Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Augusztus >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
   1  2  3  4  5  6
  7  8  910111213
14151617181920
212223242527
28293031   

Elfogadta a 2017. március 18-i Küldöttközgyűlés


Tartalomjegyzék

PREAMBULUM
1. §  A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE
2. § A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS FELADATAI
(1)    A SZÖVETSÉG CÉLJAI
(2)    A SZÖVETSÉG FELADATAI
3. § A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
(1) A SZÖVETSÉG TAGJAI
(2) A SZÖVETSÉG TÁRSULT TAGJAI
4. §  A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
(1)  A TAGOK JOGAI
(2)  A TAGOK KÖTELESSÉGEI
5. §  A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
(1) TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE
(2) TÁRSULT TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE
(3)  A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
(4)  A TÁRSULT TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
6. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS
(1) A SZÖVETSÉG LEGFELSŐBB SZERVE A KÜLDÖTTGYŰLÉS
(2)  A KÜLDÖTTGYŰLÉS RÉSZTVEVŐI
(3)  A KÜLDÖTTGYŰLÉS LEVEZETŐ ELNÖKE
(4)  A KÜLDÖTTGYŰLÉS KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRE
(5)  A KÜLDÖTTGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE
(6)  A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE
(7)  HATÁROZATHOZATAL A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN
7. §  AZ ELNÖKSÉG
(1)  AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
(2)  AZ ELNÖKSÉG JOGÁLLÁSA
(3)  AZ ELNÖKSÉG FELADATAI
(4)  AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS GYAKORISÁGA
(5)  AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS RÉSZTVEVŐI
(6)  AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE
(7)  RENDKÍVÜLI ELNÖKSÉGI ÜLÉS
(8)  AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE
(9)  HATÁROZATKÉPTELENSÉG MIATT MEGISMÉTELT ELNÖKSÉGI ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE
(10)  AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS HATÁROZATHOZATALÁNAK MÓDJA
8. § AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK
(1)  AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK LÉTREHOZÁSA
(2)    A SZÖVETSÉG ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI
9. §  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
(1)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI
(2)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA
(3)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG FELADATAI
(4)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS GYAKORISÁGA
(5)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS RÉSZTVEVŐI
(6)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE
(7)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE
(8)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS HATÁROZATHOZATALÁNAK MÓDJA
(9)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAINAK FELELŐSSÉGE
(10) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
10. § AZ ETIKAI BIZOTTSÁG
(1)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁG TAGJAI
(2)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA
(3)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁG FELADATA
(4)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁGI ÜLÉS GYAKORISÁGA
(5)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE
(6)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁGI ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE
(7)  AZ ETIKAI BIZOTTSÁGI ÜLÉS HATÁROZATHOZATALÁNAK MÓDJA
11. § A JELÖLŐ BIZOTTSÁG
12. §  A SZAKBIZOTTSÁGOK
13. § AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET
(1)  AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET FELADATAI
(2)  A SZÖVETSÉG VEZETŐ ÁLLÁSÚ ALKALMAZOTTAI
14.§    SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK
(1)  A VÁLASZTOTT SZERVEK ÉS TISZTSÉGVISELŐK MEGBÍZATÁSÁNAK IDŐTARTAMA
(2) SZAVAZATI JOG
(3)  A VÁLASZTÁS RENDJE
15. §  A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
(1)    VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ÉS TISZTSÉGVISELŐK
(2)    A SZÖVETSÉG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI
(3)    A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
(4)    A TISZTSÉGVISELŐ MANDÁTUMÁNAK KELETKEZÉSE
(5)    A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
(6)    A TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
(7)    A TISZTSÉGVISELŐ MANDÁTUMÁNAK MEGSZŰNÉSE
(8)    A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK MANDÁTUMÁNAK MEGSZŰNÉSE
16. §  A SZÖVETSÉG ELNÖKE
(1)  A SZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK HATÁSKÖRE
(2)  A SZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK FELADATAI
(3)  A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
(4)  AZ ELNÖK HELYETTESÍTÉSE
17. §  A SZÖVETSÉG ALELNÖKEI
(1)  A SZÖVETSÉG ALELNÖKEINEK HATÁSKÖRE
18. §  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE
(1)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK HATÁSKÖRE
(2)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK FELADATAI
(3)  A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK HELYETTESÍTÉSE
19. § A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA
(1)  AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGE
(2)  AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ MUNKÁLTATÓJA
(3)  AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE
(4)  AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ HELYETTESÍTÉSE
20. §  A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
(1)  A SZÖVETSÉG VAGYONA
(2)  A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
(3)  A SZÖVETSÉGI TAGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA
(4)  AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERV ELFOGADÁSÁNAK RENDJE
(5)  AZ ÉVES BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSA
(6) BANKI ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁG
21. §  A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE
(1) TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
(2) TEVÉKENYSÉGI KÖR SZERINTI FELÜGYELET
22.§ A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
23. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1)    HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA
(2)    ELJÁRÁS NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEKBEN
(3)    AZ ALAPSZABÁLY ELFOGADÁSA
(4)    AZ ALAPSZABÁLY TERJEDELME
(5)    AZ ALAPSZABÁLY MELLÉKLETEI


PREAMBULUM

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (a továbbiakban Szövetség) jogelődeinek hagyományait követve az alábbi Alapszabályát fogadja el.

A Szövetséget a tagszervezetek a szövetkezésből eredő előnyök érvényesítésére, érdekvédelmük és érdekképviseletük ellátására, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásból hozták létre. A Szövetség a Magyar Országos Horgász Szövetség (továbbiakban: MOHOSZ) alapító tagja.

Szervezete pártoktól független, nem fogad el és nem nyújt támogatást politikai pártok választási kampányának, pártpolitikai tevékenységével összefüggésben. A választásokon nem állít országgyűlési és helyi képviselőket, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

1. § A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

 

A Szövetség neve: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
A Szövetség rövid neve: RDHSZ
A Szövetség jogállása: A Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló civil szervezet, szakmai, érdekvédelemi, érdekképviseleti szövetség. Tevékenységét a jogszabályok, valamint ezen alapszabály előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi.
A Szövetség hatóköre: A Szövetség területi szervezet. Működési területe a tulajdonában, kezelésében, hasznosításában lévő horgászvizek és egyéb területek.
A Szövetség képviselete: A Szövetséget - mint felelős személy- a Szövetség elnöke képviseli.
A Szövetség székhelye: 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 94.
A Szövetség pecsétje: Köriratban a Szövetség neve, középen egy horog rajza.
A Szövetség levelezési címe: 2301 Ráckeve, Pf.: 35


