Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Október >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  9101112131415
16171819202122
     

Mi a teendő vízszennyezéskor és halpusztulás észlelésekor?

Kedves Horgásztárs!

A MOHOSZ és a Környezet- és Vízvédelmi Szakbizottsága tájékoztatóját tartja a kezében. A „Horgászok a vizek környezetéért" logó kifejezi mindazt, amit a környezetre ügyelő horgászok és a horgászkezelésű vizeket hasznosító horgászszervezetek, közösségek végeznek a vizeik környezetéért és természeti értékeiért.
A vízszennyezéseket, a vízparti környezetkárosításokat és ennek hatására bekövetkező halpusztulásokat legtöbbször horgászok észlelik. Ha megfigyeléseiket, tapasztalataikat időben közlik, bejelentik a víz haszonbérlőiének, hasznosítójának, a területileg illetékes környezetvédelmi és halászati hatóságnak, akkor ez igen fontos lépés a kárelhárítás, a kárigény érvényesítése és a halállományok védelmének érdekében.

Hogyan ismerjük fel a vízminőségre veszélyes és károsító szennyezéseket?

A szennyezések hatásaként megfigyelhetők a felszínen úszó szennyező anyagok és a víz állapotában hirtelen változást okozó, oda bekerülő oldott és lebegő anyagok (ezek a víz elszíneződését, szagának változását okozhatják).

A szennyezésekre az élővilág érzékenyen reagál, a halak és más vízben élő szervezetek viselkedésének rendellenes jelenségei, esetleg pusztulásuk mutatja a szennyezés mértékét és hatását.

1.   A felszínen úszó szennyező anyagok közül a kőolaj és származékai rendkívül veszélyesek, jelentős felületeket befedve a felszínen, de lesüllyedve a fenék közelében is oxigénszegény környezettel fenyegetik a vízi élővilágot. Az olajszennyezés elleni védekezés eredményessége nagymértékben függ a gyors bejelentéstől és a védekezés mielőbbi megindulásától.

Mit látunk, mit tapasztalunk? Az élővízbe kerülő olaj kisebb fajsúlya miatt a víz felszínén gyorsan szétterül, nagy foltokat alkot, folyóvízben sodródik és a lefedett terület növekszik, állóvízben a bekerülés helyén vastagabb, míg távolabb vékonyodó réteget képez. Az olajszármazékok a halakon bőrelváltozásokat okoznak, nagyobb olajszennyezés a halak mérgezésével, az ikrában lévő embrió, az ivadék és a nagyobb halak pusztulásával jár.

Mit kell bejelenteni? Az észlelés helyét, időpontját, a szennyezés időszakos, vagy tartós voltát, az esetleg észlelt kísérő jelenségeket, a vízi élővilág viselkedésében tapasztaltakat, - ha ismert - a szennyezés eredetének feltételezett, vagy tapasztalt helyét, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Bejelentést az észlelést követően mielőbb, lehetőleg telefonon tegyük meg. Faxon, e-mailben inkább csak a részletesebb megfigyeléseket közöljük és netán a helyszínen készített fotókat küldjük meg.

2.   A víz állapotának hirtelen, gyors megváltozása. Vízminőség romlást különböző szennyezőanyagok okozhatnak. A nemkívánatos anyagok származhatnak kommunális, ipari, mezőgazdasági forrásból, de a közlekedésből és turizmusból származó szennyezések is veszélyesek lehetnek.

Mit látunk, mit tapasztalunk? A víz színe és szaga szokatlanul megváltozik, mivel a bekerülő szennyező anyagok megváltoztatják a víz fizikai és kémiai jellemzőit. Mindez a vízi élőlények, közte a halak szokatlan viselkedését, nem ritka esetben kisebb vagy nagyobb arányú pusztulását idézi elő.

A háztartási szennyvizek jellemzői -> bűzös szag, sárgás, barnás, szürke-fekete szín, sok lebegő anyag, a mosószertől eredő erős habzás.

Az ipari szennyvizek jellemzői -> általában undort keltő, rothadó, bűzös, csípős, záptojáshoz hasonló szagú, barnás-vörös, szürkés-barna, opálos színű víz, habzó víz, rostos, zsíros, kát-rányos uszadék.

A mezőgazdasági szennyvizek jellemzői -> a növényvédő szereknek sajnos csak a hatását, a halpusztulást észleljük, a műtrágyától opálossá, habossá válik a víz, a hígtrágya szennyezés is igen veszélyes, ilyenkor erős trágyaszagot észlelünk, barnás, zavaros uszadékos vizet tapasztalunk.

A közlekedésből és a turizmusból is származhat szennyezés -> a közlekedésből elsősorban olajszármazékok, savak, melyek a gépkocsi mosásból is származhatnak, veszélyeztethetik a vizeket. A közlekedésben egyre gyakrabban ér baleset veszélyes anyagokat szállító gépjárműveket és a kifolyt gyengén, vagy erősen mérgező, károsító anyagok a talajvíz, vagy a felszíni vízfolyások által kerülhetnek be vizeinkbe. A nem környezetbarát turizmus hatására is jöhetnek létre különböző mértékű szennyezések.

