Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

 
Az Országos mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállítás Magyarország történelmileg legrégebbi, méreteiben pedig legnagyobb agrárgazdasági kiállítása. Az OMÉK történelme az 1896. évi millenniumi kiállítással kezdődött és 2005-ben 74. alkalommal, az Európai Unióban pedig először várta a szakma képviselőit és az érdeklődő nagyközönséget.
 
Az OMÉK többek között  a halászati szakágazat számára is kínált bemutatkozási lehetőséget. Kiállításra kerültek a hazai tógazdaságokban és természetes vizekben előforduló halfajok különböző korosztályai, kiemelten a hazai elismert és nemzeti közkinccsé nyilvánított pontyfajták. Szövetségünk 60 db kétnyaras Ráckevei Pikkelyes Ponty halfajt mutatott be. A bírálat során 26 gazdálkodó egység közül a kétnyaras ráckevei pikkelyes pontyunk aranyérem kitüntetésben részesült.
Aranyérmes a ráckevei pikkelyes ponty

RÁCKEVEI PIKKELYES PONTY

Hasznosítási irány: hús
Hazai nemesítésű, fajtatiszta pontyfajta. Teljes pikkelyzetű, oldala aranysárga színű, a hátvonal felé kissé sötétedő zöldes-barna átmenettel. Oldalvonala szíbályos lefutású. Testformája klasszikus tőponty formának megfelelő, háta középmagas.

Ellenőrzött állomány: 50 ikrás, 100 tejes.

Gazdasági mutatók (fajtabejelentés alapján):
  • egynyaras átlagsúly: 25 g
  • egynyaras megmaradás: 55 %
  • másodnyaras átlagsúlya: 230 g
  • másodnyaras megmaradás: 75 %
  • profilindex: 2,2
Tenyésztő szervezete: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve

Nemzeti kincs lett számos őshonos magyar állatfaj

Az Országgyűlés 326 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta azt az önálló indítványt, melynek értelmében nemzeti kinccsé nyilvánítják a védett őshonos magyar állatfajtákat.
Az indítványt több, mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be Dr. Simicskó István FIDESZ-es képviselő, ám az elfogadásra csak idén, április 19-én került sor. A magyar nemzeti kultúra részét képező állatfajták tenyésztését a törvény értelmében az állam felkarolja. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták között vannak kutyák (Kuvasz, Komondor, Puli, Pumi, Mudi, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Magyar agár, Erdélyi kopó), lovak (Nóniusz, Gidrán, Furioso, Kisbéri félvér, Magyar lipicai, Shagya-arab, Hucul, Magyar hidegvérű), juhok (Magyar /hortobágyi/ rackajuh, Gyimesi racka, Cikta juh, Cigája vagy berke), szarvasmarhák (Magyar szürke marha, Magyar tarka fajta), sertések (Szőke mangalica, Fecskehasú mangalica, Vörös mangalica), tyúkfajták (Fehér magyar, Fehér kopasznyakú, Sárga magyar, Kendermagos magyar, Kopasznyakú kendermagos, Fogolyszínű magyar tyúk, Erdélyi kopasznyakú), pulykák (Bronzpulyka, Rézpulyka) és pontyok (Szarvasi pikkelyes nemes ponty, Dinnyési tükrösponty, Nyurgaponty, Ráckevei pikkelyes ponty). Nemzeti kincs lett a magyar bivaly, a magyar kecske, a magyar óriás nyúl, a fodros tollú magyar lúd, valamint 25 galambfajta is.
"A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták esetleges kipusztulással való fenyegetettségük esetén mind védetté nyilváníthatók, mint ahogy némelyek közülük már azok. Jelen korunk felelőssége, hogy gyermekeink, unokáink - a sok ezer kipusztult állatfajtához hasonlóan - ne csak könyvekből és
mesékből alkothassanak képet az egykori őshonos magyar állatokról" - áll az indoklásban.

(2004. április 26.)
Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.