgalomban és a horgászat során tanúsítható magatartásokra, viselkedési szabályokra, nem tételes felsorolása az etikátlan magatartásoknak,
A jogszabályok és a Szövetség határozatai mellett az erkölcsi normák együttesen érvényesülnek, ha valamely ügyre jogszabályok és a Szövetség normái nem rendelkeznek, akkor a Kódex normái szerint kell eljárni.
A Szövetség deklarálja az erkölcsös magatartás elsődlegességét, a jogszabály, illetve írott norma által kifejezetten nem tiltott, nem ellentétes magatartás is lehet elitélendő, etikátlannak minősíthető.
A Kódex megalkotásával kapcsolódni kívánunk a MOHOSZ és a megyei Szövetségek etikai kódexeihez, indokoltnak tartjuk megalkotásukat, a Szövetség kifejezi készségét a mindenkori összhang megteremtésére, az ennek érdekében történő egyeztetésre.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.    A Kódex által alkalmazott fogalmak:

1.1.    erkölcs: emberi magatartást szabályozó, jogszabályokban nem szabályozott elvek és normák önkéntesen elfogadott összessége;
1.2.    etika: erkölccsel foglalkozó tudomány;
1.3.    etikai kódex: elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták leírt gyűjteménye;
1.4.    etikai vétség: az Etikai Kódexben leírt követendő erkölcsi követelménnyel ellentétes, illetve a horgász etikát sértő, etikai vétségként megfogalmazott magatartás, amely etikai felelősségre vonást alapoz meg;
1.5.    etikai eljárás: az etikai szabályok megsértése, elbírálása, e szabályok betartása, értelmezése, alkalmazása során lefolytatott eljárás.