2. § A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS FELADATAI

(1) A Szövetség céljai

a) A Szövetség és tagszervezeteinek érdekvédelme, a horgászérdekek képviselete az állami, önkormányzati és más szervek előtt.
b) A halgazdálkodási jog megszerzése és hasznosítása, elsősorban a Ráckevei Duna-ágra és mellékvizeire vonatkozóan.
c) Horgászati lehetőségeinek ésszerű bővítése érdekében más vízterületek tulajdonjogának, hasznosítási, kezelési és halászati (illetve egyéb) jogainak megszerzése.
d) A gondjaira bízott, a tulajdonában és kezelésében lévő vízterületen a természet és a környezet védelme.
e) A horgászat szabályszerűségének, sportszerűségének folyamatos biztosítása.
f) A horgász hagyományok ápolása, a horgászat népszerűsítése.
g) Tagszervezetei törvényes és eredményes működésének az elősegítése.
h) Gyermek- és ifjúságnevelés a természet és a horgászat szeretetére, a horgász utánpótlás biztosítása.
i) A Szövetségen belül a versenysport szervezése, a versenyzői utánpótlás nevelése. Részvétel és kiemelkedő eredmények elérése a hazai és nemzetközi horgász halfogó versenyeken.
j) A horgászturizmus feltételeinek megteremtése és kiszélesítése.
k) Nemzetközi együttműködés kiépítése és működtetése külországok horgász szervezeteivel, a szövetség tagszervezeteinek tagjai horgász lehetőségeinek bővítése és a horgászturizmus fellendítése érdekében.
l) A Szövetség a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(2) A szövetség feladatai

a) Szövetség és tagegyesületei érdekeinek megfelelő érdekegyeztetést végez a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, az illetékes állami, önkormányzati és más szervekkel.
b) Társadalmi kapcsolatok kiépítésével, hazai és nemzetközi horgász szervezetekkel való együttműködés kialakításával és fenntartásával folyamatosan javítja a Szövetség és a tagszervezetek működési feltételeit.
c) Tevékeny részvétel a horgászok érdekeit képviselő országos szervezet működtetésében.
d) A horgászattal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket megismerésüket követően véleményezi, kezdeményezően lép fel a tulajdonában, használatában, illetve kezelésében lévő vízterületeken a horgászatot érintő valamennyi kérdésben.
e) Megalkotja a kezelésében lévő horgászvizek tekintetében saját horgászrendjét.
f) Haltermelő egységeiben, tógazdaságaiban folyamatosan biztosítja a haltermelést, gondoskodva a hatáskörébe tartozó vízterületeken a megfelelő mennyiségű, minőségű és fajtájú hal utánpótlásáról. Gondoskodik a fajtafenntartásról és a tevékenység fejlesztéséről.
g) Gondoskodik a tulajdonában, használatában, illetve kezelésében lévő vízterületek hatékony őrzéséről, a sporthorgászat szabályainak betartásáról. Ennek érdekében együttműködik az Országos Halászati Bizottsággal, a halászati hatósággal, a helyi önkormányzatokkal, a rendőrség és a polgárőrség illetékes szerveivel.
h) A tagszervezetek közötti együttműködés, a kapcsolatok koordinálása.
i) A tagszervezetek fejlődésének és eredményes működésének elősegítése. Tagszervezetei részére jogi, közgazdasági, pénzügyi, horgászati, halászati, halgazdálkodási, vízvédelmi, környezetvédelmi és egyéb kérdésekben segítséget nyújt. Az egyesületi élet eredményesebbé tétele érdekében módszertani útmutatókat, szakmai iránymutatásokat bocsát tagszervezetei rendelkezésére.
j) Biztosítja az egységes horgászvizsga letételének feltételeit.
k) Fokozott figyelmet fordít a gyermek és az ifjúsági horgászokra, az utánpótlás nevelésére. A természet, a víz, a növények, az állatok – kiemelten a halak – szeretetére való nevelést, vetélkedők, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével segíti elő.
l) Saját szervezete és tagsága közreműködésével tevőlegesen részt vesz a környezet, a természet megóvásában, a keletkezett károk helyreállításában és fellép a károkozókkal szemben.
m) Az Európai Unió természetes vizekkel, illetve a horgászattal kapcsolatosan kialakított elveinek érvényesítése.
n) Gondoskodik tagszervezetei rendszeres tájékoztatásáról, a Szövetség működésének nyitottságáról. Biztosítja tagegyesületei szabad és folyamatos vélemény nyilvánításának lehetőségét. Koordinálja az Elnöki Kollégium megszervezését.
o) A Szövetség céljairól, feladatairól, munkájáról, problémájáról, eredményeiről elsődlegesen honlapján keresztül, de más módon is rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot.
p) A Szövetség vagyonának megőrzése, gyarapítása.

3. § A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

(1) A Szövetség tagjai

a) A Szövetség tagságát a jogi személyiséggel rendelkező 29 alapító tagegyesület alkotja.
A tagegyesületek listája jelen Alapszabály elválaszthatatlan része, annak 1. sz. melléklete.
b) A Szövetség tagjai egyenjogúak. Tagsági jogaikat a Szövetség Alapszabálya által meghatározott számú, saját egyesületük hatályos alapszabályának rendje szerint delegált képviselőik útján gyakorolják.
c) A tagság feltétele, hogy a tag elfogadja a Szövetség Alapszabályát, törvényesen működik, és részt vesz a Szövetség munkájában, feladatainak teljesítésében.

(2) A Szövetség társult tagjai

A Szövetség társult tagja lehet bármely jogi személyiséggel rendelkező horgász egyesület, amely elfogadja a Szövetség Alapszabályát. A társult tagot díjfizetési kötelezettség nem terheli.

4. § A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

(1) A tagok jogai

a) A tagok a Szövetség tulajdonában, kezelésében, illetve használatában lévő vízterületeken – az előírt feltételek teljesítése esetén – sporthorgászatra jogosultak. Ezt a jogukat egyesületi tagjaik sporthorgászati tevékenységén keresztül gyakorolják.
b) Érdekvédelem, érdekképviselet igénybevétele a Szövetségtől.
c) A tagok képviselői részt vehetnek a Szövetség rendezvényein, fórumain.
d) Kezdeményezéssel, javaslattal élhetnek valamennyi, a Szövetség tevékenységével összefüggő kérdésben.
e) A Szövetség szolgáltatásait, anyagi eszközeit díjmentesen, illetve meghatározott összegű térítés ellenében igénybe vehetik.
f) Igényt tarthatnak a Szövetség működésével kapcsolatos információkra.
g) A tagegyesületek tagjai (az egyesületi tag horgászok) bármely szövetségi tisztségre megválaszthatók.
h) A tagokat egyenlő jogok illetik meg, a társult tagok kivételével.
i) A tagot megilleti továbbá minden olyan jog, amelyet a Szövetség hatályos Alapszabálya, vagy bármely szabályzata számára biztosít.
j) Az Alapszabály 4.§ /1/ bekezdés a)-f) pontjaiban jelzett jogokat a társult tagok is gyakorolhatják, egyebekben őket a tagok jogai nem illetik meg.