Szennyezést sok tízezer vegyi anyag okozhat. Ezek részben mérgezést okoznak, illetve felborítják hosszabb-rövidebb időre a vizek oxigénháztartását, ezzel veszélyeztetve a vízi élővilágot, a halakat.

A növényvédőszerek közül a rovarirtók már kis koncentrációban elpusztíthatják a vízi rovarokat, csigákat, kagylókat, rákokat és halpusztulást is okozhatnak. A gyomirtók károsíthatják a vizek algaállományát, a hínárféléket, a békalencsét és más vízinövényeket. A mérgezést a növények viszonylag lassan mutatják, de a rendes vegetációs időszakban a rendellenes gyors bámulásuk, elpusztulásuk felveti a gyomirtó bekerülésének gyanúját. A szerves anyagok elsősorban szennyezésekkel, szennyvizekkel, jutnak a vizekbe, a műtrágya szennyezés is szerves anyag dúsuláshoz vezet Az utóbbi fokozza az algatermelést, a vízinövények túlburjánzását - az eutrofizálódást. Súlyosabb esetben időszakos, vagy rendszeres algavirágzás, majd a növények elpusztulása, bomlása következtében időszakos, vagy súlyos oxigénhiányok veszélyeztethetik, károsíthatják a vízi élővilágot. A szervetlen mérgező anyagok közül például az iparból származó ammónia, nehézfémsók, cianid, szulfid (az utóbbi átalakulása esetén kénhidrogénként mérgezést okoz) lehet különösen veszélyes. A szervetlen mérgező anyagok elsősorban a táplálékláncon keresztül feldúsulhatnak az élő szervezetben és idővel, bizonyos szint túllépése esetén a vízi élőlények, köztük a halak pusztulását idézhetik elő.

Mit kell bejelenteni -> Az észlelés helyét, időpontját, a szennyezés időszakos, vagy tartós voltát, a víz állapotában észlelt változásokat (szín, szag, lebegő anyag, uszadék, átlátszó, opálos), a jelentkező kísérő jelenségeket, a vízi élővilág viselkedésében tapasztalt rendellenességeket, a halpusztulást, annak mértékét, esetleg jellemző faji összetételét (a halfajok elhullásának sorrendjét), a hidrológiai (áradó, apadó víz, stb.) és meteorológiai körülményeket, ha esetleg ismert a szennyezés eredetének feltételezett, vagy tapasztalt helyét, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Bejelentést az észlelést követően mielőbb, lehetőleg telefonon tegyük meg. Faxon, e-mail-ben inkább csak a részletesebb megfigyeléseket közöljük és netán a helyszínen készített fotókat küldjük meg.

A vízi élővilág egyes fajainak, illetve a halaknak a rendellenes viselkedése megelőzi a szennyezések által okozott szórványos, vagy tömeges halpusztulást, így az erről szóló, időben a megfelelő illetékeshez juttatott értesítés alapja lehet a hatékony kárelhárításnak, védekezésnek.

Mit látunk, mit tapasztalunk? A rákok a partra, kövekre menekülnek, a békák, vízi rovarok pusztulnak, tömegesen a parti sávba húzódnak, a halak „pipálnak", a frissvizű befolyókhoz gyülekeznek, szórványosan, tömegesen pusztulnak. A halpusztulásnak egyébként több oka lehet -> betegségek; vízszennyezések, és ezek következtében kialakuló oxigénhiány, mérgezés; hirtelen vízhőmérséklet változás; tartós magas vízhőmérséklet de lehet ívások következménye, vagy ragadozás, madárvágás is (pl. a kormorán vadászata során tömegesen sebzi meg a halakat); kiöregedés miatti szórványos, vagy egy faj, egy méretét érintő, egy időben történő nagyobb mértékű elhullás, stb. A kedvezőtlen meteorológiai körülmények egybeesése is okozhat gondokat - különösen egy feliszapolódott vízen -, bizonyos más természeti okok is előidézhetnek pusztulást, de napjainkban sajnos a vízszennyezések következtében pusztul el a legtöbb hal.