2.    Az erkölcsi követelmények

2.1.    A tisztségviselő emelt szintű etikus magatartással példát mutat a horgászmozgalom más résztvevői részére, ennek során:
2.1.1.    vállalt tisztségéből adódó kötelezettségeit maradéktalanul a tőle elvárható legjobb  tudással, gondossággal teljesíti, lelkiismeretesen, szakszerűen,  kölcsönös együttműködés szellemében, jóhiszeműen jár el, nem él vissza tisztségével;
2.1.2.    a határozatok előkészítésben, meghozatalában és végrehajtásában kezdeményezően, tevékenyen vesz részt, a döntéskor kifejtheti külön véleményét, utána viszont képviseli a meghozott döntést;
2.1.3.    a tőle elvárhatóan fellép a Szövetség működését zavaró magatartás, a normák megsértői ellen;
2.1.4.    tisztségéből adódóan úgy képviseli a Szövetséget, hogy erősíti tekintélyét, elismertségét, annak érdekeit, az arra illetékes fórumokon csak hatáskörében és illetékességében jár el, így nyilvánít véleményt a Szövetségről, előremutatóan kritizál;
2.1.5.    eleget tesz a Szövetség működéséhez szükséges együttműködési kötelezettségének, teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit;
2.1.6.    betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot;
2.1.7.    tisztségét nem használhatja ki anyagi vagy más előny megszerzésére;
2.1.8.    betartja a Szövetség működéséhez fűződő üzleti titoktartási és adatkezelési szabályokat, kerüli a jól értesültség látszatát;
2.2.    A tagegyesületek a Szövetség alkotó elemei, azonos jogállásúak, ennek megfelelően tisztségviselőiken, illetve irányító szerveiken keresztül:
2.2.1.    kötelezettségszerűen betartják a jogszabályokat, elfogadják és érvényesítik a Kódex normáit;
2.2.2.    elfogadják és képviselik a Szövetség irányító szerveinek a döntéseit, a szabályzatokat, azoknak érvényt szereznek, akkor is, ha képviselői azokkal a döntés előtt nem értettek egyet;
2.2.3.    betartják a Szövetséggel és egymással kötött megállapodásokat, akkor is, ha nem jár kifejezett előnyökkel;
2.2.4.    gondoskodnak a színvonalas, demokratikus egyesületi életről, az egyesületi fórumainak legitim működtetéséről;
2.2.5.    folyamatosan tájékoztatják a Szövetséget és egymást mindazokban a kérdésekben, amelyek elősegíthetik a működést, a horgászat feltételek javulását;
2.2.6.    segítik egymás működését tapasztalataik átadásával, baráti, sporttársi együttműködésre törekedve;
2.2.7.    a Szövetség belső rendelkezéseiről, a horgászmozgalom valamennyi fontos kérdéseiről a valóságnak megfelelően tájékoztatják tagságukat;
2.2.8.    a Szövetségen belül kialakult általános kondíciókhoz képest aránytalan előnyöket kínálva egymás tagságát nem csábítják el;
2.2.9.    az egyesület gondoskodik a szabályok ellen vétők felelősségének megállapításáról;
2.2.10.    törekszenek elvi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer kiépítése, vitás esetben döntést javasolnak az erre hatáskörrel, illetékességgel rendelkező  szervnek;
2.3.    A tagegyesületek horgász tagja, kezdeményezően, tevékenyen részt vesz az egyesületi életben, más vízterületen folytatott horgászat esetén is betartja a Kódex rendelkezéseit, azonos módon viselkedik, mint a Duna-ágon, a vendéghorgászokkal együtt betartja Szövetség szabályzataiban reá vonatkozó rendelkezéseket, a horgászatra vonatkozó szabályokat:
2.3.1.    sporthorgászhoz, a Szövetség tagjához egyébként méltó magatartást tanúsít;
2.3.2.    betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot;
2.3.3.    tudását megosztja horgász társaikkal, tanítja és neveli a horgász utánpótlást;
2.3.4.    betartja és a tőle elvárhatóan betartatja a horgászrendet;
2.3.5.    felelősséget érez a vízterületen vendégei, a vendéghorgászok etikus magatartásáért, indokolt esetben megteszi a tőle elvárható intézkedéseket, beavatkozik az etikus magatartás tanúsítása érdekében;
2.3.6.    kíméletesen bánik a megfogott hallal, óvja és védi a halállományt, nem kínozza a kártékonynak ítélt halat sem, megfelelő körülmények között tartja a megfogott halat, vagy kíméletesen pusztítja el;
2.3.7.    horgászhelyét érkezési sorrendben, csendben foglalja el, nem formál jogot előnyökre, nem zavarja a környezetükben tartózkodókat, horgásztársaival, az érdeklődőkkel udvarias, barátságos magatartást tanúsít, szemetes horgászhelyen horgászatot nem kezd meg, a horgászhelyet a horgászat befejeztével tisztán hagyja el;
2.3.8.    kerüli az élőhallal történő horgászatot, törekszik a mesterséges eszközök használatára, betartja és tőlük elvárható módon betartatja az etetési szabályokat;
2.3.9.    óvja és védi a természetet, minimális beavatkozásra törekszik, nem károsítja a növényzetet, a vízpartot, a tőle elvárhatóan fellép azok károsítói, és a túlzott környezetterhelés ellen, megteszi a szükséges bejelentést;
2.3.10.    nem zavarja meg, az élővilág természetes rendjét, az állatok életterét, ha azok zavarják horgászatát, helyet változtat;
2.3.11.    tilalmi időszakban nem csónakázik, hangoskodik, különösen a kíméleti, ívási vízterületen.