(2) A tagok kötelességei

a) A Szövetség Alapszabályának, a Küldöttgyűlés, és az Elnökség határozatainak betartása és az egyesület tagjaival való betartatása.
b) A Szövetség Etikai Kódexében rögzített normák betartása és az egyesület tagjaival való betartatása.
c) A horgászati tevékenységre vonatkozó jogszabályokat és a Szövetség tulajdonában, kezelésében, illetve hasznosításában lévő vízterületekre érvényes horgászrendet tagjaival köteles betartatni.
d) Egységes szövetségi hozzájárulás (ESZH), valamint a szövetség által megállapított költségek megfizetése.
e) A Szövetség eredményes működésének előmozdítása, a célkitűzések megvalósításában való tevékeny részvétel.
f) A Szövetség állásfoglalásait, ajánlásait figyelembe véve a Szövetség érdekeit és tekintélyét megóvni.
g) A Szövetség jogszerű működéséhez és az érdekvédelmi tevékenységéhez szükséges információk, statisztikai és egyéb adatok szolgáltatása.
h) A Szövetség munkájában való aktív részvétel.
i) A Szövetség tagja köteles jelen Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésre.
j) A Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.
k) A tagokat egyenlő kötelezettségek terhelik.

5. § A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(1) Tagsági viszony keletkezése

Tagsági viszony az alapító tagsággal keletkezett.

(2) Társult tagsági viszony keletkezése

Társult tagsági viszony kérelemre, a Küldöttgyűlés döntése alapján jön létre.

(3) A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

  • ha a bíróság a tagszervezetet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja,
  • a tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével,
  • a tag kilépésével:
    • A tag a Szövetség Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül kiléphet. Kilépése a kilépést tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével hatályosul.
    • Kilépés esetén a tárgyévre már befizetett tagdíjat nem lehet visszakövetelni.
    • A kilépett tagnyilvántartásból való törléséről az Elnökség gondoskodik.
  • a tag kizárásával:
    • A tagnak a jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát, vagy a Küldöttgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés – bármely szövetségi tag, vagy szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
    • Ha a tag kétszeri írásbeli felszólításra sem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének, vagy ha bármilyen módon veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósítását, illetőleg Alapszabály-ellenes tevékenységet folytat, az Elnökség a Küldöttgyűlésnek kizárását javasolhatja.
    • A kizárásról a Küldöttgyűlés dönt.
    • Az eljárás megindításáról, a kizárásról határozó Küldöttgyűlés ülésének helyéről és időpontjáról a kizárni kívánt tagot írásban, előzetesen, postai úton, ajánlott tértivevényes levél formájában – legalább az ülést megelőző 8 nappal (azaz nyolc nappal) – értesíteni kell.
    • A kizárni kívánt tag a Küldöttgyűlés ülésén részt vehet, és a kizárással szembeni védekezését ott előadhatja, tanúk megidézését és meghallgatását kérheti.
    • A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
    • A kizáró határozatot, annak meghozatalát követő 8 napon (azaz nyolc napon) belül, írásban, postai úton, ajánlott tértivevényes levél formájában a taggal közölni kell.
    • Jelen Alapszabály a Küldöttgyűlésnek a tag kizárásáról hozott határozatával szemben fellebbezési jogot nem biztosít, így a tag a Küldöttgyűlésnek a tag kizárásáról hozott határozatával szemben a vonatkozó jogszabályok szerint pert indíthat.

A kilépett, illetve kizárt tagszervezet a Szövetség vagyonából nem részesedik, arra igényt nem tarthat.

(4) A társult tagsági viszony megszűnése

A társult tagsági viszony megszűnik:
a) a társult horgász egyesület megszűnésével,
b) a társult horgász egyesület kilépésével.
c) a társult horgász egyesület kizárásával.

6. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS

(1) A Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttgyűlés

a) A Küldöttgyűlés a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve.
b) A Küldöttgyűlés – a vonatkozó jogszabályok, és a Szövetség Alapszabályának előírásai szerint - a Szövetség minden ügyében dönthet. Határozatai a tagszervezetekre, a tagszervezetek tagjaira, a Szövetség tisztségviselőire és az ügyintéző szervezetre nézve kötelezőek.
c) A Küldöttgyűlés nem nyilvános, azon a küldöttek és a 6.§ (2) bekezdésben felsoroltak vehetnek részt. Valamennyi résztvevő felszólalási, kérdésfeltevési és észrevételezési joggal bír.

(2) A Küldöttgyűlés résztvevői

1. Szavazati joggal rendelkező résztvevők:

a) A tagegyesületek küldöttei:

  • A Küldöttgyűlésben a tagszervezetek küldötteik útján képviseltetik magukat.
  • A Küldöttgyűlésbe minden tagszervezet alanyi jogon 1 főt, 100 és 500 fő felnőtt tag között további 1 főt és minden további megkezdett 500 felnőtt tag után további 1 fő küldöttet választ. A küldöttek létszámának megállapítása a tárgyévet megelőző év október 20-ai létszámadatok figyelembevételével történik.
  • A küldöttek delegálása a tárgyévi időszakra szól.
  • A tagegyesület Alapszabályának előírásai szerint megválasztott küldöttek neveit és a megválasztásukat igazoló dokumentumokat (pl. Alapszabály, jegyzőkönyv) a tagszervezetek kötelesek a Szövetségbe beküldeni.
  • A Szövetség a küldöttek részére küldöttigazolványt ad ki, amelyet a küldött részére a legközelebbi Küldöttgyűlést megelőző 8 napig megküld.
  • A küldött kiesése esetén személye pótolható, a küldött személyét a tagszervezet halálozás, lemondás, vagy visszahívás indokával – az erre hatáskörrel rendelkező egyesületi szerv határozatával – évközben is megváltoztathatja. Az újonnan delegált küldött a Szövetséghez beérkezett írásbeli bejelentés alapján kiállított küldöttigazolvány kézhezvétele után gyakorolhatja jogait.

2. Tanácskozási joggal rendelkező résztvevők:

Amennyiben küldött-mandátummal nem rendelkeznek:

a) a Szövetség tisztségviselői (a Szövetség Elnöke, két Alelnöke, az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Jelölő Bizottság elnökei és tagjai, a MOHOSZ küldöttek),
b) a Szakbizottságok elnökei,
c) a Szövetség ügyvivő szervezetének vezető állású dolgozói (ügyvezető igazgató, főkönyvelő, halászati ágazatvezető),
d) a Szövetség könyvvizsgálója,
e) a Szövetség társult tagjainak képviselői,
f) a Szövetség eseti meghívottai, akik az adott tárgykörben érintettek.

(3) A Küldöttgyűlés levezető elnöke

A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke. Akadályoztatása esetén az általa, vagy ha akadályozott, a Küldöttgyűlés által kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlés az Elnökség tagjai közül választ levezető elnököt. Tisztújító küldöttgyűlés esetén a levezető elnököt kell választani, aki nem lehet az előző ciklusban a szövetség volt vezető tisztségviselője, tisztségviselője.