A víz oxigéntartalmának csökkenése -> kezdetben a halak „pipálásához" (légköri oxigén nyeléséhez) vezet. A halak igyekeznek oxigéndúsabb befolyókat és vízszakaszokat keresni, ha erre nincs mód hosszabb „pipálás" bódulást, mozgási rendellenességet okoz, majd ezt követően fulladás miatt pusztulhat el a hal. A mérgezéseknek többféle kiváltó oka lehet a vízben és a mederfenéken keletkező, illetőleg a vízbe külső szennyezéssel bekerülő méreganyagok. A vízben keletkezők közül a kénhidrogént (a fenéken az iszapban halmozódik fel és lehűlésnél, gyors légnyomás esésnél szabadulhat fel halpusztulást okozva) és az ammóniát (a víz kémhatásától függően, erősen lúgos közegben szabadulhat fel és már 0,2-0,5 mg/l mennyiségben mérgezhet, 0,5 mg/l érték felett már tömeges pusztulást okozhat) kell megemlíteni. A detergensek (a mosószerek hatóanyagai) nagyobb mennyiségben szintén okozhatnak mérgezéseket. A fémvegyületek (higany, kadmium, réz, cink, stb.) vízbe jutása szintén mérgezési ok lehet. A fenol, a szabad klór és a növényvédő szerek mind, mind mérgezéseket okoznak.

Mit kell bejelenteni? Az élővilág, a vízi szervezetek, a halak viselkedésében tapasztalt rendellenességeket, a pusztulás mértékét, annak hozzávetőleges faji összetételét (a fajok elhullásának sorrendjét), az elpusztult állatok, halak fellelésének helyszínét, észlelés helyét, időpontját, a víz állapotával kapcsolatos esetleges megfigyeléseket, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Bejelentést az észlelést követően mielőbb, lehetőleg telefonon tegyük meg. Faxon, e-mailben inkább csak a részletesebb megfigyeléseket közöljük és netán a helyszínen készített fotókat küldjük meg.

Hova jelentsük a vízszennyezéseket, a mérgezések gyanúját, a halpusztulásokat?
- a területi engedélyen feltüntetett vízhasznosítónak
- a térségben illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek
- az illetékes megyei halászati felügyelőnek (megyei szakigazgatási hivatalnak)
- az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak

- a víz felelős halőreinek, tógazdáinak, környezetvédelmi felelősének, stb.
- az illetékes nemzeti parknak
- a terület természetvédelmi felügyelőjének
- a vízen dolgozó vízirendészet munkatársának
- a térségi település polgármesterének, jegyzőjének.


A felsorolt bejelentési helyeken természetesen nem kell mindenhol bejelentéssel élni, de mint lehetőséget említettük meg valamennyit. Igazán fontos a víz horgászati, vagy halászati hasznosítója és a környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) felé történő bejelentés, mivel az előbbi a szakmai teendőkről (pl. levegőztetés, a vízmintavétel, a szennyező forrás keresése, az elpusztult halak összeszedése stb.) tud intézkedni, míg utóbbi a halpusztulással kapcsolatos hatósági munkát (helyszíni szemle, vízmintavétel, a szennyező forrás keresése, a szennyezés azonnali, hatósági eszközökkel történő megszüntetése, a szennyezésből származó hatósági feladatok, stb.) végzi el. A többi felsorolt hatóság (a halászati hatóságot a vízhasznosítónak kötelessége értesíteni) és szervezet az esettel kapcsolatosan el tudja érni az illetékeseket.

Horgásztársak! Ügyeljünk vizeinkre, azok halállományára, óvjuk a vízminőséget, a vizek szűkebb és tágabb környezetét és természeti értékeit. Járjunk, horgásszunk a vizek partjain nyitott szemmel és ha rendellenességet, károsító folyamatot, vagy halpusztulást tapasztalunk, értesítsük a víz hasznosítóját és az illetékes környezetvédelmi hatóságot.

Mi magunk is viselkedjünk, horgásszunk mindig környezetbarát módon, ne szemeteljünk, óvjuk vizeink minőségét és a vízparti környezet, természet értékeit, mivel ha mi „horgászok a vizek környezetéért" mindent megteszünk, akkor vizeink egészségesek maradnak, kikapcsolódásunk és horgászatunk eredményes lesz.

Magyar Országos Horgász Szövetség
MOHOSZ Környezet- és Vízvédelmi Bizottsága

A vízterületek hasznosítóit a vízre szóló területi engedélyen találjuk meg. Sok területi engedélyen a kiadó szervezet címénél, vagy az engedélyen feltüntetett horgászrendben meg lehet találni a hasznosító telefonját, bejelentéseket fogadó telefon számát. Ha telefonszámot nem találunk az engedélyen, akkor érdeklődni lehet a vízhasznosító egyesületek elérhetőségéről, melyről a megyei, területi horgászszövetségek tudnak felvilágosítást adni. A szövetségekről a MOHOSZ-nál (06-1-248-2590 telefonon, illetve www.mohosz.hu honlapon) lehet tájékozódni. A Duna, Tisza, Körösök és a Balaton halászcégeinek (halászszövetkezetek, Kft-k, Rt-k) elérhetőségeiről a HALTERMOSZ-nál (Haltermelők Országos Szövetsége, tel.: 06-1-355-7019, www.haltermosz.hu honlapon) lehet tájékozódni.

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.