3.    Etikai vétséget követ el, aki:

3.1.    a valóságnak nem megfelelő nyilatkozattal, alaptalan információ tényként történő közlésével, nyilvánosságra hozatalával vagy más módon, olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a Szövetség, annak tagszervezete, vagy vele együttműködő harmadik személy személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértésére;
3.2.    másokkal kapcsolatosan alaptalanul a sporthorgászattal vagy a Szövetség, tagszervezetei működésével kapcsolatosan etikai- vagy fegyelmi vétség, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utaló tényt állít, híresztel, vagy erre utaló magatartást tanúsít;
3.3.    nem óvja a Szövetség vagyonát, a Szövetségnek szándékosan vagy súlyos gondatlansággal anyagi vagy erkölcsi kárt okoz;
3.4.    a rábízott, közösségi használatra szolgáló Szövetségi vagy egyesületi vagyontárgy rendeltetésellenesen, kizárólagos saját célra vesz igénybe, más jogosultak használati lehetőségeit korlátozza;
3.5.    nem tartja be az elszámolási, illetve a bizonylati rendet, tagdíj vagy más fizetési kötelezettség nem vagy nem időben történő teljesítésével veszélyezteti a Szövetség likviditását, szabálytalanul állít ki, vagy forgalmaz horgászatra jogosító okmányokat;
3.6.    megtévesztő, hírnévrontó, vagy olyan propaganda, reklámtevékenységet folytat, amely a Szövetséget, tagszervezetét nem a valóságnak megfelelően mutatja be, másokat hamis információk adásával, hiányos tájékoztatással megtéveszt;
3.7.    más tagszervezet tagjait aránytalanul egyenlőtlen feltétellel tagjai közé felveszi, ebből a célból tagokat toboroz, ezzel egészségtelen rivalizálást, versengést kelt;
3.8.    összeférhetetlenségi okot nem jelent be, vagy más módon megsérti az összeférhetetlenségi szabályokat.

AZ ETIKAI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

Az etikai ügyekben eljáró szervek hatásköre
3.9.    Általános hatáskörrel rendelkeznek a Szövetség tagegyesületei, amelyek fegyelmi bizottságai járnak el tagjaik ügyében.
3.10.    Kivételes hatáskörben a Szövetség Etikai Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) jár el, ha az eljárás alá vont:
3.10.1.    a Szövetség tagszervezete;
3.10.2.    a Szövetség - Alapszabályban meghatározott - valamely tisztségviselője;
3.10.3.    vendéghorgász, nem a Szövetség tagszervezetének tagja;
3.10.4.    a Bizottság bármely ügyet alapos okkal hatáskörébe vonhat.
3.11.    Több etikai vétség egy eljárás keretén belül is elbírálható.

3.12.    A Bizottság állásfoglalását eljárás megindításától függetlenül kérheti tag, tisztségviselő, vagy tagszervezet, ebben az esetben a Bizottság véleményt, ajánlást alakít ki, segítséget nyújt adott kérdés megoldásához.
3.13.    A Bizottság nem dönt vagyoni követelés tárgyában, jog- vagy kötelezettség fennállásáról, megállapításáról, de állásfoglalásával segítheti a feleket vitás kérdései megoldásában.
3.14.    A Bizottság döntésétől függetlenül érvényesíthetők a kár okozásáért fennálló felelősség következményei,  a kártérítési igény.
3.15.    A Bizottság ügykezelési, iratkezelési feladatait ügyvivő szervezet látja el.

4.    Az etikai ügyekben eljáró szervek illetékessége

4.1.    Az a tagszervezet illetékes az etikai ügyben eljárni, amelynek az eljárás alá vont a tagja.
4.2.    Ha az eljárás több általános szervezet hatáskörébe tartozó személy ellen folyik, a tagszervezetek közösen állapodnak meg az illetékességről, ennek hiányában a Bizottság elnöke jelöli ki az eljáró szervezetet, figyelembe véve a célszerűség szempontjait.
4.3.    A Bizottság illetékes eljárni a Szövetség területén, továbbá a Szövetség hatáskörébe tartozó személyek által elkövetett etikai vétségek ügyében.