(4) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre

a) A Szövetség Alapszabályának megállapítása és módosítása.
b) A Szövetség megszűnésének kimondása, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
c) Döntés másik civil szervezetbe, gazdasági társulásba való belépésről és kilépésről.
d) Döntés alapítványok létrehozásáról.
e) A Szövetség elnökének, két alelnökének, az Elnökség tagjainak, az Állandó Bizottságok (Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, Jelölő Bizottság) elnökeinek és tagjainak a megválasztása és visszahívása.
f) A Magyar Országos Horgász Szövetség választmányába a küldöttek megválasztása, illetve visszahívása, akik kötelesek a Szövetség kialakított álláspontját az adott kérdésben képviselni.
g) Az Elnökség javaslata alapján tagegyesület kizárása.
h) Társult tagsági viszony létesítése, illetve felmondása.
i) A Szövetség éves költségvetési előirányzatának megállapítása és pénzügyi beszámolójának elfogadása.
Az éves költségvetési előirányzatot és az éves pénzügyi beszámolót a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával hagyja jóvá, a Felügyelő Bizottság állásfoglalásának elhangzása után.
j) Az Elnökség, és az Állandó Bizottságok beszámoltatása.
k) Ingatlan tulajdonjogának megszerzésében és elidegenítésében történő döntés, értékhatárra való tekintet nélkül.
l) Hitelfelvétel jóváhagyása, amennyiben a hitel összege a Szövetség előző évi kimutatott vagyonértékének 10%-át meghaladja.
m) Horgászkitüntetés alapítása.
n) A Szövetség szervei által hozott – jogszabályba, a Szövetség Alapszabályába vagy a Szövetség bármely szabályzatába ütköző – határozatok felülvizsgálata, módosítása, illetve hatályon kívül helyezése.
o) Az Etikai Kódex elfogadása és módosítása.
p) A jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelő bizottsági tagok, vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
q) A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása.
r) Végelszámoló kijelölése.
s) Döntés mindazon ügyekben, melyeket jelen Alapszabály, jogszabály, illetve egyéb szövetségi szabályzat a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Küldöttgyűlés hatáskörébe von.
t) Eljár, mint 2. fokú szervezet, az Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezés ügyében.

(5) A Küldöttgyűlés összehívásának rendje

a) A Küldöttgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
b) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, annak kezdeményezésétől számított 30
napon belül, ha azt

1. az ok megjelölésével, írásban kezdeményezi:
- a Szövetség elnöke,
- az Elnökség,
- a Felügyelő Bizottság,
- a küldöttek vagy a tagszervezetek több mint egyharmada;

2. a felügyeletet ellátó illetékes ügyészség vagy a bíróság elrendeli.

c) Az Elnökség köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. a Szövetség céljának elérése veszélybe került.

d) A c) pont alapján összehívott Küldöttgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szövetség megszűntetéséről gondoskodni.
e) A Küldöttgyűlés összehívása történhet a Szövetség székhelyére, vagy a Szövetség székhelyétől eltérő helyre is.
f) A szövetség elnöke - vagy megbízottja- legalább 15 nappal a Küldöttgyűlést megelőzően meghívót küld az Alapszabály 6.§ (2) bekezdésben felsorolt résztvevőknek.
g) A meghívónak tartalmaznia kell

  • a Szövetség nevét és székhelyét,
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
  • az ülés napirendjét.

h) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltűntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.
i) A meghívó kézbesítése személyesen (a meghívó egy példányán átvételkor az átvétel pontos időpontjának és az átvevő személyének feltűntetésével, az átvevő saját kezű aláírásával történő igazolása mellett), vagy postai úton ajánlott levél útján történik.
j) A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az Elnökségtől – mint a Küldöttgyűlést összehívó szervtől – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
k) A kiegészítés tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a résztvevőket igazolható módon értesíteni kell.
l) Ha a Küldöttgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
m) Küldöttgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
n) Módosító vagy kiegészítő javaslat esetén a Küldöttgyűlésnek jogában áll úgy dönteni, hogy az új napirend a következő Küldöttgyűlésen kerüljön megtárgyalásra és dönthet az újabb Küldöttgyűlés idejére és helyére vonatkozóan.
o) A küldött távolléte esetén, képviseletére, írásos megbízást adhat bármely mandátummal rendelkező küldött részére.

(6) A Küldöttgyűlés határozatképessége

a) A Küldöttgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
b) Ha a Küldöttgyűlés határozatképtelen, 30 napon belül azonos napirenddel újabb Küldöttgyűlés hívható össze, amennyiben az új időpont az eredeti meghívóban rögzítésre került. A megismételt Küldöttgyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes, de minősített többséget igénylő döntést nem hozhat.

(7) Határozathozatal a Küldöttgyűlésen

a) A Küldöttgyűlésen minden szavazati joggal rendelkező küldöttet egyenlően egy szavazat illet meg.
b) A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
c) Titkos szavazást kell elrendelni, ha az erre irányuló javaslattal a Küldöttgyűlésen résztvevők több mint fele egyetért.
d) A Szövetség Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló Küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
e) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

f) Jelen Alapszabály a határozathozatalt a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben ülés tartása nélkül nem teszi lehetővé.

7. § AZ ELNÖKSÉG

(1) Az Elnökség tagjai

a) Az Elnökség 11 tagú.
b) Az elnököt, a kettő alelnököt és az Elnökség nyolc tagját az Alapító Tagegyesületek horgász tagjai közül a Küldöttgyűlés ötévenként választja meg.
c) A Szövetség elnöke egyben az Elnökség elnöke.
d) Az Elnökségi tagság megszűnik

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkeztével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) az elnök, az alelnök, az elnökségi tag halálával;
f) az elnök, az alelnök, az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az elnökkel, az alelnökkel, az elnökségi taggal szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
h) a Szövetség tagegyesületéhez tartozó tagságának megszűntével.

(2) Az Elnökség jogállása

a) Az Elnökség a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, ahol munkájáról évente köteles beszámolni.
b) Tevékenységét a Küldöttgyűlések közötti időszakban a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a saját maga által kidolgozott és elfogadott Ügyrendnek és Munkatervnek megfelelően végzi.

