Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

A Ráckevei Duna-ág vízminőségi és természetvédelmi problémái és ezek hatása halaink életfeltételeire határozza meg a Szövetségünk környezetvédelmi bizottságának feladatait.

Milyen környezetvédelmi problémákkal kell megküzdenünk a Ráckevei Duna ágon nap, mint nap?

  • A legsúlyosabb probléma a Ráckevei Soroksári Duna-ágba közvetlenül vagy közvetve beengedett tisztítatlanul kevert szociális és ipari szennyvíz. Csapadékos időjárás esetén csapadékvíz tároló hiányában a csapadékkal kevert szennyvíz a Duna-ágat terheli. FCSM Délpesti szennyvíztisztító, valamint Alsónémedi szennyvíztisztító élen jár ebben a tevékenységben csapadékvíz tároló hiányában. A megnövekedett ammónia és szerves anyagok különböző bemosott ipari eredetű mérgező anyagok az elmúlt években többször okoztak lokális halpusztulást a felső szakaszon.
  • A tisztítatlan kevert csapadék és nyers szennyvíz növeli jelentősen a bekerülő tápanyagok mennyiségét (nitrogén, foszforformák) melynek hatására a vízi növények túlszaporodnak.  A vízi növények túlszaporodása következtében szélcsendes időben, a reggeli órákban oxigénhiányos állapotok alakulnak ki az apró állatállományt és azzal táplálkozó halállományt veszélyeztetve, elsősorban a kisebb áramlású mellékágakban és csatornákban halpusztulást okozva.
  • A RSD túlzott alacsony vízszinttartása a belvíz idején, valamint kis Dunai vízszint esetén vízutánpótlás nem megfelelő biztosítása a Kvassay zsilipnél többször veszélyeztette halállományunkat és igen hátrányosan érintette a horgászati tevékenységet.
  • Az illegális partfeltöltések, a halak ivó és „lakóhelyeinek” nádasok, gyékényesek, lápok pusztítása, tovább rontja a Duna-ág és mellékvizeinek környezeti állapotát és a halak szaporodásának feltételeit.
  • Az üdülőktől származó tisztítatlan szociális szennyvizek növelik a bakteriális szennyezettséget károsan befolyásolva a vízhasználatot (haltenyésztés, horgászat, fürdés, öntőzés), az épülő csatorna csökkenteni fogja a kockázatokat.
  • Az üdülők hulladékokkal terhelik a Ráckevei Dunát és vízrendszerét és azok partjait csökkentve ezzel az összes vízi élőlény életfeltételeit.
  • A csatornákba átszivattyúzott gyakran műtrágyával és növényvédő szerekkel terhelt belvíz károsan befolyásolja a csatornák és közvetve a Ráckevei Duna vízminőségét. A bevezetett tápanyagok /foszfor és nitrogén/ elősegítik az algák és vízinövények túlszaporodását, amik meleg, nyári szélcsendes napokon reggel a mellékágakban, csatornákban oxigénhiányos állapotot idéznek elő.

Milyen környezetvédelmi, természetvédelmi intézkedéseket tettünk és indítottunk el halaink és környezete védelmében