5.    Az összeférhetetlenség

5.1.    Etikai eljárásban vizsgálóbiztosként nem járhat el, a Bizottság tagjaként a döntéshozatalban nem vehet részt, aki az ügyben érintett személy:
5.1.1.    közeli hozzátartozója (a házastárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a testvér házastársa, az élettárs és a jegyes);
5.1.2.    aki az ügyben tanú, szakkérdésben állásfoglalásra felkért személy;
5.1.3.    az ügyben érintett tagszervezet tagja, tisztségviselője, tisztségviselőjének közeli hozzátartozója;
5.1.4.    aki személyi-, vagyoni érdekeltség, vagy egyéb ok miatt elfogult, az eljárás alá vont személlyel vagy szervezettel munkaviszonyban, üzleti kapcsolatban, más szerződéses kapcsolatban áll vagy a cselekmény idején állt;
5.1.5.    akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható.
5.2.    Az összeférhetetlenségi okot az érintett személy köteles haladéktalanul bejelenteni a Bizottság elnökének, ezt követően a további eljárásban nem vehet részt.
5.3.    A Bizottság elnöke a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi okok a Bizottságnak köteles bejelenteni, egyúttal a Bizottság dönt az ügyben tartott ülés levezető elnökének személyéről.
5.4.    Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet, az ügyben az eljáró szervezet határoz, döntéséig a kizárási okkal érintett személy azt követően, hogy a bejelentés tudomására jutott, az eljárásban nem vehet részt.

6.    Az etikai eljárás megindítása

6.1.    Etikai eljárást kezdeményezhet:
6.1.1.    A Szövetség bármely tagszervezete, tagszervezetének tagja, a Szövetség testülete vagy tisztségviselője, a halőr;
6.1.2.    Hatóság vagy más Szövetségen kívüli szervezet, illetve személy.
6.2.    Az eljárás kezdeményezhető a Bizottság vagy Elnökének címzett, az ügyintéző szervezethez benyújtott írásbeli kérelemmel, amely tartalmazza Az érintettek adatait, az ügy megítéléséhez szükséges jelentős adatokat, információkat, tényeket, bizonyítékokat.
6.3.    A Bizottság elnöke érkezéstől számított 15 napon belül:
6.3.1.    hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt, ha megítélése szerint az irat tartalma ne felel meg az eljárás elrendelés követelményeinek;
6.3.2.    elrendeli az etikai eljárást, ha a bejelentés minden lényeges adatot tartalmaz, kijelöli a vizsgáló biztost, és az ügyintéző szervezeten keresztül intézkedik az érintettek értesítéséről, felkéri azokat nyilatkozattételre, azzal, hogy válasziratuk hiánya nem gátolja az eljárást, szóban is nyilatkozhat;
6.3.3.    átteszi az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szervnek, ha a Bizottság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg;
6.3.4.    nem rendeli el az eljárást, az ügyet a Bizottság elé terjeszti, és erről értesíti a bejelentőt, ha a kifogásolt magatartás nem etikai vétség, az elkövetéstől számított 1 év, vagy a tudomásszerzéstől számított 90 nap eltelt;
6.3.5.    köteles az eljárást elrendelni, ha a Szövetség bármely vezető testülete, vagy tagjainak 2/3 része kezdeményezte;
6.3.6.    elrendelheti az eljárást határidőtől függetlenül általános jelentőségű ügyben, de ebben  az esetben szankció nem feltétlenül kerül megállapításra.

7.    Az etikai eljárás lefolytatása

7.1.    Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt más – különösen állami - szervezet is folytat eljárást, az etikai eljárás attól függetlenül lefolytatható.
7.2.    A tagszervezet fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozó ügyben a fegyelmi bizottságok saját eljárási szabályai szerint járnak el.
7.3.    Az eljárás alá vont személy gondoskodhat képviseletéről egyszerű írásos megbízás, amennyiben ez szervezet, akkor képviseleti jogával rendelkező, és ezt igazoló vezetője járhat el nevében.