(3) Az Elnökség feladatai

a) Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
b) A Küldöttgyűlés összehívása, napirendi pontjainak és határozati javaslatainak előkészítése.
c) Gondoskodik a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
d) Megvitatja, a Küldöttgyűlés döntéshozatalára előkészíti és a Küldöttgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét és az éves beszámolót.
e) Javaslattétel minden olyan kérdésben, amely a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.
f) A Szövetség Alapszabályának kidolgozása és Küldöttgyűlés elé terjesztése, Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ), valamint a Szövetség Elnökségi hatáskörbe utalt egyéb szabályzatainak jóváhagyása.
g) A horgászrend meghatározása a Szövetség vízterületein, összhangban a vonatkozó törvényekkel és előírásokkal.
h) Pályázat útján kiválasztja és kinevezi az ügyvezető igazgatót. Gyakorolja felette a munkáltatói jogokat a munkaszerződés módosításával, a célprémium kifizetésével, és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan.
i) Évente legalább egy alkalommal beszámoltatja az ügyvezető igazgatót az Ügyintéző Szervezet munkájáról és a Szövetség gazdálkodásáról.
j) A Szövetségi területi jegyféleségek árainak meghatározása.
k) Gazdálkodási döntések meghozatala a költségvetés keretében. Szükség esetén jogosult a költségvetés rovatai között átcsoportosítani a költségvetési főösszeg 10%-a mértékéig.
l) A társult tag felvételére vonatkozó javaslatot elkészíti a Küldöttgyűlés számára.
m) A tag illetve a társult tag kizárására, valamint a tagsági viszony törlésére vonatkozó javaslatot előkészíti a Küldöttgyűlés számára.
n) Szakbizottság létrehozása, feladatainak és hatáskörének meghatározása, a szakbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, beszámoltatása.
o) A MOHOSZ Bizottságaiba tagokat delegál.
p) Döntés a társadalmi aktívák tiszteletdíjáról és jutalmáról.
q) Kitüntetések adományozása.
r) A Szövetség vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.
s) A Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése.
t) A tagság nyilvántartása.
u) A Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése.
v) A Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
w) A Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
x) Döntés mindazon ügyekben, melyeket jelen Alapszabály, jogszabály, vagy a Szövetség bármely más szabályzata az Elnökség hatáskörébe utal.
y) Olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt.

(4) Az elnökségi ülés gyakorisága

- Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.

(5) Az elnökségi ülés résztvevői

- Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azon az Elnökség tagjai és a meghívottak vesznek részt.
- Az Elnökség tanácskozási jogú, állandó meghívottai a Felügyelő Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke és az ügyvezető igazgató.
- Az Elnökség üléseire meg kell hívni mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt szükséges.

(6) Az elnökségi ülés összehívásának rendje

- Az Elnökség ülését a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja össze.
- Az Elnökség összehívása az ülés előtt legalább 8 nappal, írásos meghívóval történik, melyben meg kell jelölni a tanácskozás helyét, időpontját és a napirendi pontokat.

(7) Rendkívüli elnökségi ülés

- Rendkívüli ülést kell összehívni, ha:

  • az Elnökség tagjainak legalább egyharmada az elnöknek írásban indítványozza,
  • a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,
  • a Szövetség elnöke elrendeli.

- A rendkívüli ülést a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban össze kell hívni.
- Rendkívül indokolt esetben szóban is összehívható az Elnökség ülése.

(8) Az elnökségi ülés határozatképessége

- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele az ülésen jelen van.

(9) Határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés határozatképessége

- A határozatképtelenség miatt megismételt ülést azonos napirendi pontokkal ismét össze kell hívni, az ülés eredeti napjától számított 30 napon belüli időpontra. A megismételt ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E körülményre az eredeti meghívóban utalni kell.

(10) Az elnökségi ülés határozathozatalának módja

- Az Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.
- A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
-Rendkívüli sürgősség esetén az elnökségi határozathozatal elektronikus úton is lehetséges.

8. § AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

(1) Az állandó bizottságok létrehozása

Állandó bizottságot az Elnökség javaslata alapján, valamely ügycsoport megfelelő kezelése érdekében a Küldöttgyűlés hozhat létre.

(2) A Szövetség Állandó Bizottságai

a) A Felügyelő Bizottság,
b) Az Etikai Bizottság,
c) A Jelölő bizottság.

9. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1) A Felügyelő Bizottság tagjai

a) A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll.
b) A Felügyelő Bizottság elnökét és négy tagját az alapító tagegyesületek horgász tagjai közül a Küldöttgyűlés ötévenként választja meg.
c) Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizárási ok (2013. évi V. törvény 3:22.§) áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség más tisztségviselője, más vezető tisztségviselője.
d) A felügyelő bizottsági tagság a felügyelő bizottsági tagsági jogviszony elfogadásával jön létre.

(2) A Felügyelő Bizottság jogállása

a) A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.
b) A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
c) A Felügyelő Bizottság a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, ahol munkájáról évente köteles beszámolni.
d) Tevékenységét a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a saját maga által kidolgozott és elfogadott Ügyrendnek és Munkatervnek megfelelően végzi.
e) A Felügyelő Bizottság a Szövetség egész tevékenységére kiterjedő felügyeletet a Szövetség Alapszabálya és egyéb szabályzatai, valamint a vonatkozó aktuális jogszabályok alapján végzi.
f) A Felügyelő Bizottság jogosult kezdeményezni a Küldöttgyűlés vagy az Elnökségi ülés összehívását (sürgős esetben rendkívüli összehívását), vagy napirend felvételét, ha megítélése szerint, a Szövetség valamelyik szervének tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba illetve a Küldöttgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az alapító egyesületek érdekeit. Ennek sikertelensége esetén a Felügyelő Bizottság tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
g) A Felügyelő Bizottság a Szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásába, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Szövetség munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja az ügyvezető igazgatóval való előzetes időpont egyeztetés alapján.

(3) A Felügyelő Bizottság feladatai

a) A Felügyelő Bizottság felügyeli:

- a Szövetség és szervei törvényes működését;
- a szövetségi Alapszabály, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak megtartását;
- a szövetségi szervek határozatainak a végrehajtását;

b) Köteles évente megvizsgálni és véleményezni

- a Szövetség költségvetési előirányzatát, költségvetését és az annak végrehajtásáról készített beszámolót, az éves beszámolót és a pénzügyi mérleget. Köteles megállapításairól a Küldöttgyűlésnek írásban jelentést tenni;
- a Küldöttgyűlés által megszabott feltételek szerinti gazdálkodás szabályszerűségét;
- a Szövetség vagyonával kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.

c) A haltelepítések ellenőrzésére a Felügyelő Bizottság Munkacsoportot hozhat létre. A Munkacsoport tagjait a szövetségi egyesületek tagságából az egyesületek vezetése ajánlja. Tagságukat a Felügyelő Bizottság fogadja el. A Munkacsoport csak a Felügyelő Bizottság egyedi határozata alapján végezheti tevékenységét.

(4) A Felügyelő Bizottsági ülés gyakorisága

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.

(5) A Felügyelő Bizottsági ülés résztvevői

A Felügyelő Bizottsági ülései nem nyilvánosak, azon a Felügyelő Bizottság tagjai és a Felügyelő Bizottság által meghívott személyek vesznek részt.

(6) A Felügyelő bizottsági ülés összehívásának rendje

A Felügyelő Bizottság ülését annak megkezdése előtt legalább 8 nappal – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, lehetőség szerint mellékelve a napirendi ponthoz készített írásos anyagot – kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belül is összehívható akár e-mail, akár telefax útján. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja kérheti a Felügyelő Bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belül történő összehívásáról. Ha a Felügyelő Bizottság elnöke a kérelemnek a fenti határidő alatt nem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság tagja maga jogosult az ülés összehívására.
A határozatképtelenség miatt megismételt ülést azonos napirendi pontokkal ismét össze kell hívni a fenti módon, az ülés eredeti napjától számított 30 napon belüli időpontra. E körülményre a meghívóban utalni kell.

(7) A Felügyelő bizottsági ülés határozatképessége

A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon legalább három felügyelő bizottsági tag jelen van.