  • A legnagyobb probléma ügyében a csapadékos időben kevert csapadék- szennyvíz terheli a Ráckevei Duna ágat - ezért tárgyaltunk hatóságokkal. Megtudtuk szennyvíz-csapadékvíztároló megépítésére a hatóság részéről is meg van a szakmai akarat azonban a döntés nem a RDHSZ kompetenciája.
  • Ugyan ez érvényes az Alsónémedi szennyvíztelep bővítésére is a telep évek óta túlterhelt a tervek és engedélyek a beszerzett információk szerint is rendelkezésre állnak akarat és anyagi forrás kell a telep rendbetételére.
  • A hallállomány védelmében a környezetvédelmi tanácsadó javaslatára a Szövetség vezetése beszerzett egy jó minőségű oldott oxigén készüléket, amit kis vizes időszakban vízutánpótlás hiánya esetén valamint halpusztulás esetén használunk. Erre környezetvédelmi tanácsadó szakmai segítséggel a Csepel Horgászegyesület számítógépes programozója készített programot mely során az eredményt megküldve a határérték alatti értéket azonnal jelzi az érintett vezetőknek.
  • Többször tettünk észrevételt a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóságon a Ráckevei Duna-ág vízszintjének túlzott leengedése miatt, mert vízminőségi és halak életfeltételei szempontból az ilyen helyzet kifejezetten veszélyes! Nem hígulnak megfelelően a bevezetett tisztított szennyvizek víz minőségének romlásának kockázata jelentősen növekszik.
  • A vízi növények irtással és Duna –ág parti feltöltésével kapcsolatban a feltárásban halőreink tisztességes munkát végeztek. A bizottság tagjaival többször történtek egyeztetések után a feljelentéseket az illetékes hatóságokhoz és Önkormányzatokhoz a Szövetség vezetősége megtette.
  • Az áprilisi Környezetvédelmi nap alkalmával több száz m3 települési hulladékot szedtünk össze a víz és vízpartok tisztasága érdekében. A munkába részt vettek több iskola diákja, horgász aktivisták, társadalmi halászati őrök és ebben a munkában főállású halászati őreink is kivették részüket.
    Az összeszedett hulladék kezelésére több tízezer forintot költött a Szövetség.
  • Folyamatos kapcsolatban voltunk a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályával és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, Halászati hatósággal, Duna –Ipoly Nemzeti Parkkal és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, Csepeli Önkormányzattal és a MOHOSZ új vezetésével.
    • A vízpart menti nádasok feltöltése, kiirtása kapcsán
    • A természetvédelmi területek lápjainak, nádasainak károsítása végett
    • Pontyok kíméleti területeivel kapcsolatban
    • Az amurok védelme miatt
    • A Csepeli versenypálya versenyre történő előkészítése kapcsán
    • A belvíz és alacsony üzemi vízszint káros hatásai végett.

További teendőink

  • Tovább kell erősíteni kapcsolatokat a szakhatóságokkal, országgyűlési képviselőkkel, mint döntéshozókkal, többek között a Katasztrófavédelemmel ahová átkerült a vízminőség védelem területe a Környezetvédelmi és Természetvédelmi hatóságtól.
  • Környezetvédelmi tudatformálás erősítése horgászokban, szakmai anyagok készítése, Horgászegyesületek látogatása (amit elkezdtük), oktatások tartása (vízszennyezések esetén teendők) környezetvédelmi tájékoztatások honlapon, figyelő szolgálatok erősítése (vízminőség problémák, halpusztulás)
  • A halőrök felszerelésének további fejlesztése javasolt a környezetkárosító tevékenységek megfigyelésére és pontos beazonítására vonatkozóan.
  • Tervezzük halőrökkel egy-egy szakasz környezetvédelmi szakmai bejárását is
  • Halpusztulás esetén nagyon fontos a pontos szakmai akkreditált víz és halvizsgálat, ami alapja annak a megállapítására ki a felelős. Nem elfogadható, hogy Szövetség által betelepített halat kipusztítják gondatlanságból, utána a Szövetség fizesse a hulladék megsemmisítési és elszállítási költséget és az újra telepítés költségét is felelős meg nincs, mert hatóságok hiányosan vizsgálták ki a pusztulás okát.

MINDENKINEK FELADATA Duna-águnk természeti értékeinek megőrzése, mert halaink és egyéb fontos élőlények és horgászaink közös érdeke a tiszta, szép és természetes környezet. Ennek védelmében a Szövetség továbbra is minden rendelkezésre álló erőforrással segíti a hatóságok munkáját és kezdeményezi a megfelelő eljárásokat, a vizet és vízpartot szennyező lakossággal, üdülőkkel, ipari és mezőgazdasági üzemekkel szemben.

Ráckeve, 2015. november 24.


Kőszeghy Csaba s.k.
RDHSZ Környezetvédelmi Bizottsága

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.