8.    A vizsgálóbiztos

8.1.    A Bizottság elnöke jelöli a Bizottság tagjai közül az ügy tárgya szerinti ismeretük, alapján az ügyben eljáró etikai vizsgáló biztosokat - megítélése szerint bonyolultabb ügyekben  legalább két tagját
8.2.    A vizsgáló biztosok a Szövetség nevében eljárva, megbízóleveleik keretei között, folytatják le a bizonyítást, amelynek során megállapítják a tényállást, állásfoglalásokat-, adatokat- és bizonyítékokat szereznek be, ennek érdekében:
8.2.1.    kötelesek meghallgatni a feleket, az eljárás alá vontat, vagy tagszervezet esetében annak képviselőjét;
8.2.2.    az eljárást kezdeményezőtől további adatokat, információkat kérhetnek;
8.2.3.    helyszínt, iratotokat, tárgyakat birtokosának engedélyével megtekinthetnek;
8.2.4.    az ügyben érdemi adatokkal rendelkezőket tanúként, illetve szakértelemmel rendelkező személyeket meghallgathatnak.
8.3.    A meghallgatásokról a vizsgálóbiztosok jegyzőkönyvet készítenek, amely tartalmazza a meghallgatás helyét, idejét, a jelen lévőket, a meghallgatott személy nyilatkozatait, a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat, a jelen lévők hitelesítő aláírását.
8.4.    A szükséges állásfoglalás, a kölcsönös egyetértés kialakítása céljából megoldható az érintett felek együttes meghallgatása, véleményeik ütköztetése, kölcsönös kifejtése, ennek során a résztvevőknek különös figyelemmel kell az etikus magatartási követelményekre.
Indokolt esetben a Bizottság előzetes egyetértésével a meghallgatások a Bizottság ülésén történhetnek meg.
8.5.    A vizsgáló biztosok bizonyítása befejezése után a lefolytatott eljárásról összefoglaló jelentést készítenek, amelyet a Bizottság ülésén tárgyal meg, a jelentés tartalmazza:
8.5.1.    az egyes eljárási cselekmények leírását;
8.5.2.    a bizonyítási eljárás eredményét;
8.5.3.    a vizsgálóbiztosok javaslatát az eljárás befejezésére, a határozatra.

9.    A Bizottság ülése

9.1.    A Bizottság elnöke tanulmányozza a vizsgálóbiztos(ok) előterjesztését, ennek alapján
9.1.1.    intézkedik hiányok pótlására, a bizonyítás kiegészítésére,
9.1.2.    az írásos anyag megküldésével összehívja a Bizottságot
9.1.3.    indokolt esetben meghívja az ügyben érintetteket,
9.1.4.    meghívása alapján tanácskozási joggal biztosítja más érdekeltek részvételét
9.2.    A Bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a Bizottság által megválasztott tagja vezeti, lehetőleg egy ülés keretén belül történik meg az ügy lezárása.
9.3.    A Bizottság határozatképes ha tagjainak többsége - köztük a vizsgálóbiztos - jelen van.
9.4.    Az ülés megtartását nem akadályozza a szabályszerűen értesített és meghívott személy távolléte.
9.5.    A Bizottság ülése nyilvános, zárt ülést kell tartani a Bizottság tagjai egyszerű szótöbbségen alapuló döntése esetén.
9.6.    Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a nyilatkozatokat, az elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesítő aláírását.
9.7.    Az ülést az elnök nyitja meg, a határozatképesség megállapítása után ismerteti a napirendet.
9.8.    A vizsgálóbiztos ismerteti az ügyet, indokolt esetben meghallgathatók az érdekelt felek, tanúk, kell szakértelemmel rendelkező személyek, a tényállás tisztázása érdekében kérdések tehetők fel.