(8) A Felügyelő bizottsági ülés határozathozatalának módja

A Felügyelő Bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(9) A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége

A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben.

(10) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnése

A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkeztével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a felügyelő bizottsági tag halálával;
f) a felügyelő bizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a felügyelő bizottsági taggal szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
h) a Szövetség tagegyesületéhez tartozó tagságának megszűnésével.

A felügyelő bizottsági tag a lemondó nyilatkozatát a Szövetség elnökéhez, mint vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A visszahívás rendje és a visszahívó határozattal szembeni jogorvoslat lehetősége a felügyelő bizottsági tag vonatkozásában a jelen Alapszabály 15.§ (5) bekezdésében foglaltakkal azonos.

10. § AZ ETIKAI BIZOTTSÁG

a) Az Etikai Bizottság Elnöke más tisztségre nem választható meg.
b) Az Etikai Bizottság tagjai más tisztségre nem választhatók meg.
c) Az Etikai Bizottság az Etikai Kódex alapján működik, amelyet a Küldöttgyűlés jogosult elfogadni, illetve módosítani.

(1) Az Etikai Bizottság tagjai

a) Az Etikai Bizottság 5 tagú.
b) Az Etikai Bizottság elnökét és négy tagját az alapító tagegyesületek horgász tagjai közül a Küldöttgyűlés ötévenként választja meg.

(2) Az Etikai Bizottság jogállása

a) Az Etikai Bizottság a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, ahol munkájáról évente köteles beszámolni.
b) Az Etikai Bizottság a Szövetség egészére, valamint tagszervezeteire kiterjedően végzi tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata és az Etikai Kódex-e alapján.
c) Az etikai ügyekben ügydöntő határozatot hoz. Mindazon ügyekben, ahol az eljárás alá vont a szövetség tagszervezete, a szövetség vezető tisztségviselője, vagy a szövetség tisztségviselője, határozati javaslatát döntésre a soron következő Küldöttgyűlés elé terjeszti.

(3) Az Etikai Bizottság feladata

Az Etikai Bizottság a Szövetség bármely tagszervezete, vezető tisztségviselője, tisztségviselője, a Szövetség testülete, vagy a halászati őr kérésére etikai vizsgálatot folytat le.

(4) Az Etikai bizottsági ülés gyakorisága

Az Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(5) Az Etikai bizottsági ülés összehívásának rendje

Az Etika Bizottság ülését annak megkezdése előtt legalább 8 nappal – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, lehetőség szerint mellékelve a napirendi ponthoz készített írásos anyagot – kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belül is összehívható akár e-mail, akár telefax útján. Az Etikai Bizottság üléseit az Etika Bizottság elnöke hívja össze. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az Etikai Bizottság bármely tagja kérheti az Etikai Bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az Etikai Bizottság ülésének 30 napon belül történő összehívásáról. Ha az Etikai Bizottság elnöke a kérelemnek a fenti határidő alatt nem tesz eleget, az Etikai Bizottság tagja maga jogosult az ülés összehívására.
A határozatképtelenség miatt megismételt ülést azonos napirendi pontokkal ismét össze kell hívni a fenti módon, az ülés eredeti napjától számított 30 napon belüli időpontra. E körülményre a meghívóban utalni kell.

(6) Az Etikai bizottsági ülés határozatképessége

Az Etikai Bizottság ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele az ülésen jelen van.

(7) Az Etikai bizottsági ülés határozathozatalának módja

Az Etikai Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

11. § A JELÖLŐ BIZOTTSÁG

a) A Jelölő Bizottság 5 tagú.
b) A Jelölő Bizottság elnökét és négy tagját az alapító tagegyesületek horgász tagjai közül a Küldöttgyűlés ötévenként választja meg.
c) A Jelölő Bizottság elnöke egyidejűleg más tisztségre vagy más vezető tisztségre nem választható meg.
d) A Jelölő Bizottság tagjai egyidejűleg más tisztségre vagy más vezető tisztségre nem választhatóak meg
e) A Jelölő Bizottság készíti elő a jelöléseket a tisztújító Küldöttgyűlésre, és ha szükséges az időközi választásokra.

12. § A SZAKBIZOTTSÁGOK

a) Az Elnökség a Szövetség valamely feladatának operatív végrehajtása érdekében szakbizottságokat hozhat létre, illetve szüntethet meg.
b) A szakbizottság vezetőjét az Elnökség nevezi ki, tagjait a szakbizottság vezetőjének előterjesztése alapján az Elnökség hagyja jóvá.
c) A szakbizottság feladatát és működési körét az Elnökség határozza meg.
d) A szakbizottságok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

13. § AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET

Az Ügyintéző Szervezet a Szövetség vezető testületeinek operatív végrehajtó szerve.

(1) Az Ügyintéző Szervezet feladata

A Szövetségi feladatok operatív megvalósítása, a Szövetség határozatainak végrehajtása a vonatkozó jogszabályok, a Szövetség Alapszabálya, SZMSZ-e, valamint a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai szerint, az alábbi főbb területeken:

a) a szövetségi működés,
b) haltermelés,
c) halőrzés.

(2) A Szövetség vezető állású alkalmazottai

a) az ügyvezető igazgató,
b) a főkönyvelő,
c) a halgazdálkodási ágazat vezető.

14. § SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

(1) A választott szervek és tisztségviselők megbízatásának időtartama

A Szövetség választott szerveinek és tisztségviselőinek megbízatása 5 év időtartamra szól, időközi választások esetében a ciklus végéig.

(2) Szavazati jog

A szövetségi szervekben a szavazati joggal rendelkezőket egyenlő szavazati jog illeti meg, mindenkinek egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a határozat érvénytelen.

(3) A választás rendje

A Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

15. § A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

(1) Vezető tisztségviselők és tisztségviselők

A Szövetség rendelkezik mind vezető tisztségviselőkkel, mind tisztségviselőkkel.

(2) A Szövetség vezető tisztségviselői

A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

(3) A Szövetség tisztségviselői

a) a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai,
b) az Etikai Bizottság elnöke és tagjai,
c) a Jelölő Bizottság elnöke és tagjai,
d) a Szövetség MOHOSZ Választmányába megválasztott küldöttei.

(4) A tisztségviselő mandátumának keletkezése

A tisztségviselő mandátuma a tisztségre történő megválasztásának elfogadásával keletkezik.

(5) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos követelmények alól nem mentesül.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személynél vezető tisztségviselő nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Vezető tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki tagja a Szövetség valamely tagszervezetének.

(6) A tisztségviselővel szembeni követelmények

A tisztségviselőkkel szembeni a tisztség betöltésével kapcsolatos követelményekre és kizáró okokra a 2013. évi V. törvény 3:22.§-ában foglalt, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések az irányadóak, azzal, hogy a Szövetség tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki tagja a szövetség valamely tagszervezetének.

(7) A tisztségviselő mandátumának megszűnése

A tisztségviselő mandátuma megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkeztével,
c) visszahívással,
d) lemondással,
e) a tisztségviselő halálával,
f) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g) a tisztségviselővel szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
h) a Szövetség tagegyesületéhez tartozó tagságának megszűnésével.

A tisztségviselő megbízatásáról a Szövetség Elnökségéhez intézett, a Szövetséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
A Küldöttgyűlés a tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
A Szövetség tisztségviselői közül a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésére jelen Alapszabály 9.§ (10) bekezdésének rendelkezései is irányadóak.

A visszahívás rendje:
- A tisztségviselő visszahívására a Szövetség Elnöksége tesz javaslatot a Küldöttgyűlésnek. A visszahívásról a Küldöttgyűlés dönt. A visszahívást kimondó megindokolt határozatot az érintettel írásban közölni kell.
A visszahívást kimondó határozat elleni jogorvoslat:
- A tisztségviselő jogosult a kézhezvételétől számított 30 napon belül a sérelmezett határozatot a Budapest Környéki Törvényszék előtt keresettel megtámadni.

(8) A vezető tisztségviselők mandátumának megszűnése

A vezető tisztségviselők megbízatása jelen Alapszabály 7.§ (1) bekezdés d) pontjának rendelkezése alapján szűnik meg. A Küldöttgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a Küldöttgyűléshez intézett, a Szövetséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a Szövetség működése ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
A visszahívás rendje és a visszahívó határozattal szembeni jogorvoslat lehetősége a vezető tisztségviselők vonatkozásában a jelen Alapszabály 15.§ (5) bekezdésében foglaltakkal azonos.

16. § A SZÖVETSÉG ELNÖKE

(1) A Szövetség elnökének hatásköre

a) Irányítja és vezeti a Szövetség munkáját. Gyakorolja mindazon jogköröket, melyeket számára az Alapszabály meghatároz.
b) Tevékenységével a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, akinek minden évben beszámolni köteles.
c) A Küldöttgyűlésen ellátja az elnöki teendőket.
d) A MOHOSZ Választmánynak a tagja.

(2) A Szövetség elnökének feladatai

a) Az Elnökség határozata alapján – vagy az Elnökség tagjainak egyidejű értesítése mellett önállóan is – összehívja a Küldöttgyűlést.
b) A Küldöttgyűlésen ellátja az elnöki teendőket.
c) Összehívja és vezeti az Elnökség üléseit.
d) Összehangolja és ellenőrzi a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtását.
e) Gyakorolja az ügyvezető igazgató fölött – az Elnökség jogkörébe nem tartozó ügyekben – a munkáltatói jogokat.

(3) A Szövetség képviselete

a) A Szövetség képviselője az elnök. A Szövetség más tisztségviselője, vagy az ügyvezető igazgató csak a Szövetség elnökének írásbeli meghatalmazása alapján láthat el képviseletet.
b) A Szövetség képviseletét az elnök akadályoztatása esetén (betegség, stb.) az általa előzőleg kijelölt alelnök láthatja el.

(4) Az Elnök helyettesítése

A Szövetség elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti.

17. § A SZÖVETSÉG ALELNÖKEI

(1) A Szövetség alelnökeinek hatásköre

A Szövetség két alelnöke az elnök akadályoztatása esetén a Szövetség képviseletét, illetve az elnök helyettesítését jogosult ellátni.

18. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE

(1) A Felügyelő Bizottság elnökének hatásköre

a) Irányítja és vezeti a Felügyelő Bizottság munkáját.
b) Képviseli a Felügyelő Bizottságot a Szövetség szerveinél.
c) Tevékenységével a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, melynek minden évben beszámolni köteles.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökének feladatai

a) A Felügyelő Bizottság ülésének előkészítése, összehívása és levezetése.
b) Gondoskodik a Felügyelő Bizottság folyamatos működéséről, és koordinálja a feladatok végrehajtását.
c) A Küldöttgyűlés elé terjesztett kérdésekben ismerteti a Felügyelő Bizottság állásfoglalását.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökének helyettesítése

A Felügyelő Bizottság elnökét – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt felügyelő bizottsági tag helyettesítheti. Amennyiben az elnök akadályoztatása miatt a helyettesítéssel más felügyelő bizottsági tagot nem tud megbízni, úgy a helyettesítésre jogosult tagot a Felügyelő Bizottság többi tagja jelöli ki a tagok közül az akadályoztatás időtartamára.

19. § A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

(1) Az ügyvezető igazgató feladatai és kötelezettsége

Az ügyvezető igazgató a Szövetséggel munkaviszonyban álló, az Elnökség által pályázat útján kiválasztott vezető. Az ügyvezető igazgató az ügyvivő szervezet vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el.

(2) Az ügyvezető igazgató munkáltatója

a) Az ügyvezető igazgató felett a munkaviszony létesítésének, a munkaszerződés módosításának, vagy megszüntetésének az ügyében az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat.
b) Az ügyvezető igazgató felett – az a) pontban foglaltak kivételével – a munkáltatói jogokat a Szövetség elnöke gyakorolja.
c) Az ügyvezető igazgató – a MOHOSZ Választmányi tagságon kívül – a Szövetségben választott tisztséget nem tölthet be.

(3) Az ügyvezető igazgató beszámolási kötelezettsége

Évente egy alkalommal az Elnökségnek köteles beszámolni az Ügyintéző Szervezet munkájáról.

(4) Az ügyvezető igazgató helyettesítése

Az ügyvezető igazgatót akadályoztatása esetén a főkönyvelő, tartós akadályoztatása esetén pedig az Elnökség által megbízott személy helyettesíti.

20. § A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

(1) A Szövetség vagyona

a) A Szövetség vagyona vagyontárgyaiban, vagyonértékű jogaiban, pénzvagyonában testesül meg.
b) A Szövetség az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.
c) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.

(2) A Szövetség gazdálkodásának alapvető szabályai

a) A Szövetség a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, cél szerinti tevékenysége folytatásának elősegítése érdekében, amennyiben az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.
b) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
c) A Szövetség működésével járó költségek:

1. az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
2. a gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
3. a szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
4. az 1.-3. pontok alá nem tartozó egyéb költség.

d) A Szövetség bevételei:

1. tagdíjbevételek,
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
3. a költségvetési támogatás,
4. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
5. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
6. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
8. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
9. befektetési tevékenységből származó bevétel,
10. az 1. 9. pontok alá nem tartozó egyéb bevétel (más támogatók által adományozott pénzösszegek, vagy egyéb dologi adományok, feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek, selejtezésből származó bevételek, stb.).

e) A Szövetség – a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében – vagyonával önállóan gazdálkodik.
f) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
g) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

(3) A szövetségi tagdíj megállapítása

A Tagsági Lap díját (az éves szövetségi tagdíjat) az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés határozza meg, egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.

(4) Az éves költségvetési terv elfogadásának rendje

Az éves költségvetési tervet a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.