10.    Az Etikai Bizottság határozatának meghozatala

10.1.    Az ügydöntő határozatot a Bizottság zárt ülésen hozza meg.
10.2.    A döntés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
10.3.    A határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az enyhítő és súlyosító körülményeket, a szándékosság vagy gondatlanság fokát, a következményeket.
10.4.    A határozat rendelkező része tartalmazza a Bizottság döntését, indokolása pedig a döntés alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.
10.5.    A határozatot a Bizottság elnöke a jelen lévőkkel szóban közli, majd 15 napon belül gondoskodik írásba foglalásáról, és megküldéséről az ügyben érintett, érdekelt felek részére.
10.6.    A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
11.    A Bizottság a következő határozatokat hozza meg:
11.1.    Megerősíti az elnök döntését, (6.3.4. pont) ha az eljárás elrendelésének akadályát állapítja meg;
11.2.    Megszűnteti az eljárást etikai intézkedés nélkül, ha az eljárás alá vontnak;
11.2.1.    megszűnik a Szövetséghez fűződő jogviszonya;
11.2.2.    a cselekmény nem etikai vétség vagy nem az elkövető követte el;
11.2.3.    a rendelkezésre álló adatokból az etikai vétség elkövetése nem bizonyítható.
11.3.    Felfüggeszti az eljárást:
11.3.1.    ha az etikai vétség elbírálását más hatóság vagy szervezet előtt folyamatban lévő – különösen büntető, szabálysértési - eljárás eredménye befolyásolja;
11.3.2.    az eljárás alá vont tartósan ismeretlen helyen, külföldön tartózkodik, hosszan tartó betegségben szenved, vagy egyéb alapos okon alapuló akadályoztatása esetén;
11.4.    Etikai intézkedést alkalmazásával rosszallását fejezi ki etikai vétség elkövetésének megállapításakor.
12.    Az etikai intézkedések
12.1.    Az egyesületekkel szemben alkalmazható etikai intézkedések:
12.1.1.    figyelmeztetés;
12.1.2.    a határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés;
12.1.3.    kizárás a Szövetség rendezvényéről (pl. verseny);
12.1.4.    a Szövetségből történő kizárás kezdeményezése.
12.2.    A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható etikai intézkedések:
12.2.1.    figyelmeztetés;
12.2.2.    a határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés;
12.2.3.    kizárás a Szövetség rendezvényéről (pl. verseny);
12.2.4.    visszahívás kezdeményezése.
12.3.    A tagszervezetek horgász tagjaival, a vendéghorgászokkal szemben alkalmazható etikai intézkedések:
12.3.1.    figyelmeztetés;
12.3.2.    a határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés;
12.3.3.    kizárás a Szövetség rendezvényéről (verseny).
12.3.4.    az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott valamely fegyelmi büntetés alkalmazásának (pl. horgászattól meghatározott időre történő eltiltás) kezdeményezése;
12.4.    Az etikai felelősség megállapítása mellett az eljáró szerv az ügyben illetékes hatóságot megkeresheti eljárás kezdeményezése céljából.
12.5.    A határozat közzététele történhet a Szövetség saját kiadványában vagy informatikai hozzáférhetőségének felhasználásával, a tagszervezeteknek megküldéssel, a horgász szaksajtóban, a tömegkommunikáció felhasználásával.

FÜGGELÉK

KIVONAT A HORGÁSZAT SZABÁLYAIBÓL
(„országos horgászrend”)

„A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kultúrált ember megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
Az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is lefolytathatnak.

1.    A kultúrált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
2.    A horgász ha rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár beszédtől.
3.    Erősen látogatott horgászhelyeken a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt.
4.    Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.
5.    A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgász-turistákat, valamint azokat akik idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
6.    A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.
7.    A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt.
8.    Vízszennyezést, kivált halpusztulás esetén a horgász haladéktalanul jelentse a halőrnek vagy a területen található más hatósági személynek, egyesületének, illetve az illetékes halászati hatóságnak, vagy a Környezetvédelmi Felügyelőségnek.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


13.    A Szabályzat elfogadása napján lép hatályba, ezt követő 15 napon belül a Szövetség tagszervezetnek meg kell küldeni.
14.    A Szabályzatot a Szövetség küldöttközgyűlése  2004 év május hónap …. napján elfogadta.

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség vezetősége
(06-24-485-261, 06-24-518-610)
Szeresd és óvd a Duna-ágat és élővilágát!

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.