(5) Az éves beszámoló elfogadása

A Szövetség Küldöttgyűlése minden évben egyszerű szótöbbséggel dönt az éves pénzügyi beszámoló (mérleg) elfogadásáról. Az éves beszámolóról a Küldöttgyűlés csak a Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönt.

(6) Banki aláírási jogosultság

Banki aláírásra jogosultak az elnök, az alelnökök, az ügyvezető igazgató és a főkönyvelő.
A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az aláírásra jogosultak közül két személy együttes aláírása szükséges.

21. § A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE

(1) Törvényességi felügyelet

A Szövetség törvényességi felügyeletét az "Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza.

(2) Tevékenységi kör szerinti felügyelet

A Szövetség jogszabályi feltételhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja.

22.§ A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

A Szövetség megszűnhet:

a) jogutódlással,
b) jogutód nélkül.

A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A Szövetség jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha

a) a Szövetség megvalósította célját, vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) a Szövetség tagjainak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Arra a Közhasznú szervezetre, akinek a Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelésének kiegyenlítése után fennmaradó vagyont át kell adni, jelen Alapszabály rendelkezést nem tartalmaz.

23. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Határozatok bírósági felülvizsgálata

A Szövetség Küldöttgyűlése, illetve további szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata tárgyában a 2013. évi V. törvény 3:35.§ - 3:37.§ rendelkezései tekintendők irányadónak.

(2) Eljárás nem szabályozott kérdésekben

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, továbbá az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az Alapszabály elfogadása

Ezt az Alapszabályt a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség 2017. március 18.-i Küldöttközgyűlése a K.1/2017.(03.18.) sz. határozatával mint akaratával teljesen egyezőt, helybenhagyóan elfogadta.

(4) Az Alapszabály terjedelme

Jelen Alapszabály összesen 28 oldalból áll.

(5) Az Alapszabály mellékletei

1. számú melléklet. A Szövetség 29 Tagszervezetének felsorolása.
2. számú melléklet. A Szövetség telephelyeinek felsorolása

Jelen Alapszabály módosított részei dőlt betűvel kerültek megjelölésre.

Alulírott Dr. Molnár Pál elnök a 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján aláírásommal igazolom, hogy a Szövetség Alapszabályának jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ráckeve, 2017. március 18.

Dr. Molnár Pál
elnök


A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Alapszabályának
1. számú melléklete

Az Alapító Tagszervezetek felsorolása:

  Az Alapító Tagszervezet neve: székhelye: státusza: nyilvántartási száma:
1. 23. sz. Állami Építőipari Vállalat HE. 1119 Budapest, Nándorfejérvári út 15. fszt./1. jogi személy 01-02-0002497.
2. BKV Horgászegyesület Dunavarsány 2336 Dunavarsány, Dunasor 215. jogi személy 01-02-0002485.
3. BM Dolgozóinak Horgász Egyesülete 2321 Szigetbecse, Réti út 6. jogi személy 13-02-0000670.
4. Budapesti Sporthorgászok Egyesülete 2317 Szigetcsép, Barátság utca 190. jogi személy 01-02-0001265.
5. Budapesti és Pest Megyei Vízügyi Dolgozók Horgász Egyesülete 2310 Szigetszentmiklós, Szedres utca 63. jogi személy 01-02-0002523.
6. Bugyi Sporthorgász Egyesület 2347 Bugyi, Rákóczi u. 1. jogi személy 13-02-0000134.
7. Csepel Horgász Egyesület 1213 Budapest, Hollandi út 240. 69. jogi személy 01-02-0002443.
8. Csepel-sziget Horgász Egyesület 2310 Szigetszentmiklós, Holdfény u. jogi személy 13-02-0000116.
9. Délpesti Horgász Egyesület 1201 Budapest, Helsinki 9. jogi személy 01-02-0002447.
10. Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesülete 2310 Szigetszentmiklós, Horgász u. 18. sz. jogi személy 13-02-0000159.
11. Dömsödi Horgász Egyesület 2344 Dömsöd, Sporttelep Középső Dunapart út 1. jogi személy 13-02-0000139.
12. Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság Horgász Egyesülete 1087 Budapest, Kerepesi út 21. jogi személy 01-02-0002403.
13. Ganz Horgász Egyesület 2318 Szigetszentmárton, Dunapart alsó 74. jogi személy 01-02-0002378.
14. Gázművek Horgász Egyesület 1081 Budapest, János Pál pápa tér 20. jogi személy 01-02-0002435.
15. Hermann Ottó Horgász Egyesület 1180 Budapest, Csontváry Kosztka Tivadar u. 51. IV. 11. jogi személy 13-02-0000128.
16. Kinizsi Horgász Egyesület Szigetszentmárton 2318 Szigetszentmárton, Dunapart-Alsó u. 42. jogi személy 13-02-0001623.
17. MÁVAG Horgász Egyesület 2344 Dömsöd, Felsődunapart 12. jogi személy 01-02-0002777.
18. Molnár Sziget Sporthorgász Egyesület 1238 Budapest, Grassalkovich út 154. jogi személy 01-02-0004128.
19. Műegyetem Horgászegyesület 2344 Dömsöd, Neptun utca 32. jogi személy 01-02-0002904.
20. NEPTUN Sporthorgász Egyesület 2344 Dömsöd, Neptun sor 37. jogi személy 13-02-0000340.
21. Növényvédelmi Horgász Egyesület 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. jogi személy 13-02-0000180.
22. Országház Dolgozóinak Horgász Egyesülete 2300 Ráckeve, Tókert sor 92. sz. jogi személy 13-02-0000518.
23. Petőfi Sporthorgász Egyesület 2300 Ráckeve, Angyali sziget 119. jogi személy 13-02-0000195.
24. Postás Sporthorgász Egyesület 1101 Budapest, Üllői 114-116. jogi személy 01-02-0002741.
25. Ráckevei Horgász Egyesület 2300 Ráckeve, Keszeg sor 6. sz. jogi személy 13-02-0000242.
26. Szigetbecsei Horgász Egyesület 2321 Szigetbecse, Réti u. 093/1. hrsz. jogi személy 13-02-0000197.
27. Vegyesüzemi Dolgozók Horgász Egyesülete 2317 Szigetcsép, Dunasor 58. sz. jogi személy 13-02-0000167.
28. Villamosgép HE. 2220 Vecsés, Kölcsey utca 18. jogi személy 01-02-0002561.
29. Vízügyi Dolgozók Vásárhelyi Pál HE. 1094 Budapest, Angyal u. 4. jogi személy 01-02-0002500.

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Alapszabályának
2. számú melléklete

A Szövetség telephelyeinek felsorolása:

  Telephely neve Címe
1. Halelőnevelő telep Szigetbecse külterület 087 Hrsz.
2. Halnevelő telep Makád külterület 049, 059 Hrsz.
3. Rózsa - szigeti Sporthorgásztelep Tass külterület 0144 Hrsz.
4. „Kerekagyagos” Dömsöd külterület 0272/E Hrsz.

 


A teljes Alapszabály letölthető ide kattintva

Az Alapszabály elfogadásáról szóló határozat itt megtekinthető

 

 

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.